Az 1917-es okt�beri bolsevista puccsot k�vet�en kit�rt polg�rh�bor� vihar�ban az orosz birodalom politikai �let�ben akkor m�g nagyon is kisebbs�gben l�v� bolsevik p�rt a hatalom megszerz�se, megtart�sa �rdek�ben 1917 december�ben l�trehozta terrorista, megf�leml�t� osztagait (�sszoroszorsz�gi) Rendk�v�li Bizotts�g n�ven. Ennek orosz nyelv� bet�r�vid�t�se a (V)CSEKA, �s ezen a n�ven lett h�rhedt �s f�lelmetes kiv�gz�, majd politikai rend�ri, k�s�bb �llambiztons�gi szervezet a v�rben �s l�ngban verg�d� hatalmas orsz�gban. ... A CSEKA az 1920-as �vek elej�n, az egyre bolseviz�l�d� Oroszorsz�gban nem csup�n kegyetlen megtorl� exped�ci�ir�l v�lt ismertt�, hanem az�ltal is, hogy l�trehozta a t�lzs�folt b�rt�n�k mellett az els� intern�l� �s k�nyszermunkat�bort a Feh�r-tengeri Szolovszki szigeteken, messze �szakon. Az els� id�kben a t�megesen idehurcolt �ldozatoknak k�r�lbel�l csak egyharmad�t dolgoztatt�k a kolostorb�l �talak�tott l�ger �p�tkez�si munk�latain, k�nyszermunk�nak nevezett rabszolgas�g k�r�lm�nyei k�z�tt. A t�bbi rabot v�logatott k�nz�sok ut�n l�tt�k le, vagy hagyt�k embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt lass� �hhal�llal elpusztulni. Az �vek haladt�val azt�n a vil�g n�peinek boldog�t�s�ra t�rekv� bolsevist�k fokozatosan r�j�ttek arra, hogy a pusztul�sra sz�nt rabokat lass� k�nhal�luk el�tt �rdemes rabszolgamunk�ra fogni, s�t a k�nyszermunkat�borok eg�sz birodalmat �tfog� rendszer�t a kialakul� szovjet n�pgazdas�g egyik alapvet� �gazat�v� �rdemes fejleszteni. �gy szaporodtak �vr�l-�vre a sz�gesdr�t ker�t�ssel k�r�lvett, magas �rtornyokb�l vigy�zott barakkt�borok a birodalom minden r�sz�ben, de k�l�n�sen a gazdag sz�n- �s �rclel�helyek, a fejl�d� ipari v�rosok k�rzet�ben, majd a v�gel�thatatlan �serd�kben a fakitermel�sen, a szib�riai vas�tvonalak �p�tkez�se ment�n. A hallatlanul magas munkanorma, a napi 12 �r�s k�nyszermunka, az �hez�s, a ruh�tlans�g, a kegyetlen�l zord �ghajlat t�meg�vel szedte �ldozatait. A kem�ny fizikai munk�hoz edz�d�tt munk�sok �s parasztok is sorra kid�ltek a sorb�l, azonban a k�tkezi munk�hoz hozz� nem edz�d�tt, tanult emberek m�r n�h�ny h�nap m�lt�n a fagyos f�ldbe ker�ltek. A munkat�borok kipusztult lakoss�ga hely�re mindig �jabb �s �jabb rabszolg�kat kellett sz�ll�tani. A b�r�i szervek koholt v�dak alapj�n folytatt�k le a koncepci�s pereket. Az �letszer�s�g, hiteless�g l�tszat�t keltve minden �gynevezett "�sszeesk�v�" vagy "k�rtev�" csoportb�l - a megszerkesztett forgat�k�nyv szerint - tal�lomra kiv�lasztott `f�kolomposokat' hal�lra �t�lt�k. A rabok milli�inak adminisztrat�v nyilv�ntart�sa, a munkater�letekre t�rt�n� eloszt�sa �s �tcsoportos�t�sa, az elpusztultak ut�np�tl�sa a b�rt�n�k �s gy�jt�t�borok zs�folt cell�ib�l, hatalmas szervezet m�k�dtet�s�t tette sz�ks�gess�. A k�zel negyvenezer k�nyszermunkat�bor igazgat�s�t a moszkvai �llambiztons�gi szervek �p�let�b�l, a Lubjanka - t�ri palot�b�l int�zt�k. Ezen 1934 j�lius�ban fel�ll�tott int�zm�ny nev�nek bet�r�vid�t�se GUL�G volt, magyarul: L�gerek �llami F�hat�s�ga. T�ves sz�haszn�lat az, amikor azt mondj�k: a gul�gokon raboskodott. Egy GUL�G volt, a l�gerek k�zponti f�hat�s�ga Moszkv�ban, �s a GUL�G k�nyszermunkat�boraiban s�nyl�dtek a rabok, egyid�ben legal�bb 10-12 milli�an, a Kola-f�lszigett�l a Kurilli-szigetekig, �s Vorkut�t�l a Kauk�zusig. ... A m�sodik vil�gh�bor� alatt, amelyet a szovjet sajt� nagy honv�d� h�bor�nak nevezett, a b�r�s�gok fokozott iramban �t�lkeztek a v�lt bels� ellens�gek, az �lethal�lharc felt�telezett akad�lyoz�i felett. Ezzel biztos�tott�k az emberanyagot a k�nyszermunkat�borok apad� l�tsz�m�nak felt�lt�s�re. A h�bor� ut�n a n�met koncentr�ci�s t�borokb�l hazat�r�, volt hadifoglyok, a nyugatot l�tott, a rendszert b�r�l� el�gedetlen katon�k, a n�metek oldal�n harcol� Vlaszov hadsereg k�zkaton�i, a balti n�pek fiai, valamint az ukr�n f�ggetlens�gi harc erdei partiz�njai �z�nl�ttek a v�szt�rv�nysz�kek h�sdar�l�in kereszt�l a GUL�G k�nyszermunkat�boraiba. ...