- T�bb ezer rabt�rs�nak sors�t dokument�lta eddig, s naponta levelekkel bomb�zza a moszkvai hat�s�gokat, egykori periratokat k�rve. - Mi hajtja �nt? - Amikor 1944 �sz�n Sz�lasi hatalomra ker�lt, a levent�ket mozg�s�tott�k katonai szolg�latra. Egy r�sz�ket kivitt�k N�metorsz�gba kik�pz�sre, m�sokat itthon k�peztek ki, vagy vitt�k egyenesen a frontra, att�l f�gg�en, hogy a hadi helyzet mik�nt alakult. Engem 1944 december�ben h�romhetes kik�pz�s ut�n vetettek be Marcalin�l. - Mivel fegyverezt�k fel a sr�cokat? - Hogy felfegyvereztek benn�nket, az t�lz�s. A saj�t civil ruh�nkban ment�nk, kaptunk egy els� vil�gh�bor�s Mauser pusk�t t�z t�lt�nnyel �s egy-egy Panzerfaustot, vagyis p�nc�l�kl�t. Ez ut�bbival j�szer�vel akkor tal�lkoztunk el�sz�r, amikor a kez�nkbe nyomt�k. Az lett volna a feladatunk, hogy feltart�ztassuk az el�ret�r� szovjet p�nc�losokat. Val�j�ban a v�g�h�dra k�ldtek benn�nket. Azt�n az eg�szb�l nem lett semmi. �tkelt�nk a fronton, majd egyetlen puskal�v�s n�lk�l fogs�gba est�nk. Az elk�vetkez� kilenc �vben a sz�leim nem tudt�k, hogy �lek, �s �n sem tudtam r�luk semmit. - Felemelt k�zzel fogadt�k az oroszokat? - Nem gy�v�k voltunk, hanem gyerekek. �tven �v t�vlat�b�l tal�n mosolyogni is lehetne a fogs�gba es�s�nk k�r�lm�nyein. Kett�szakadt a csapatunk. Botcsin�lta parancsnokaink, akik sebt�ben el�l�ptetett id�sebb fi�k voltak, a n�met r�di�ssal egy�tt elszakadtak t�l�nk. R�nk esteledett, �tvennyolcan magunkra maradtunk az erd�ben. Mint ut�bb megtudtuk, �k szeg�nyek �ssze is csaptak a szovjetekkel, alig �lt�k t�l n�h�nyan. Mi, akik parancsnok n�lk�l maradtunk, m�r annyira elcsig�zottak �s �hesek voltunk, hogy nem gondolkodtunk sokat, �gy hat�roztunk, lefeksz�nk aludni, �s majd reggel eld�ntj�k, hova menj�nk. Hajnalban azt�n h�rom szovjet katona, akik �ppen nyul�sztak az erd�ben, r�nk bukkantak. Voltak k�zt�nk d�lvid�ki fi�k, akik tudtak szerb�l, �s �k el tudt�k magyar�zni az oroszoknak, hogy se test�nk, se lelk�nk nem k�v�n harcolni, minket csak kivez�nyeltek a n�metek. Az orosz katon�k j�t mulattak rajtunk, ked�lyesen bek�s�rtek a parancsnoks�gra. Ott m�r kor�ntsem volt sz�v�lyes a fogadtat�s. Elvett�k a fegyvereinket, letart�ztattak, m�g aznap b�r�s�g el� �ll�tottak �s el�t�ltek benn�nket. - Nem hadifogolyk�nt kezelt�k a t�rsas�got? - Nem. Fasisztak�nt p�r perces b�r�s�gi t�rgyal�sb�l egy sz�t sem �rtett�nk. Al��rattak vel�nk egy tizenhat oldalas jegyz�k�nyvet, m�ig nem tudom, mi volt benne. Egy �reg rut�n asszony volt a tolm�csunk, aki se magyarul, se oroszul nem tudott egy sz�t sem. A tolm�csol�s annyi volt, hogy t�z ujj�val mutatta, h�ny �vet kaptunk. De volt, akit vittek is mindj�rt kiv�gezni. A forma kedv��rt persze megk�rdezt�k, fogadunk-e �gyv�det? - Arr�l nem t�j�koztatt�k �n�ket, hogy mi�rt h�bor�s b�n�s�knek �s nem hadifogolynak tekintett�k a levent�ket? - K�zen k�z�n valahogy kider�lt. Az oroszok �gy gondolt�k, hogy mivel Magyarorsz�gon a 2l �ves kor a katonai beh�v� als� hat�ra, akik ez alattiak, azok �nk�nt vonultak be. K�vetkez�sk�pp elk�telezett nemzetiszocialist�k, a szovjet hadsereg mindenre elsz�nt ellens�gei. Nem voltak tiszt�ban vele, mi is az a leventemozgalom. Azt hitt�k, a Hitlerjugend magyar megfelel�je. - A folytat�s? - Marhavagonokba raktak, el�t�lt szovjet katon�kkal vegyesen. �k dezert�r�k, f�ggelmi v�ts�get elk�vet�k, tolvajok, mindenf�le martal�cok voltak. Az odesszai b�rt�nben azt�n m�r magyar sz�t alig lehetett hallani. A Szovjetuni�t minden nemzetis�ge k�pviselte, illetve azokr�l a ter�letekr�l voltak foglyok, amelyeket 1945 elej�n m�r elfoglaltak. K�s�bb, m�r a l�gerben tal�lkoztunk rengeteg volt n�met �s jap�n katon�val is. �s ami nagyon �rdekes, igen jelent�s sz�mban egykori orosz feh�r emigr�nsokkal, akik a bolsevikok el�l menek�ltek nyugatra, de szerencs�tlens�g�kre nem el�gg� messze. Ezekr�1 az emberekr�l a szovjet h�rszerz�s pontos adatokkal rendelkezett. Tudt�k b�csi, pr�gai vagy drezdai lak�sc�m�ket, onnan hurcolt�k �ket vissza. - Amikor meg�rkezett a rabszerelv�ny Odessz�ba 1945 elej�n, milyen k�p fogadta? - Romokban hevert a v�ros, nem volt p�lyaudvar, a t�rmel�ket �pp csak a s�nekr�l takar�tott�k el. Hat h�t karant�n ut�n kiker�ltem a nyikolajevi l�gerbe, ami sz�z kilom�terre volt Odessz�t�l. Ott egy n�metek �ltal porig bomb�zott haj�gy�r romjainak eltakar�t�s�n dolgoztunk. �sszel �tsz�ll�tottak benn�nket a Dnyeper torkolat�hoz egy m�sik t�borba, a hely�nket hadifoglyok foglalt�k el. Egy �vre r� pedig �szak-Ur�lba vittek �t, ahol k�t �s f�l �vet t�lt�ttem el, pap�rfa-kitermel�ssel. A t�rsaimat sz�tsz�rt�k, senkir�l nem tudtam semmit. - Mit�l f�gg�tt, hogy kit hov� visznek? - F�leg eg�szs�g�gyi �llapot szerint sorolt�k be az embereket, kit b�ny�ba, kit �t�p�t�sre, kit �p�tkez�sre, kit pedig mez�gazdas�gi l�gerbe. De att�l is f�gg�tt. hogy a n�pgazdas�gnak �ppen milyen rabszolgamunk�ra volt sz�ks�ge. A Gul�g, a l�gerek f�hat�s�ga egy munka�gyi miniszt�rium volt, amely t�z-tizen�t milli� rab felett diszpon�lt. - �letk�r�lm�nyek? - V�ltoz�ak. Az Ur�lban olyan embertelen �llapotok voltak, hogy pillanatuk alatt lerobbant m�g a legjobb fizikum� fogoly is. Egy id� ut�n m�r engem is csak t�glagy�rban tudtak dolgoztatni, amikor pedig m�r a hal�l k�sz�b�n voltam, �tvittek egy feljav�t�l�gerbe, ahol valamivel t�bbet adtak enni. Nagy volt a haland�s�g. �sszel m�g ezerk�tsz�zan voltunk, m�rciusban pedig, amikor elvittek onnan engem, m�r csak �tsz�z volt �letben. A t�bbib�l farkaseledel lett. ...? - Nincs jobb sz� r�. Mivel a fagyott f�ldbe nem lehetett s�rg�dr�t �sni, h�t a holtakat csak h�val takart�k be k�zel a t�borhoz, mondv�n, majd tavasszal elf�ldelik �ket. A farkasok azonban nem v�rtak tavaszig. Ott m�r nem sz�m�tott, ki milyen nemzetis�g�, �s mi�rt van ott. Engem p�ld�ul ukr�nnak n�ztek, mert ukr�n akcentusban tanultam meg az oroszt az Odessza k�rny�ki id�szakban. 1949-hen levittek Kazahszt�nba. Ennek az volt az el�zm�nye, hogy akkoriban t�bb l�zad�s volt a sarkk�ri t�borokban, �s a legveszedelmesebbnek tartott politikai el�t�lteket, mint amilyen �n is voltam, lesz�ll�tott�k d�lre. A legs�lyosabb az 1,6,8, �s a 9. sz�m� b�n volt. �n kilences voltam. - A gyilkoss�g h�nyas? - A gyilkoss�g �s �ltal�ban a k�zt�rv�nyes b�ncselekm�nyek enyh�bb b�nnek sz�m�tottak, de m�sk�nt is sz�mozt�k �ket. Am�g Szt�lin �lt, politikai el�t�lt amneszti�t nem kapott, szemben a k�zt�rv�nyesekkel, akik minden adand� alkalommal amneszti�ban r�szes�ltek. A politikai �t�letek kateg�ri�i a k�vetkez�k voltak: 1. a haza�rul�s, 1/b haza�rul�s a szovjet rendszer gy�ng�t�s�vel - ez ut�bbit kapt�k azok a szovjet katon�k, akik n�met hadifogs�gba ker�ltek, ezzel gyeng�tve a V�r�s Hadsereget. A 2. fegyveres felkel�s, a 3. az ellens�g t�mogat�sa, a 4. a nemzetk�zi burzso�zia t�mogat�sa, ezt rendszerint papok kapt�k. Az 5. a Szovjetuni� megt�mad�s�nak el�seg�t�se. Ez ritka volt, viszont a 6-ost, a k�mked�st boldog-boldogtalan megkapta, akire m�r nem tudtak mit mondani, az imperialista k�m volt. A magyaroknak is f�k�nt ezt jutott. A 7. gazdas�gi k�rt�tel, nemigen adt�k, a 8. terrorcselekm�ny, a 9-es diverzi�, 10-es szovjetellenes propaganda, 11-es csoportos agit�ci�, a 12-es pedig - mint az egyik legs�lyosabb b�n - a politikai b�n�s feljelent�s�nek elmulaszt�sa. - A legnagyobb b�n, ha nem lesz valaki spion? - Rosszabb. Tudom�som van arr�l, hogy p�ld�ul magyar l�nyok kaptak ilyet, mert nem jelentett�k fel a b�tyjukat, aki a V�r�s Hadsereg bevonul�sakor vereked�s sor�n meg�lt egy orosz katon�t, aki a h�g�t meger�szakolta. A fi�t kiv�gezt�k, a l�nyokat t�z �v k�nyszermunk�ra �t�lt�k. A 13-as a c�ri rendszer kiszolg�l�sa volt, a mi id�nkben m�r nem adt�k, ellenben a 14-est, a gazdas�gi ellenforradalmi cselekm�nyt gyakran, f�leg munkamegtagad� hadifoglyokra h�vt�k. Ha pedig a felsorolt b�ncselekm�nyek valamelyik�hez hozz�tett�k a 19-es alpontot, akkor az azt jelentette, hogy nem bev�gzett b�ncselekm�nyr�l van sz�, hanem a sz�nd�k�r�l vagy esetleges el�k�sz�letr�l. Ezt �gy �rtelmezt�k a v�d el�k�sz�t�i, hogy k�pzetts�ge, sz�rmaz�sa, beoszt�sa alapj�n "elk�vethette volna, ha akarta volna". Sz�val ha nem is �llt sz�nd�k�ban elk�vetni, szem�lye potenci�lis vesz�lyforr�s a kommunizmusra. A szovjet jog cs�csa. A politikai �t�letek �ltal�ban t�z �vn�l kezd�dtek, �s a kiv�gz�sig terjedtek. - Kazahszt�nban jobb volt, mint �szakon? - Eleinte nem. Szt�lin kital�lta, hogy a puszta k�zep�n kell egy v�rost fel�p�teni, mert ott jelent�s sz�nlel�helyre bukkantak. Engem ezerk�tsz�z rabt�rsammal egy�tt s�tort�borban helyeztek el, mi voltunk az els�k a puszt�n. N�gy �v m�lva, amikor szabadultam, a v�rosnak m�r 15 ezer lakosa volt. - Milyen volt egy l�gerlak� napja, ha el��r�sosan viselkedett? - �ltal�nos szab�ly szerint napi tizenk�t �ra munka volt, m�nusz 42 Celsius-fokig volt k�teles az el�t�lt a norm�t teljes�teni. Kaptunk napj�ban 65 deka fekete kenyeret �s egy csajka k�poszta-, kukorica-, illetve uborkalevest, nem volt nagy k�l�nbs�g. Ezek �pphogy elsz�nez�d�tt, zsirad�k n�lk�li s�s folyad�kok voltak, s�r�je n�lk�l. Elm�letben volt ugyan �telnorm�nk, hogy egy rabnak 4,5 deka h�s vagy 12 deka hal j�r, de h�t ebb�l semmi sem jutott el hozz�nk, annyi k�zen ment kereszt�l. Odakinn is �heztek az emberek. A nacsalnyik, a t�borparancsnok 1945-ben egy alkalommal azt mondta, hogy sok civil cser�lne vel�nk, mert mi legal�bb megkapjuk a napi keny�radagunkat, m�g odakinn, a v�rosban hetek, h�napok telnek el keny�rsz�ll�tm�ny n�lk�l. �gy tal�n �rthet�, hogy lopott mindenki, amit csak b�rt. - Mit viseltek? - Az els� id�ben a saj�t ruh�nkban voltunk, az szakadt le r�lunk. M�g Ukrajn�ban kaptam ruh�t, m�gpedig halott frontkaton�kr�l leszedett holmikat. M�g ott volt rajtuk a goly� �t�tte lyuk, a v�rfolt, a perzsel�d�s. �sszel kaptunk el�sz�r feh�rnem�t, akkorra m�r minden�nk kil�gott a szakadt ruh�b�l, megvarrni nemigen lehetett, a t� tilos volt. Szerintem nem az�rt �hezt�nk �s f�ztunk, mert �k azt akart�k, hanem egyszer�en mert nem volt mib�l adniuk. - Szeg�nyek... - Mindezt kieg�sz�tette az �lland� gorombas�g, az, hogy hajszoltak benn�nket a munkafel�gyel�k, hogy �lland� testi-lelki megpr�b�ltat�snak, megal�z�snak tettek ki minket. - Tiszt�lkodni tudtak? - K�l�nb�ztek a k�r�lm�nyek, kilenc �v alatt tizenhat t�borban voltam. Eleinte, Nyikolajevben nem volt sem mos�s, sem mosakod�s. F�zni lajtos kocsival hoztak vizet. Esetleg valamelyik munkahelyen megengedt�k, hogy egy csapn�l az arcunkra loccsantsunk egy-k�t mar�knyi vizet. Ahogy m�ltak az �vek, �s t�volodtunk a h�bor�t�l, �gy javultak a k�r�lm�nyek: hol hetenk�nt, hol h�romhetenk�nt volt f�rdet�s. A legv�g�n, 1953-ban m�r hetenk�nt volt feh�rnem� csere. Az els� �vekben viszont, amikor annyira le voltunk romolva, hogy a l�t �s a neml�t hat�r�n teng�dt�nk, szinte �llatk�nt, nem zavart benn�nket a tiszt�lkod�s hi�nya. Volt �gy, hogy bottal kellett benn�nket f�rd�be hajtani, hiszen levetk�zni, fel�lt�zni is k�l�n f�rads�got jelentett. Legsz�vesebben elny�ltunk volna a priccsen, csak hagyjanak benn�nket b�k�n. Az volt a mond�s, hogy mi nem is �l�nk, csak l�tez�nk. - Volt valamif�le rangsor a rabok k�z�tt? - A k�zt�rv�nyesek voltak az urak. Szoci�lisan k�zel �ll�nak sz�m�tottak, ez�rt a kiv�lts�gos helyeket mindig �k kapt�k a parancsnoks�gt�l, s�t a politikai el�t�ltek fegyelmez�s�t is r�juk b�zt�k. Nem voltak hajland�k dolgozni, ellenben elvett�k az �tel�nket, a jobb ruhadarabokat, mert nekik ehhez is jogot biztos�tottak a smasszerek. A belhonos el�t�ltek n�ha kaptak csomagot, de annak jav�t is elvett�k t�l�k a k�zt�rv�nyesek. Persze minket, k�lf�ldieket, akik nem �rhattunk, �s nem kaphattunk sem levelet, sem csomagot. ez nem �rintett - Volt a l�gerben olyasforma szellemi �let, k�lt�szet, nagy besz�lget�sek, mint amit Tollas Tibor�k m�veltek a v�ci b�rt�nben? - Nem nagyon, ez m�s volt. Elszigeteltek benn�nket egym�st�l. N�gy �vig voltam Kazahszt�nban, de hogy a szomsz�d barakkban h�ny magyar volt, sosem tudtam meg. Ha valakivel tal�lkozni akartam, sz�kni kellett. A bes�g�k miatt csak felsz�nes dolgokr�l lehetett t�rsalogni, p�ld�ul hogy odahaza hogyan csin�lj�k a t�lt�tt k�poszt�t. Azt megk�rdezni a l�gerben, hogy te mi volt�l civilben, vagy mi�rt kapt�l tizen�t �vet, ugyanolyan udvariatlans�gnak sz�m�tott, mint egy h�lgyet arr�l faggatni, hogy h�ny �ves. �szintes�gnek, bar�ti hangnak nyoma sem volt, mindenki tartott mindenkit�l. Egy b�rt�nl�zad�st k�vet�en valamelyest javult a helyzet�nk. Ez 1952-ben volt. Ez volt az els� �v nyolc �v ut�n, amikor m�r nem �hezt�nk. S�t minim�lis fizet�st is kaptunk, tudtunk bel�le kenyeret venni. M�g �js�got is olvashattunk. Eleinte persze csak felolvast�k bel�le, amit a cenzor bekeretezett. Ha lopva bele akart valaki olvasni, azt sz�jon v�gt�k, pedig ugyan mif�le dolgok voltak egy korabeli szovjet lapban. K�s�bb azt�n kitett�k a Pravd�t a vitrinbe, �gy tanultam meg olvasni oroszul, v�g�l pedig m�g kik�lcs�n�zhett�k is, de a cikkekr�l nem volt szabad besz�lni. - Ki ellen�rizte, hogy megvitatj�k-e? - A bes�g�k azonnal jelentett�k. Akkorra m�r elv�lasztottak benn�nket a k�zt�rv�nyesekt�l, ami nagy megk�nnyebb�l�s volt, ugyanakkor szigor�bb� tett�k a fegyelmez�st, b�rt�nl�gerr� min�s�tett�k �t a t�borunkat. Minden apr�s�g�rt z�rk�ba k�ldt�k az embert, ami azt jelentette, hogy 3-4 Celsius fokban, �t napon �t kellett t�ncolnia a fogd�snak, hogy t�l�lje. - Hogy lett ebb�l b�rt�nl�zad�s? - Az ukr�nokat, a csecseneket �s az �szteket mint a legvesz�lyesebbeket k�l�nv�lasztott�k a t�bbiekt�l, �v�k volt a 2. sz�m� l�ger, a mi�nk az 1-es. A b�rt�n�r�k egyre t�bb bes�g�t szerveztek be k�l�nf�le zsarol�ssal, kisebb el�ny�k biztos�t�s�val. 1951-re m�r olyan fojtogat� volt a leveg�, annyi volt a spicli, hogy lassank�nt nem mert az ember senkihez sem sz�lni, h�tha bes�g�. Mindenki gyan�s lett, elviselhetetlen az ilyen l�gk�r. Akkoriban hoztak oda olyan ukr�n szabads�gharcosokat, akik 1944-52 k�z�tt partiz�nharcot v�vtak eleinte a n�metekkel, k�s�bb a szovjetekkel. Ezek igazi fenegyerekek voltak, az erd�b�l egyenesen hozz�nk ker�ltek. Friss leveg�t hoztak a t�borba, hiszen mi, akik m�r negyvenn�gy �ta raboskodtunk, kil�gozott emberek voltunk, kiveszett bel�l�nk mindenf�le er� �s dac. Benn�k megvolt. Elhat�rozt�k, hogy v�get vetnek a spicli uralomnak. Saj�tos m�dot v�lasztottak. Fel�ll�tottak maguk k�z�tt egy b�r�s�got, �gy�szs�get, nyomoz�kat, s�t m�g kiv�gz�osztagot is. Senki nem tudta, szem�ly szerint kikb�l �llnak ezek a test�letek. �gy m�k�d�tt, ak�r a civil �letben. Ha beigazol�dott a gyan�; akkor kimondt�k a hal�los �t�letet, amit vagy a kiv�gz�osztag hajtott v�gre, vagy felsz�l�tottak egy m�sik spicli-gyan�s szem�lyt, hogy �lje meg a hal�lra �t�lt bes�g�t, ellenkez� esetben � is meghal. Ha viszont v�grehajtja felmentik a v�d al�l. - Hogyan hajtotta v�gre? - Ki hogy tudta. Nem volt mese, farkast�rv�nyek uralkodtak, vagy �, vagy �n. Legt�bbsz�r beverte a fej�t kalap�ccsal vagy fejsz�vel a munkahelyen, illetve megk�selte, elv�gta a tork�t. - De hogyan nyomozt�k ki, hogy ki a spicli? - El�g nagy val�sz�n�s�ggel lehetett tudni. �ltal�ban gyan�ba keveredett az, akit l�ttak bemenni a parancsnoki �p�letbe. Tov�bb� akinek gyan�san j� helye volt, aki el�ny�ket �lvezett. Gyakran a konyh�sok, a ruharakt�rosok k�z�l ker�ltek ki a bes�g�k. Egy ilyen z�rt k�z�ss�gben neh�z titkot tartani. - A gyilkoss�goknak mi lett a k�vetkezm�nye? - Eleinte elk�nyvelt�k �zemi balesetnek. H�napokon �t folyt a dolog 1951 �sz�n, mire a l�gerparancsnoks�g is nyomozni kezdett. A gyan�s ukr�nokat a szigor�tottba csukt�k. Ugyanakkor azok a spiclik, akik �rezt�k, hogy szorul a nyakuk k�r�l a hurok, k�rt�k a l�gerparancsnokot, hogy engedje be �ket a k�b�rt�nbe mint menhelyre. R�videsen h�re ment, hogy a beker�lt spiclik odabent bossz�b�l k�nozz�k az ukr�nokat. A l�ger feld�h�d�tt lakoss�ga erre megrohamozta a k�b�rt�nt, �gy indult a b�rt�nl�zad�s. A ker�t�st sz�tszedt�k, az �r�ket megvert�k, de a b�rt�nbe nem jutottunk be, t�l er�s volt a kapuja. Erre j�tt a katonas�g, l�ttek a leveg�be, a fejek f�l�. Sajnos volt olyan peches ember, akit egy a barakk ir�ny�ba elt�vedt goly� �lt meg az emeletes �gy tetej�n. Ut�na �hs�gsztr�jk volt n�gy napig. Val�sz�n�leg bel�tt�k, hogy elvetett�k a sulykot, �gy azt�n k�zponti utas�t�sra a helyzet�nk lassank�nt javulni kezdett. M�rs�kl�d�tt a szigor�s�g, a v�g�n m�g r�plabdap�ly�t is �p�tettek, meg gramofont hoztak. - Ezek szerint nem torolt�k meg a l�zad�st? - Sosem der�lt ki, kik voltak a hangad�k, �s az ukr�nok k�z�l kik csin�lt�k a tisztogat�st. Viszont r�viddel a l�zad�s ut�n �sszeszedt�k az �sszes fiatal ukr�nt, �s elvitt�k az eg�sz t�rsas�got r�zb�ny�ba dolgozni. - Mit �rzett, amikor kilenc �v ut�n megtudta, hogy hazaengedik? - Fokozatosan sejtett�k meg. Miut�n 1953 m�rcius�ban meghalt Szt�lin, a k�zt�rv�nyesek ism�t amneszti�ban r�szes�ltek. J�niusban kezdt�k �sszeszedni a k�lf�ldieket, huszonheten voltunk abban a t�borban magyarok. K�z�lt�k vel�nk, hogy elvisznek innen, de nem mondt�k meg, hogy szabadulunk. A l�gerparancsnokunk, aki szerette a magyarokat, mert nagyon j�l dolgoztak, elint�zte, hogy szem�lyvonaton utazhassunk Lembergbe, a gy�lekez�helyre. Csak Lembergben k�z�lt�k vel�nk, hogy p�r h�ten bel�l hazamehet�nk. Ebb�l a p�r h�tb�l azt�n �jabb �t �s f�l h�nap lett, mert R�kosi elvt�rs nem akart benn�nket hazaengedni. A dokumentumok szerint azt mondta a szovjet elvt�rsainak, hogy ha a magunkfajta fasiszt�kat hazaengedn�, akkor nem tudn� szavatolni a szocializmust Magyarorsz�gon. V�g�l azt�n m�gis vissza kellett fogadnia benn�nket, miut�n a rom�nok, a n�metek �s m�sok m�r r�g hazaker�ltek. A hazat�r�s nagyon szomor� volt. Egy szovjet �rnagy k�s�rt el benn�nket Csapig, m�r semmi fegyveres k�s�ret nem volt. Amikor l�p�sben d�c�g�tt �t vel�nk a h�don a vonat, s hallottuk, hogy Z�honyban �ppen delet harangoznak, mi zokogva �nekelt�k a Himnuszt. �t�rve a h�don, pufajk�s, kuty�s fegyveresek vett�k k�rbe a vonatot. Magyarul besz�ltek, de �gy n�ztek ki, mint az oroszok. Fogalmunk sem volt r�la, hogy kik ezek, de egy�ltal�n nem ilyen fogadtat�sra sz�m�tottunk. A lehet� leggoromb�bb hangon �v�lt�ztek vel�nk, "takarodjatok lefel�, rohadt fasiszt�k", mik�zben kuty�k acsarogtak r�nk. Abb�l, amir�l �veken �t �lmodtunk, hogy majd lesz�llva a vonatr�l megcs�koljuk az anyaf�ldet, persze nem lett semmi. A hangnem ugyanaz volt, mint a l�gerben, csak magyarul. Az eg�sz abban k�l�nb�z�tt, hogy ez�ttal h�rmas sorba kellett rendez�dni, Oroszorsz�gban pedig az �t�s sor volt a szok�s. Fegyveresek k�s�ret�ben, kutyacsahol�s k�zepette k�s�rtek benn�nket egy ny�regyh�zi �d�l�be, ahol �letrajzot kellett �rnunk. Elk�sz�lt�nk r�, hogy idehaza folytatjuk a rab�letet. Alig hitt�k el, hogy �t nap m�lva szabadok lesz�nk. Volt, akit kiemeltek k�z�l�nk, �s b�rt�nbe vittek. Azt hiszem, �k egykori politikusok vagy magas rang� katonatisztek lehettek. A kanizsai �llom�s mellett laktunk, az ablakb�l m�r l�ttam a h�zunkat, de fogalmam sem volt, hogy mi fogad odahaza. Elmondhatatlan az a pillanat, amikor kilenc �v ut�n viszontl�ttam a sz�leimet. Akkor tudtam meg, hogy �desap�m is kint volt egy l�gerben hadifogolyk�nt, f�l �vig, 1945 szeptember�ig. - Siker�lt elhelyezkedni? - Nagy nehezen. Felvettek k�nyvel�nek. 1956-ban forradalmi bizotts�gi tag voltam, k�sz csoda, hogy ennek ellen�re nem t�rt�ztattak le �jra. Azt az�rt tudtam, hogy odafigyelnek r�m. - �nt mint a "magyar Szolzsenyicin" szokt�k emlegetni. val�ban egy�tt raboskodtak? - K�z�s l�gerben voltunk Kazahszt�nban, �s m�ig tart� bar�ts�g sz�v�d�tt k�zt�nk. Csodabogaraknak sz�m�tottunk, akik nem a konyha, hanem a k�nyvt�r k�r�l s�nd�r�gtek. Amikor az Iv�n Gyenyiszovics egy napja c�m� k�nyve megjelent 1962-ben a Novij Mir irodalmi foly�iratban, �n rajtuk kereszt�l felvettem a kapcsolatot Szolzsenyicinnel, levelezni kezdt�nk irodalmi t�m�kr�l. Azt�n mikor politikailag k�nyelmetlen szem�lly� v�lt, a leveleimet a feles�g�nek c�meztem. Azt hitt�k, hogy kicselezz�k a KGB-t; naiv dolog volt. Amikor 1974-ben kiutas�tott�k a Szovjetuni�b�l megkeresett engem Moszkv�b�l a politikai kiad�, hogy �rjam meg az eml�kirataimat a sz�mukra. Abban b�ztak, hogy �n Szolzsenyicinnel ellent�tben j�t fogok �rni a l�ger�letr�l, mert szeretem az orosz kult�r�t, foglalkozom az orosz irodalommal, egy�tt �rzek a vil�g legt�bbet szenvedett n�p�vel. R�k�rdeztem, hogy mindezt honnan tudj�k. K�z�lt�k, hogy olvast�k a Szolzsenyicinnek �rt �sszes levelemet. �gy gondolt�k, hogy �n majd ellenpontja leszek a bar�tomnak. Eleinte nem akartam meg�rni, de azt�n m�gis meg�rtam, persze nem kaptam �rte dics�retet. Nem azt kapt�k, amit v�rtak. Szerencs�mre �ppen k�zbej�tt a gorbacsovi korszak. K�s�bb, nem tudom hogyan, de valahogy kiker�lt M�nchenbe a k�ziratom, ahol meg is jelent. K�z�lt�k velem illet�kes elvt�rsak, hogy bel�lem nem csin�lnak m�rt�rt, nem leszek magyar Szolzsenyicin. Tudn�k mes�lni, de nem akarok... - M�g mindig tart a KGB-t�l vagy a magyar elvt�rsaikt�l? - A KGB nem sz�nt meg. - Azonban �gy l�tszik, a KGB-sek meg magyar partnereik ink�bb a maffia�gyeikkel vannak elfoglalva, nem a let�nt rezsim szennyes�nek mosogat�s�val. - Egyel�re jobb nem bolygatni! A szocializmus nem lefutott dolog, nagyon jelent�s er�k akarj�k vissza�ll�tani a birodalmat. A p�nszl�vizmus �s a birodalmi nosztalgia m�lyen �l Oroszorsz�gban. - �n most a Gul�g-lexikonon dolgozik, h�rek szerint j�v�re jelenik meg a P�skin�l. Mi ez? - 1989-ben kezdtem el gy�jteni a dokumentumokat a Gul�g magyar rabjair�l, �s akkor elhat�roztam, hogy a bajt�rsaim anyag�b�l, irataib�l, vallom�saib�l �ssze�ll�tok egy lexikont annak a bizony�t�s�ra, hogy mi nem voltunk n�cik, nem voltunk h�bor�s b�n�s�k. T�bben mondt�k, hogy ugyan mi�rt er�lk�d�m, hiszen ha a KGB megnyitja a lev�lt�rait, �gyis kider�l minden. Igen �m, csakhogy szerintem ha megny�lnak a lev�lt�rok, az iratokb�l az der�l ki, hogy mi �d�z fasiszt�k voltunk. �s ha ez �tven �v m�lva lesz, akkor m�r v�dekezni sem tudunk. �gyhogy most, am�g �l�nk, �s az irataink is megvannak, addig kell ut�naj�rni �s dokument�lni, hogy val�j�ban mi volt a t�rt�net�nk. Ha ezt most nem csin�lom, akkor �tven �v m�lva azt mondj�k majd a szocialista t�rt�n�szek, hogy a szovjet igazs�gszolg�ltat�s sok ezer gonosz fasiszt�t�l mentette meg Magyarorsz�got, el�seg�tve a b�k�s alkot�munk�t. T�nyekkel kell igazolni: �k a nemzet gerinc�t t�rt�k meg, a sz�ne-vir�g�t, az ifj�s�g�t hurcolt�k el rabszolg�nak. Eddig n�gyezer ember pontos t�rt�net�t siker�lt r�gz�teni, gyakran a moszkvai Legfels� B�r�s�gt�l vagy legf�bb �gy�szs�gt�l kik�rt dokumentumok alapj�n, �s ezek is ezt t�masztj�k al�. Sok sz�z eset ut�ni tapasztalatom, hogy az elk�ld�tt v�dirat mell� automatikusan ki�ll�tanak egy rehabilit�ci�r�l sz�l� okm�nyt is. Ezek szerint m�r �k is bel�tt�k, hogy a v�dak kiv�tel n�lk�l hamisak voltak. Kiv�telt k�pez, akinek a v�dirat�ban az szerepel, hogy orosz katon�t �lt meg civilk�nt, �ket a mai napig nem hajland�k rehabilit�lni. Pedig tudjuk, hogy az eff�le gyilkoss�goknak mik az el�zm�nyei: nemi er�szak, fosztogat�s, vagy maga az �ldozat gyilkolt el�sz�r. A szovjet katona kez�hez b�rmilyen ocsm�nys�g tapad is, akkor is h�s, v�dik az egyenruha becs�let�t. Ragaszkodnak a h�s n�pfelszabad�t� hadsereg �ls�gos m�tosz�hoz. Nekem az a feladatom, hogy t�nyekkel romboljam a szovjet rendszer m�tosz�t. ***