A kaz�nyi Tat�rf�ld aldermisi j�r�s�nak Urmara faluj�ban Hazej Gafjatulin tat�r f�ldbirtokosnak az oroszorsz�gi v�res polg�rh�bor� kellos k�zep�n, 1920-ban fia sz�letett. Ez az�rt volt nagy �r�m a csal�dban, mert a h�rom l�ny ut�n v�gre fi�val �rvendeztette meg Allah a m�r nem �ppen fiatal ap�t. A moszlim vall�s szertart�sainak keret�ben az apa a Mirszaid nevet adta a kis j�vev�nynek, aki keserves s�r�s�val zavarta az �nnep�lyes hangulatot. Mintha tudta volna, hogy nem sok �r�mre j�tt erre a vil�gra. T�vol Szentp�terv�rt�l, de t�vol Moszkv�t�l is, m�l� veszedelemnek tunt a v�r�s�k �s feh�rek �lethal�lharca. A feh�rg�rdist�k idoleges gyozelmei azt sugallt�k, hogy helyre�ll az �vsz�zados rend, mik�nt elcsitult minden a Sztyepan Razin, majd az Emeljan Pugacsov parasztfelkel�sei ut�n. Nem �gy t�rt�nt, de itt a v�geken, a v�sztj�sl� moszkvai v�r�s uk�zok ellen�re, n�mik�ppen ment minden a maga �tj�n. Az �j rendszer akkor sz�lt bele a csal�d bizonytalans�gokkal, k�zdelmekkel teli �let�be elosz�r, amikor a tizenegy �ves fi�csk�t, Mirszaidot felsobb parancsra kiszak�tott�k az otthon v�dosz�rnyai al�l. A messzirol j�tt uk�z �gy sz�lt, hogy az �rtelmes tat�r gyermekeket ki kell v�logatni di�kt�rsai k�z�l, �s �llami neveloint�zetbe vinni Kaz�nyba. Ezek k�z� ker�lt a j� eszu kis Mirszaid is. Mint k�sobb kider�lt, a sz�nd�k az volt, hogy belol�k k�pezz�k ki a tat�r v�rosok �s falvak leendo tan�rait, tan�t�it, miut�n a k�zponti akaratnak megfeleloen meggyozod�ses kommunista pedag�gusokk� nevelodnek. Vel�k v�ltott�k fel a r�gim�di, ki�regedo vagy megb�zhatatlan n�pneveloket, tan�t�mestereket. Mirszaid a hasonl� kor� t�rsaival egy�tt magas b�sty�val k�r�lvett, a vil�gt�l elz�rt valamikori kast�lyb�l �talak�tott intern�tusban lakott. A tanint�zetben a neveloik, tan�raik kiv�tel n�lk�l oroszok voltak. A gyerekek egy kukkot sem tudtak oroszul, a tan�rjaik pedig az o nyelv�k�n nem �rtettek semmit. Mutogat�ssal, mimik�val kezdod�tt a tanul�s, a tan�t�s. De a szoktat�s is meglehetosen c�ltudatos volt. Amellett, hogy katon�s fegyelmet tartottak k�z�tt�k, szinte elrabolt�k a gyermekkorukat. A mohamed�n vall�s addig elsaj�t�tott t�rv�nyeit, szok�sait, rendj�t �s tuzzel-vassal irtott�k a tudatukb�l. Ennek elso megnyilv�nul�sa volt, hogy kiz�r�lag diszn�h�ssal k�sz�tett �teleket kaptak. A fi�k megr�k�ny�dve tapasztalt�k, hogy tiszt�talan �tel ker�l az asztalukra. Felh�borodva ugr�ltak fel, n�melyek h�nyingerrel k�szk�dtek, m�sok pedig kibor�tott�k a t�ny�rakb�l a k�posztalevest, �s nemzeti eledeleiket k�vetelt�k. A nevelok t�relmesen, sot nevetve n�zt�k a felh�borod�s eme jeleneteit. M�s �tel nem volt, a gyerekek �hesen vonultak vissza az oszt�lytermekbe. Este az eb�dlo ajtaj�t�l fordultak vissza, amikor meg�rezt�k a diszn�h�ssal fott �tel szag�t. �hs�g�kben �ts�rt�k az �jszak�t. Reggel az este �rintetlen�l az asztalon maradt, hidegre dermedt k�posztaleves fogadta oket. Belekanalaztak, ker�lve a h�st, vagy a kanalukkal kit�rva az asztalra. D�lben m�r csak n�h�nyan makacskodtak, a t�bbs�g sz�tlanul ette a levest, de m�g ker�lgetve a h�st. Egy h�t m�lva pedig, mintha soha nem is lett volna felz�dul�s a diszn�h�s miatt. El is tunt a diszn�h�s a levesbol, ritka alkalom volt, hogy az �hezo birodalomban azzal etess�k oket. C�jukat el�rt�k a nevelok: a fi�k belet�rodtek sorsukba. �gy volt ez a napi �tsz�ri, mosakod�ssal egybek�t�tt im�ds�ggal is. Megpr�b�lt�k a fi�k a szertart�s elv�gz�s�t. Azonban egyr�szt nem volt r� idej�k, m�sr�szt, ha valamelyik�k im�ra tartotta a kez�t maga el�, vagy Mekka fel� fordulva leborult a f�ldre, a nevelok g�nyolt�k oket, ut�nozt�k mozdulataikat f�lre�rthetetlen cs�fondor�ss�ggal. A fi�k, hogy vall�sos �rzelmeikben ne b�nts�k oket, felhagytak az im�ds�ggal. K�sobb az atheista nevel�s boven el�ltette a k�telyt nyiladoz� �rtelm�kben. Mirszaid �vk�zben n�h�ny di�kt�rs�val egy�tt megsz�k�tt az int�zetbol, de messzire nem jutottak abban a nagy v�rosban. Megtal�lt�k �s visszavitt�k oket. Feny�t�st nem kaptak, de azont�l mindig magukon �rezt�k a nevelok vigy�z� tekintet�t. Azt�n lassan kezdt�k �rteni az orosz nyelvet, de m�g mindig eron fel�li feladat volt a sok tanul�s, hiszen alig fogt�k fel a bifl�zott sz�veg �rtelm�t. Tan�rjaik pedig t�relmesen foglalkoztak vel�k. Tudt�k, hogy a j�vonek dolgoznak. 1933-ban s�lyos felhok tornyosultak a csuvas, a bask�r �s tat�r n�p feje felett: azon a vid�ken is megkezdod�tt a mezogazdas�g kollektiviz�l�sa. Mirszaid �desapj�t � aki kul�knak sz�m�tott, teh�t a bolsevista rendszer szem�ben oszt�lyidegen volt, ker�kk�toje az �j, boldogabb vil�g fel�p�t�s�nek � k�t, ugyancsak m�dos b�tyj�val egy�tt a GPU letart�ztatta, a n�pb�r�s�g 15 �vi k�nyszermunk�ra �t�lte. Minden vagyonukat elkobozt�k, csal�djaikat n�lk�l�z�sbe tasz�tva. Mirszaid �desanyja, f�lve a letart�ztat�st�l, nem mer�szelte felkeresni azt a munkat�bort, ahol az apa s�nylod�tt. A ny�ri sz�nidot otthon t�lto 13 �ves fi�t k�ldte el: vigyen valami �lelmet az apja ut�n, k�rjen besz�lot a l�gerparancsnokt�l, tudjon meg valamit a sors�r�l. Mirszaid megfelelo baksis fej�ben utaz�si enged�lyt, sot lovat kapott a falu tan�cseln�k�tol. Odatal�lt a Zelenodolszkban l�vo l�gerhez, �s �r�sban k�rt enged�lyt a r�vid tal�lkoz�sra. Ez volt az apa �s fia utols� tal�lkoz�sa, mert az apj�t hamarosan valahov� T�vol-Keletre deport�lt�k, �s an�lk�l, hogy egyszer is kaptak volna tole levelet, �r�kre nyoma veszett. �jabb s�lyos csap�s �rte a csal�dot. Mirszaid legidosebb nov�re, Faina az 1920-as �vek k�zep�n ment f�rjhez egy j�m�d� gazd�lkod�hoz, az egyik t�volabbi, de ugyancsak tat�r faluba. Faina f�rje m�g tragikusabb v�get �rt, mint az �desapja vagy nagyb�tyjai. Amikor a messzirol j�tt agit�torok az o falujukban is nekil�ttak a kolhoz szervez�s�nek, s a parasztok h�z�doztak a bel�p�stol, kiemelt�k k�z�l�k a f�rj�t, Vapajev Bazilt. Minden teket�ri�z�s n�lk�l a tan�csh�z udvar�n falhoz �ll�tott�k, agyonlott�k. Azt�n felakasztott�k az udvaron �ll� ny�rfa legals� �g�ra, elrettento p�lda gyan�nt. Ezt k�vetoen a m�dosabb gazd�kat, mint kul�kokat a GPU katon�k csal�dost�l kizavart�k a h�zaikb�l, �s f�lnapi j�r�f�ldre l�vo vasut�llom�sra k�s�rt�k, a pusk�jukra tuz�tt szuronyokkal. A k�rny�krol odahajszolt csal�dokkal teli szerelv�nyre feltuszkolt�k mindannyiukat. A szerencs�tlenek k�z�tt ott volt Faina is a k�t apr� gyermek�vel. A t�bbhetes, n�lk�l�z�sektol �s durva b�n�sm�dt�l elcsig�zott sz�ll�tm�ny meg�rkezett valahov�, Krasznojarszk ter�let�re, a Jenyiszej foly� k�rny�k�re. A magukkal hozott, sebt�ben �sszekapkodott holmijukat �tk�zben m�r olcs�n elk�tyavety�lt�k n�mi �lelemre. Faina, mik�nt a t�bbiek, a k�t kisgyermek�t a mell�hez szor�tva, semmi n�lk�l sz�llt ki a vagonb�l. Teheraut�k motorja berregett m�r a szerelv�ny mellett. Felzs�folt�k a gyenges�gtol sz�muz�tteket a teheraut�ra. Hepehup�s erdei utakon robogtak vel�k a s�t�t rengetegben. Azt�n az �tnak v�geszakadt. Innen m�r gyalog hajszolt�l oket �rkon-bokron kereszt�l. Akik �sszeestek, kegyeleml�v�st kaptak, �s ott maradtak az erdei vadak, ragadoz�madarak t�pl�l�k�ul. Azt�n egyszer csak azt vett�k �szre a nyomorult emberek, hogy az oreik eltuntek, elmaradoztak tol�k, �s ott voltak az oserdoben, ahol emberi �letnek nem volt semmi nyoma. Magukra maradtak az �thatolhatatlan, mocsaras, ingov�nyos vadonban, lass� �hhal�lra �t�lve. A csontig sov�nyodott emberek eszelosen t�pt�k a f�k k�rg�t, r�ngatt�k ki gy�kerestol az ehetonek v�lt n�v�nyeket. Az oserdobe hurcolt tat�rok sorsa azonos volt sok m�s ezer �s milli� elhurcolt, kietlen t�jakra deport�lt ukr�n, orosz �s m�s nemzetis�gu parasztok�val. Az �hs�g, a m�rges gomb�k �s gy�kerek, a feneketlen mocsarak, a m�rgezo rovarok miri�djai, �s az oserdobol kivezeto utak magaslesein posztol� csekista orszemek goly�i v�geztek vel�k. Ezer vagy t�zezer ember k�z�l egy, ha �letben maradt h�rmond�nak, de az se mert t�bb� visszat�rni a sz�lof�ldj�re. Faina lefektette az alig pihego fiait egy fa t�v�be. Azok nem s�rtak, csup�n a f�lig lehunyt szem�kben pisl�kolt m�g az �let. Valami ennival�t keresett nekik, de keseru bogy�n, �s ismeretlen gomb�kon k�v�l semmit sem tal�lt. O maga f�vet r�gott, hogy csillap�tsa �hs�g�t. Mindenki sz�tsz�ledt valamerre, magukra maradtak. A koroms�t�t �jszak�ban a vad�llatok szerencs�j�kre ker�lt�k ezt a k�rny�ket, a boz�tos erdokben bolyong� emberek miatt. Augusztus k�zepe volt ekkor, �s reggelre d�r csillogott az oserdo d�s n�v�nyzet�n. V�get �rt a r�vid szib�riai ny�r. Faina felkerekedett, h�zva-vonszolva a gyerekeket. Az �lni akar�s, a menek�l�s v�gya, a gyermekeinek megment�se hajtotta elore, merre az anyai �szt�ne vitte. Szerencs�je volt. N�h�ny napi bolyong�s ut�n az erdoben egy kis orosz tany�ra bukkant. Egy �reg pr�mvad�sz h�zasp�r lakott itt, a nagyvil�gt�l elz�rtan. Nem tudtak semmit a vil�g dolgair�l. Azt sem, hogy nincs m�r c�r atyuska, de volt egy nagy h�bor�, �s most s�t�t erok uralkodnak orosz any�csk�nk f�ldj�n. Befogadt�k a rongyos, beteg aszzonyt, �s a k�t, majdnem haldokl� gyermek�t. J�sz�vuen gondoskodtak r�luk, kecsketejjel t�pl�lt�k oket. A szigor� szib�riai telet ott t�lt�tt�k a kis tany�n, elrejtozve ezekn�l a j�s�gos emberekn�l. A fi�k �letben maradtak, erore kaptak. A t�l elm�lt�val, a tavaszi �rad�s levonul�sa ut�n Faina az �regektol kapott �traval�val, �s hasznos j� tan�csokkal ell�tva megindult nyugatnak, amerre a nap ut�n t�j�koz�dott. Erdokben, mezokben bujdosva, j� emberek �ltal megseg�tve, hossz� h�napok m�lva, valamikor oszelon hazai t�jakra jutottak. A faluj�t, ahonn�t elhurcolt�k, nagy �vben elker�lte. K�so este kopogtatott be �zvegy �desanyj�hoz. N�la h�z�dott meg k�t fi�val egy�tt. Megmenek�l�s�k szinte egyed�l�ll�, csod�val hat�ros t�rt�net. Isteni gondvisel�s mentette meg oket a biztos pusztul�st�l. Faina hamarosan meghalt. A felcseperedo �rv�k apjuk nev�t eltitkolva �ltek nagyanyjuk szeg�nyes visk�j�ban, az �sszetart� rokons�g t�mogat�s�val. Mirszaid, a csal�di trag�di�k sorozata ellen�re elv�gezte iskol�it, �s tan�t�i k�pes�t�st kapott. 1937-ben a sz�lofaluj�t�l nem messze l�vo k�zs�gben megkezdte tan�t�i p�ly�j�t. �ppen akkoriban hozt�k be az �r�sreformot Szovjetorsz�g addig m�g latin betuvel �r� nemzets�gein�l. �t kellett t�rni a cirill betus �r�sra. A cirill �r�sban, mint k�ztudom�s�, nincsen megfelelo betu az ��" �s ��" hangok jel�l�s�re, melyben a tat�r nyelv a magyarhoz hasonl�an el�gg� bovelkedik. A �jo" �s a �ju" betu valahogy nem tudja helyettes�teni az eredeti mag�nhangz�t. M�g nagyobb probl�m�t jelentett, hogy a tat�r m�ssalhangz�k k�z�tt h�romf�le �k" hang van, melyeket a cirill betus �t�r�s szint�n nem tudott kellok�ppen �rz�keltetni. Az ifjabb tat�r nemzed�k, mely m�r kiz�r�lag a cirill betuk alkalmaz�s�val ismerkedett meg az �r�sbelis�ggel, az eredeti tat�r kiejt�seket elm�s�tja, �s k�ptelen osi form�j�ban haszn�lni, csup�n szl�vos l�gys�ggal ejti. Nem besz�lve arr�l, hogy az orosz nyelv tanul�s�nak eroltet�se miatt a nemzeti tat�r nyelv lassan a konyh�ba �s gyerekszob�ba h�z�dik vissza ezen a t�jon. Az ifjabb tat�r nemzed�k k�nnyebben, teh�t sz�vesebben fejezi ki mag�t oroszul. De nem csup�n a nyelvhaszn�latban volt tetten �rheto az eloroszos�t�si, elnemzetietlen�t�si t�rekv�s. A vall�si, n�pi szok�sok, a n�pdalok �s n�pviselet kiszor�t�sa is fokozatosan eros�d�tt. Hi�ba emlegette a szovjet rendszer a kis n�pek hagyom�nyainak �pol�s�t, a nemzeti saj�toss�gok tiszteletben tart�s�t, tudatosan cs�kev�nyes�tette el a nemzeti tudatot. A n�pi viselet m�r csak a n�pi t�ncegy�ttesek, a mai nyelven a folkl�rfesztiv�lok kell�ke lett, minden meg�lt tartalom n�lk�l. 1941 j�nius�ban kit�rt a szovjet�n�met h�bor�. Mirszaid �ppen katonaidej�t t�lt�tte a hadseregben, �gy alakulat�val az elso k�z�tt ker�lt a besszar�biai frontra. M�r 1941. j�lius k�zep�n, a visszavonul�s nagy zurzavar�ban n�met fogs�gba esett. A n�met hadifogolyt�borokban nagy n�lk�l�z�s k�zt tengodtek �s pusztultak a szovjet foglyok, egy m�sik diktat�ra kegyetlen b�n�sm�dj�val megismerkedve. Felcsillant a t�l�l�s rem�nys�ge, amikora a n�metek a hadifoglyok k�z�tt nemzetis�gi l�gi�kat kezdtek szervezni. Fel�ll�tott�k a tadzsik, �zb�g, tat�r �s kurd l�gi�t. Aki hajland� volt be�llni a l�gi�ba, egyenruh�t, fegyvert �s ami a fo � egybol embers�ges ell�t�st kapott! Mirszaid, aki b�r mark�ns bolsevista nevel�st kapott, de csal�dj�nak a k�lvil�g elol eltitkolt m�rhetetlen trag�di�ja miatt meghasonlott a szovjet rendszerrel szemben, az elsok k�z�tt jelentkezett a tat�r l�gi�ba. Megkapta a szovjet hadseregben viselt hadnagyi rangj�t �s hozz� a megfelelo illetm�nyt. A n�metek nem vetett�k be a nemzetis�gi l�gi�kat a szovjet arcvonalon, a megsz�llt orsz�gokban l�ttak el fegyveres szolg�latot. A tat�r l�gi�t Jugoszl�vi�ba vez�nyelt�k. A h�bor� befejezod�se ut�n Mirszaidnak siker�lt �gy hazakeverednie, hogy nem akadt fenn a szuroh�l�n eltitkolva a n�met hadifogs�got. A saj�t faluj�ban lett iskolaigazgat�, �s feles�g�l vette tan�t�no koll�g�j�t. 1948 nyar�n kisfia sz�letett. Ahogy t�volodtak a h�bor�s �vektol, az �let � az adott k�r�lm�nyek k�z�tt � kezdett rendes mederbe terelodni, minden k�l�n�sebb megr�zk�dtat�s n�lk�l. Mint der�lt �gbol vill�mcsap�s: 1949. december 31-�n este berontott otthonukba t�bb g�ppisztolyos �llamv�delmista katona, �s Mirszaidot az �j�vi ter�tett asztal mellol felr�ngatva letart�ztatta. Amit Mirszaid nem is sejtett: a l�gerekben a politikai tisztek rendszeresen folytatt�k a nyomoz�st a m�r el�t�lt rabok k�z�tt. A letart�ztatottakt�l elkobzott f�nyk�peket raktak a n�hai katon�k el� �s k�rdezgett�k: � ismeri-e a k�pen l�that� szem�lyeket? Az egyik ilyen csoportk�pen, mely a tat�r l�gi� tisztjeirol k�sz�lt N�metorsz�gban, �s balga m�don valamelyik�k mag�val hozta eml�k�l � valahol valaki felismerte Mirszaidot, �s meg is tudta mondani a nev�t. �gy ker�lt sor a k�sei, de nem elk�sett lesz�mol�sra... Mirszaidot besz�ll�tott�k a kazanyi k�zponti b�rt�nbe. Amikor az elso kihallgat�sra bevezett�k a vizsg�l�b�r�hoz, annak h�ta m�g�tt a fali�ra �ppen �jfelet �t�tt: bek�sz�nt�tt az �j, 1950-es esztendo! Mirszaid a sorozatos vallat�sok sor�n bizony�tani pr�b�lta, hogy csup�n az�rt �llt be a n�metekn�l a tat�r l�gi�ba, mert nem akart elpusztulni a hadifogolyt�borban. � Hazudsz! � ord�tott r� a vizsg�l�b�r�. � Te m�r a harmincas �vekben kapcsolatot tartott�l fenn oszt�lyidegen elemekkel, a szovjet n�p ellens�geivel! Mirszaid nem �rtette, mirol van sz�. �tvillant az agy�n az agyonlott s�gora, a n�luk mened�ket tal�lt szerencs�tlen nov�re, a gyerekek... �s akkor a tiszt a mapp�b�l elovett egy kis iskolai irkalapot, �s Mirszaid el� tolta: � �s akkor ez mi? Az a gyerekes �komb�kom orosz �r�ssal �rott k�relem volt, amiben 1933 nyar�n a l�gerparancsnokt�l enged�lyt k�rt, hogy apj�val besz�lhessen, neki �lelmet �tadhasson. Amikor Mirszaid r�meredt a pap�rdarabk�ra, a tiszt diadalittasan megsz�lalt: � Tal�n tagadod, hogy ezt te �rtad volna? Mirszaid megsz�d�lt: f�jdalmas eml�keket kavart fel benne az a r�ges-r�gi irkalap, azonk�v�l �thas�tott a tudat�n � ez a bizony�t�k t�bb mint m�sf�l �vtizede v�rt arra, hogy egyszer ellene felhaszn�lhat� legyen! M�g hetekig tartottak a kihallgat�sok, de Mirszaidnak m�r nem volt ereje k�zdeni a maga igaz��rt, v�dekezni a v�dakkal szemben. A Kaz�ny Ter�leti Bel�gyi Hadsereg katonai b�r�s�ga 1950. febru�rj�ban 25 �vi, jav�t�-nevelo munkat�borban let�ltendo szabads�gveszt�sre �t�lte haza�rul�s v�dj�val, az 58. paragrafus (1/b) pontja alapj�n. A kujbisevi gyujtot�bor ut�n a kazahszt�ni Ekibasztuz speci�lis politikai b�rt�nl�ger�be deport�lt�k. A szab�lyok �rtelm�ben �vente k�tszer �rhatott levelet a csal�dj�nak. 1950 tavasz�n a feles�g�tol kapott lev�l mellett volt egy el�g hom�lyosan siker�lt f�nyk�p: a feles�ge, az akkor m�r h�rom�ves kisfia, a megt�rt �desanyja n�zett r� vissza. Hangtalanul zokogva borult a siv�r barakszoba k�zep�n �ll� festetlen, de sim�ra gyalult asztalra. Megg�rnyedt h�t�n ott vir�tott a v�szondarabk�ra festett l�geri sz�ma: �Cs 91". * * *