A csal�dhoz val� hazat�r�s vagy a kijel�lt lak�helyre t�rt�nt meg�rkez�s ut�n ki-ki igyekezett val�ban �j �letet kezdeni. Ahol volt csal�di h�tt�r, �sszefogott a rokons�g, ez k�nnyebben t�rt�nt, kevesebb lelki s�relemmel j�rt az �j k�r�lm�nyeket elfogadni. A hat�s�gokt�l term�szetesen nem kaptunk semmif�le seg�ts�get, kezdett�l fogva gyanakodva m�regettek benn�nket ak�rhov� fordultunk. A munk�ban val� elhelyezked�s is csak nehezen siker�lt. Azonban a szib�riai l�gerek ut�n, amikor m�r az�rt m�gsem tartottak l�v�sre k�szen g�ppisztolyt a h�tunk m�g�tt, siker�lt valahogy felsz�v�dni a t�rsadalomban. Itt kell megeml�tenem egy nagyon szomor� t�nyt. Mivel mi, el�t�lt magyar rabok soha nem levelezhett�nk a hozz�tartoz�inkkal, az sajnos term�szetes, hogy hossz� �vek m�lt�val a csal�dok a titkos k�r�lm�nyek k�z�tt elt�nt hozz�tartoz�kat elhunytk�nt tartott�k sz�mon. Az �let�ket, sorsukat m�r az � hi�ny�ban rendezt�k, alak�tott�k. A mag�ra maradt asszony az apr� gyerekek mellett mostoh�val k�t�tte �ssze az �let�t. Ezt 3-4, esetleg 5 �v m�lt�n m�r senki nem vethette a szem�kre. �s akkor megj�tt a holtt� nyilv�n�tott f�rj! �s kider�lt, hogy mind a k�t h�zass�gk�t�s t�rv�nyes! A t�rv�ny az asszony v�ll�ra tette a terhet: neki kellett volna d�ntenie, hogy ki mellett akarja folytatni az �let�t. De a hazaj�tt rab oldotta fel a feloldhatatlant: elment, elt�nt a csal�d �let�b�l. Az � gyermekei m�r nagyobbacsk�k voltak, a m�sodik h�zass�gb�l sz�letettek pedig apr�csk�k. Volt valami t�voli, laza kapcsolat a gyermekeivel, de nem mutatkozott szem�lyesen. A legt�bben 1956-ban disszid�ltak. Term�szetesen ez a probl�ma n�lunk, akik 15-20 �vesen ker�lt�nk rabl�ncra, nem mer�lt fel. Az�rt voltak sz�vbemarkol� hazat�r�sek. Kider�ltek h�bor�s trag�di�k, a lak�hely�kr�l sz�m�z�tt, kitelep�tett sz�l�ket nem tal�lta a haza�rkez�, �s sok-sok m�s szomor� fejlem�ny, mely nem egy esetben �ngyilkoss�gba torkollott. Ez m�r t�bb volt, amit 8-10 �vi rabs�g ut�n ki lehetett b�rni, a hazat�r�s felajzott ideg�llapot�ban. �s mindez az�rt, mert minket le�rtak �r�kre, mir�lunk lemondtak a hazai moszkovita helytart�k. Az �llamv�delmi szervek nem hittek �rtatlans�gunkban, nem �rtett�k, hogy a szovjet elvt�rsak hogyan engedtek minket csak �gy, minden tov�bbi n�lk�l szabadon. Figyelt�k mozg�sunkat, �rdekl�dtek ut�nunk a munkahely�nk�n, alattomban akad�lyt g�rd�tettek a tov�bbtanul�sban, a jobb �ll�sban val� elhelyezked�sben. Ny�lt provok�ci�ra, kifejezett �ld�ztet�sre sor nem ker�lt. Azt tal�n val�ban a szovjet nagyk�vets�g hozta a magyar elvt�rsak tudom�s�ra, hogy a k�telez� �bers�gen k�v�l ne buzg�lkodjanak. Ez az ellentmond�sos �llapot, - amikor �rezt�k, hogy sok jogunk nincs, de az�rt m�sodrend� �llampolg�rokk�nt megt�rnek benn�nket, - eg�szen 1958 nyar�ig tartott. Akkor egy csap�sra megv�ltozott a helyzet. Nem tudtuk mire v�lni a dolgot, amikor be-becit�ltak minket a politikai rend�rs�gre. Faggat�ztak: hogy is volt 1944-ben? 1945-ben? Kelletlen�l v�laszoltunk, hiszen hivatalosan hadifogolyk�nt j�tt�nk haza. M�g nagyobb riadalmat okozott az a t�ny, hogy aki ezen id�pont ut�n k�rt erk�lcsi bizony�tv�nyt, azt a szovjet el�t�l�s feljegyz�s�vel kapta meg, �s b�ntetett el��let�nek bizonyult. Egyre �rkeztek a h�rek a munkahelyr�l elt�vol�tott, vagy beoszt�s�ban lefokozott volt szovjet rabokr�l. (Eg�szen groteszk esetek is el�fordultak, jellemz�en a munkahelyi p�rttitk�r elvt�rsak buzg�s�g�ra. Egy bajt�rsam a TEFU-n�l volt kocsis. Lev�ltott�k, csak kocsik�s�r�, rakod� lehetett: mint volt fasiszt�ra nem lehet r�b�zni az �llam lovait! A m�sik bajt�rsam egy kis k�zs�gben volt boltvezet�. Helyet kellett cser�lnie a munkat�rs�val, vezet�k�nt nem m�rhette tov�bb a cukrot, petr�leumot.) Csak sok �vvel k�s�bb tudtuk meg az igazs�got: 1958 j�lius�ban a szovjet �s magyar igazs�g�gyi miniszt�rium k�z�tt jogseg�ly-egyezm�ny j�tt l�tre, melynek keret�ben - a kijevi k�zt�rsas�gi f��gy�sz �ltal nek�nk tett lembergi biztos�t�ka, �g�rete ellen�re - a szovjet KGB m�gis �tadta a perirataink m�solat�t a magyar igazs�g�gyi szerveknek, ami ut�n a bel�gyminiszt�rium �llambiztons�gi okokb�l halad�ktalanul mindannyiunkat b�ntetett el��let�nek min�s�tett, minden �rtes�t�s, vagy a t�nyek nyilv�noss�gra hoz�sa n�lk�l. Mivel nek�nk minderr�l a t�rt�n�sek idej�ben halv�ny sejtelm�nk sem volt, f�h�z-f�hoz kapkodtunk, de persze m�g ebben a k�ts�gbeejt� helyzetben sem ment�nk el a szovjet Nagyk�vets�ghez panaszra. Valahogy nem tudtuk elk�pzelni: valamikori rabtart�ink mened�k�t k�rni a saj�t hat�s�gainkkal szemben. Kil�t�stalan helyzet�nkben, jogv�gzett t�rsaink tan�cs�ra - k�rv�nyt �rtunk Moszkv�ba, a Szovjetuni� Legfels�bb B�r�s�g�hoz, hogy k�z�lje vel�nk �r�sban a kor�bbi, sz�ban k�z�lt rehabilit�ci� t�ny�t, hogy a magyar igazs�g�gyi szervekn�l mentes�lj�nk a b�ntetett el��lethez f�z�d� h�tr�nyos k�vetkezm�nyekt�l. Nem kaphattunk �tlevelet, iparenged�lyt, g�pj�rm�vezet�i jogos�tv�nyt, erk�lcsi bizony�tv�nyhoz k�t�tt beoszt�st a munkahely�nk�n. Az �tvenes �vek v�g�n, a hatvanas �vek elej�n Moszkva visszautas�totta az ilyen k�relmek teljes�t�s�t. Velem is k�z�lt�k 1960-ban, hogy t�ved�sben �lek, nem vagyok rehabilit�lva, csak id� el�tt szabadl�bra helyezve a b�ntet�s v�grehajt�s hely�r�l. Mondanom sem kell: d�bbenetes volt tudom�sul venni, hogy b�rmikor visszavihetnek a marad�k egy �v let�lt�s�re, net�n �r�k�s sz�m�zet�sre Szib�ria Isten h�ta m�g�tti vid�keire! �s hivatalosan �ppen olyan fasiszta vagyok, mint amit velem kapcsolatban az 1945. febru�ri el�t�l�sem alkalm�val kihirdettek. �vtizedek m�lt�n sok mindenre f�ny der�lt, kutat�munk�m sor�n a bels� �sszef�gg�sek is �rthet�bb� v�ltak. Az id�sebb koroszt�lyb�l j�l eml�ksz�nk arra, hogy 1956. febru�rj�ban volt Szt�lin hal�la ut�n az els�, sorrendben a XX. P�rtkongresszus Moszkv�ban. Ezen a kongresszuson hangzott el egy �jszakai titkos �l�sen Hruscsov p�rteln�k h�res besz�de, ahol el�sz�r hangzott el s�lyos b�r�lat Szt�lin terroruralm�val szemben, �s Hruscsov bocs�natot k�rt a p�rttagokt�l - �let�kben, hal�lukban, - a szakadatlan oszt�lyharc folyam�n �ket �rt �ld�ztet�sek miatt. Ezt k�vet�en indult meg a kiv�gzett, munkat�borokba deport�lt volt p�rttagok rehabilit�ci�ja. De csak a volt p�rttagok �rtatlans�g�t ismert�k el, a p�rtonk�v�liek sok milli�it, akiket a k�l�nb�z� tisztogat�si hull�mok idej�n b�rt�n�ztek be, k�ldtek a biztos pusztul�sba, ekkor m�g hangos sz�val nem sirathatta el a szovjet n�p. 1961 �sz�n zajlott le Moszkv�ban a XXII p�rtkongresszus, �s ezzel bek�sz�nt�tt a hruscsovi enyh�l�s id�szaka, amikor a f�titk�r az eg�sz szovjet n�pt�l bocs�natot k�rt. �s ekkor ny�lt meg az alkalom arra, hogy rehabilit�lj�k a p�rtonk�v�li �ldozatokat is. Ennek tudat�ban mi magyarok is �jra ostromolni kezdt�k a Kreml kapuit a rehabilit�ci�nk �rdek�ben. Hiszen akkor mi m�r j�l tudtuk, hogy Magyarorsz�g igazi f�v�rosa Moszkva, sorsunk Moszkv�t�l f�gg, hiszen a magyar vazallusok csak egy moszkvai r�b�lint�s ut�n v�ltoztathatnak helyzet�nk�n, jogi meg�t�l�s�nk�n. V�gre val�ban megt�rt a j�g, �s a Szovjetuni� Legfels�bb B�r�s�g�nak Katonai Koll�giuma fel�lvizsg�lta a magyar k�relmez�k �gyeit is. Egyre-m�sra �rkeztek a rehabilit�ci�s igazol�sok, miszerint v�diratainkat fel�lvizsg�lt�k, az �t�letet b�ncselekm�ny hi�ny�ban visszavont�k, �gy�nket megsz�ntett�k �s az adott �gyben rehabilit�lva lett�nk. Ezt k�vet�en, az �ll�t�lag f�ggetlen magyar �llam, a Magyar N�pk�zt�rsas�g polg�rai eset�ben Budapesten kiz�r�lag csak abban az esetben t�r�lt�k a priuszunkat, ha megj�tt a szovjet igazol�s �rtatlans�gunk elismer�s�r�l, �llampolg�ri jogaink helyre�ll�t�s�r�l. ( Nem csoda, ha m�g a hatvanas �vekben is volt olyan szovjet �llampolg�r, aki azt hitte, hogy Magyarorsz�g �ppen olyan t�rsult k�zt�rsas�g mint a balti �llamok, mert hiszen oda is csak megb�zhat� elvt�rsak kaphattak bels� �tlevelet.) Azonban nehogy valaki azt gondolja, hogy a szovjet rehabilit�ci� minden ajt�t megnyitott el�tt�nk, volt szovjet rabok el�tt. A magyar hat�s�gok eg�szen 1989-ig rajtunk tartott�k a szem�ket, �s a titkos megfigyel�s sem sz�netelt a hatvanas �vek ut�n. Hadd �lljon itt egy kis besz�lget�s annak illusztr�l�s�ra, hogy a magyar elvt�rsak szem�ben mennyit �rt a mi moszkvai rehabilit�l�sunk: - Valamit az�rt csak csin�lt maga 1944-ben, k�l�nben nem �t�lt�k volna el a szovjet elvt�rsak! - De h�t itt az igazol�s, hogy b�ncselekm�ny hi�ny�ban rehabilit�ltak! - Na ja, ennyi �v ut�n m�r futni hagyt�k. A szovjet elvt�rsak nagyvonal�ak, nem bonyol�tj�k a dolgokat, ink�bb futni hagyt�k, megkegyelmeztek... (Azt hiszem felesleges lett volna magyar�zkodnom, hogy a megkegyelmez�sre vonatkozik az amnesztia fogalma, a rehabilit�ci� m�s jogi �rtelmez�st takar. ) Akkor �lljon itt egy ugyancsak val�ban elhangzott besz�lget�s, hogy maguk a szovjet emberek hogyan �rt�kelt�k a szovjet igazs�gszolg�ltat�s l�nyeg�t. A posztol� �r unalm�ban megsz�l�tja a k�zel�ben dolgoz� rabot: - B�tyuska, mag�t h�ny �vre �t�lt�k el? - Huszon�t �vre... - Mit k�vetett el? - H�t, semmit... - Hazudik! Semmi�rt csak t�z �vet adnak! Eml�t�sre m�lt� jelens�g a moszkvai b�r�i �s �gy�szi szervek r�sz�r�l k�vetett �ll�sfoglal�s a rehabilit�ci�s k�relmek elb�r�l�s�t illet�en: Ak�rmilyen s�lyos volt is az �rtatlan magyarokkal szemben a h�bor� ut�n hozott �t�let (m�g a kiv�gzettek eset�ben is!), az annakidej�n a hamis v�diratban felsorakoztatott hajmereszt� b�n�k list�ja, az esetek kilencvenkilenc sz�zal�k�ban az ut�lagos szovjet fel�lvizsg�lat eredm�nyek�ppen rehabilit�lt�k a volt el�t�ltet, �lt�ben vagy holt�ban. Ezzel elismert�k a koholt v�dak tarthatatlans�g�t. Azonban ha valakit vagy valakiket az�rt �t�ltek el azokban a sz�rny� id�szakokban, mert a kegyetlen szovjet megsz�ll�s sor�n az �ld�kl�, n�ket megbecstelen�t�, mindent esztelen�l elpuszt�t�, r�szeg szovjet katon�kat a v�dekez� f�rfiak megsebes�tett�k vagy meg�lt�k, - erre mind a mai napig nincs b�nbocs�nat. Ez a m�ig hat� �ll�sfoglal�s azt az �n�rzetes meggy�z�d�st sugallja: a szovjet hadsereg egyenruh�j�t visel� katona ilyen becstelens�get nem k�vetett el. A szovjet hadsereg becs�let�n esett s�relem azt felt�telezni, hogy a lakoss�g val�ban jogos �nv�delemb�l, a csal�dja v�delm�ben szeg�lt volna szembe a gar�zd�lkod�, er�szakoskod� megsz�ll�kkal. Az ilyen volt el�t�lteket, - m�g ha 1955 ut�n a t�l�l�ket haza is engedt�k, - ma sem hajland�k az Oroszorsz�gi F�der�ci� b�r�i, �gy�szei jogilag felmenteni, �rtatlans�gukat elismerni. Mint az el�ad�som elej�n eml�tettem, el�t�l�s�nk sor�n m�g nem tudtunk oroszul, �s tolm�csaink sem voltak a helyzet magaslat�n. A lengyel vagy ruszin tolm�csok j�szerivel sem oroszul, sem magyarul nem �rtettek igaz�n. �gy azt�n az a k�l�n�s helyzet �ll fenn, hogy mind a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy mi volt abban a vizsg�lati jegyz�k�nyvben, amit al��rattak vel�nk, mi volt a v�d, �s hogy sz�lt az �t�let, amivel a s�lyos �veket r�nk kir�tt�k. Lehet�s�g ny�lt, hogy a T�rt�neti Hivatalon kereszt�l k�rj�nk betekint�st a vel�nk kapcsolatban keletkezett iratokba. �s mivel 1958-ban �tadt�k a l�nyegesebb irataink m�solat�t a moszkvai elvt�rsak a magyar elvt�rsaiknak, logikus lenne, hogy most akkor - m�r orosz tud�ssal felv�rtezve - az orosz nyelv� iratainkba betekintve megtudjuk, a v�dirat szerint mit k�vett�nk el - vagy val�j�ban mit nem k�vett�nk el ifj� korunkban a nagy Szovjetuni�val szemben? Az �ll�t�lagos rendszerv�lt�s ut�n k�zel egy �vtizeddel, m�g e hajlott korban sem siker�l kiel�g�teni k�v�ncsis�gomat. K�z�lt�k hivatalosan, hogy ilyen irat nincsen. Pedig igenis van, valahol Magyarorsz�gon, m�g mindig h�t pecs�t alatt. Hisz mindent tudtak r�lunk a bel�gyminiszt�riumban az illet�kesek. Megn�zhettem, s�t m�solatot is kaphattam arr�l az �n�letrajzr�l, amit 1953 november v�g�n S�st�f�rd�n �rtam, a feltett 35 k�rd�sre. Azt�n megkaptam egy t�rzslapot, amin az �t�let t�ny�t felvezett�k, �s sok-sok d�tumb�lyegz� r��t�se jelzi, hogy mikor ellen�rizt�k magaviseletemet. (Az utols� b�lyegz�s 1987-ben ker�lt a t�rzslapra.) Hogy kik, �s milyen jelent�st �rtak, vagy kik voltak a munkahelyi inform�torok, ilyesmir�l sz� sincs. H�t ez nem is �rdekel, de hi�ba is �rdekelne, azokat a z�zda �s a gyehenna t�ze bizony�ra az elm�lt �vekben megem�sztette. Rendk�v�l jellemz� a volt magyar GULAG rabokkal kapcsolatos p�rtos �ll�sfoglal�s. Ugye, akik 1956-ban parancsot adtak sort�zre a v�dtelen t�ntet�kre, b�n�s�k voltak, de egyes alkotm�nyjog�szok szerint el�v�lt ez a b�ncselekm�ny, �s jogilag m�g megrov�sban sem r�szes�thet�k. Mi - volt GULAG rabok, - megkaptuk a hivatalos rehabilit�ci�t, orsz�g-vil�g tudhatja, hogy 16-18 �vesen, mint egyszer� levent�k - t�nyleg a h�bor� v�tlen �ldozatai voltunk, de az�rt sokan ma is a szem�nkbe mondj�k, hogy fasiszt�k voltunk. Nekem is t�bben c�lz�st tettek erre. Az�rt, mert �gy �rzem, - mint t�l�l�nek k�teless�gem azok nev�ben sz�lni, akik m�r nem sz�lhatnak, k�teless�gem nemzed�kem igaz�t sz�ban �s �r�sban megvallani, - az�rt �n fasiszta vagyok? Sokat szenvedett nemzed�kemet nem illeti meg az �rtatlans�g v�lelme, m�g a hivatalos rehabilit�ci� �s a t�rt�nelmi t�nyek ismeret�ben sem? Nagyon k�l�n�s �szj�r�s azok r�sz�r�l, akik a prolet�rdiktat�ra nev�ben annyi t�rv�nytelens�get elk�vettek �s semmi megb�n�st nem tan�s�tanak, sem bocs�natot nem kFennen hirdett�k a szocializmus �p�t�s�nek hajnal�n: munk�s�k�l vas�k�l, oda �t, ahov� k�ll! H�t oda�t�ttek, ahov� nem kellett volna, �s ezt m�g ma sem sz�gyellik, hanem az �sszn�pi feled�kenys�gre �p�tve letagadj�k a m�ltat, de visszas�rj�k a R�kosi-K�d�r korszakot, - a b�rt�n�k rendj�t, a temet�k csendj�t! �s m�g mindig vannak, akik a parlamenti v�laszt�sok alkalm�val az urn�khoz j�rulva eme rendp�rtiakra adj�k le szavazatukat!... Nagykanizsa, 2002. j�lius 7-�n. R�zs�s J�nos volt SCS 43-as Gulag-rab