A szovjet k�nyszermunkat�borokban s�nyl�d�, politikai v�dak alapj�n el�t�lt rabok sem Lenin, sem Szt�lin uralm�nak idej�n soha nem r�szes�ltek amneszti�ban vagy rehabilit�ci�ban. A k�zt�rv�nyeseknek rendszeresen megkegyelmeztek jelesebb �nnepek, �vfordul�k alkalm�val. Hi�ba �rt v�get a m�sodik vil�gh�bor�, a gy�zelemittas Szovjet rendszer csak a bandit�k, a gyilkosok �s a rabl�k sz�m�ra t�rta sz�lesre a l�gerek, b�rt�n�k kapuit. �rtatlans�guk tudat�ban a naiv politikaiak ett�l f�ggetlen�l tov�bbra is d�delgett�k magukban azt a rem�nys�get (mi m�st tehettek volna), hogy majd a szovjet �llam fenn�ll�s�nak harmincadik �vfordul�j�n, 1947-ben megenyh�l Szt�lin generalisszimusz sz�ve, hiszen eleget szenvedtek, minden�rt megb�nh�dtek �nk�ny�nek �ldozatai, de nem kegyelmezett meg senkinek. A jav�thatatlanul hisz�kenyek utols� l�gv�ra volt az a nap, amikor a birodalom �s a halad� vil�g a Nagy Vez�r hetvenedik sz�let�snapj�t �nnepelte 1949 december�ben. Azt�n kihunytak a zajos �nneps�gek f�nyei, azonban a sok ezer l�gert k�r�lvev� sz�gesdr�tker�t�st rend�letlen�l megvil�g�totta a reflektorok koszor�ja, v�dve a kommunizmus t�rsadalm�nak ragyog� v�vm�nyait a n�p ellens�geit�l, a fasiszt�kt�l. 1953-ban, Szt�lin hal�la ut�n ut�dai a hatalomban sz�ks�g�t �rezt�k, hogy valamik�ppen laz�tsanak a n�p nyak�ra hurkolt k�t�len. Igaz, el�sz�r megint a k�zb�nt�nyeseket szabad�tott�k r� az orsz�gra, pokoll� t�ve 1953 nyar�t szerte a birodalomban. Azt�n enyh�tett�k a vasfegyelmet a b�ntet�t�borokban, kicsit kimutatva, hogy a politikai el�t�lt is emberszab�s� l�ny volt valaha. J�niusban kezdt�k a t�borokb�l �sszeszedni az eredetileg k�lf�ldi �llampolg�rs�g� rabokat, �s ugyan ki nem mondva, de �rz�keltetni, hogy a szabads�g szell�je lengedezi �ket k�r�l. Az addigra �letben maradt magyar �llampolg�rs�g� rabok k�z�l k�r�lbel�l m�sf�l ezer szem�lyt gy�jt�ttek �ssze n�h�ny h�nap alatt, a birodalom minden r�sz�b�l, Lemberg v�ros hat�r�ban �ll�, abban az id�ben n�ptelen munkat�borban. Hazasz�ll�t�sunk egyre k�sedelmeskedett de ez a t�ny most nem t�m�ja eszmefuttat�somnak. Ami a l�nyeg: l�gerparancsnokunk, egy szovjet �rnagy hivatalosan kijelentette el�tt�nk: "Ti most teljes jog� magyar �llampolg�rk�nt t�rhettek vissza haz�tokba. A szovjet �llam elismeri �rtatlans�gotokat, rehabilit�l benneteket. Tekints�tek �gy, hogy el�t�l�setek h�bor�s t�ved�s volt, �s mint volt hadifoglyokat adunk vissza mindny�jatokat a magyar hat�s�goknak. Az el�t�l�s, az itt t�lt�tt �vek miatt titeket otthon, b�nt�d�s nem �rhet. Ha m�gis s�relem �r benneteket, a szovjet nagyk�vets�g v�delme alatt �lltok." 1953. november v�g�n, december elej�n k�t csoportban, az orosz ABC szerinti besorol�sban hozott �t a K�rp�tokon a szuszog� g�zmozdony nyitott marhavagonokban m�sf�lezer szorong� sz�v� magyart. �t napos sz�r�vizsg�lat ut�n mindannyiunknak a kez�be nyomt�k a Magyar N�pk�zt�rsas�g Ny�regyh�zi Korm�nybiztoss�g�nak Igazolv�ny�t, Ladv�nszky K�roly korm�nybiztos saj�tkez� al��r�s�val, hogy mint hadifoglyok t�r�nk haza, �s a hat�s�gok t�mogassanak benn�nket a munk�ban val� elhelyezked�s�nkben. H�t, ez azt�n nem eg�szen �gy t�rt�nt, de az�rt a szib�riai l�gerek ut�n m�gis csak k�nnyebb volt felsz�v�dni a t�rsadalomban, f�leg a csal�d seg�ts�g�vel. Az �llamv�delmi szervek hittek-e vagy sem �rtatlans�gunkban, mindenesetre szagl�sztak ut�nunk, alattomban akad�lyt g�rd�tve a tov�bbtanul�s, a jobb �ll�sban val� elhelyezked�s �tj�ba. Ny�lt provok�ci�ra, kifejezett �ld�ztet�sre nem ker�lt sor. Ez �gy ment 1958-ig. K�zben megn�s�lt�nk, j�ttek a gyerekek. A siv�r, rideg l�geri k�r�lm�nyekb�l kiszabadulva fokozottan v�gytunk a csal�d melege, a meghitt szeretet ut�n. 1958 nyar�t�l valahogy megv�ltozott k�r�l�tt�nk a helyzet. Nem tudtuk mire v�lni, de be-becit�ltak egyenkint a politikai rend�rs�gre. Faggat�ztak: hogy is volt 1944-ben? 1945-ben? Kelletlen�l v�laszoltunk, hiszen a szovjetek azt mondt�k, hogy mint volt hadifoglyok j�v�nk haza, nem is kell besz�lni, hogy mellesleg el�t�ltek is voltunk... Az egyik t�rsunk boltvezet� volt, lev�ltott�k. A m�sik g�pj�rm�vezet�i vizsg�t akart tenni, de az erk�lcsi bizony�tv�nyt a szovjet b�r�s�g �t�let�nek bejegyz�s�vel kapta meg. Ism�t m�sik iparenged�lyhez k�rt erk�lcsi bizony�tv�nyt, b�ntetett el��let�nek min�s�lt. Nagy riadalom t�madt a volt sorst�rsak k�r�ben. Egyre �rkeztek a h�rek a munkahelyekr�l elt�vol�tott volt szovjet rabokr�l. �vekkel k�s�bb tudtuk meg az igazs�got, de most indokolt megfejteni a rejt�lyt: 1958 j�lius�ban a szovjet �s a magyar igazs�g�gyi miniszt�riumok k�z�tt jogseg�ly egyezm�ny j�tt l�tre, melynek keret�ben - a nek�nk tett lembergi �g�ret ellen�re - a szovjet KGB �tadta perirataink m�solat�t a magyar szerveknek, akik azonnal mindannyiunkat b�ntetett el��let�nek min�s�tettek, minden �rtes�t�s, nyilv�noss�gra hozatal n�lk�l. Semmir�l nem tudva, semmit nem �rtve kapkodtunk f�h�z-f�hoz. M�g k�ts�gbeesett helyzet�nkben sem ment�nk el a szovjet nagyk�vets�gre panaszra. Valahogy nem tudtuk elk�pzelni: egy idegen orsz�g (volt rabtart�ink) mened�k�t k�rni a saj�t hat�s�gainkkal szemben. 1960-ban k�rv�nyt �rtam a Szovjetuni� Legfels�bb B�r�s�g�hoz. K�rtem az 1953-ban, sz�ban kihirdetett rehabilit�ci�nak az �r�sbeli meger�s�t�s�t. Decemberben megj�tt a d�bbenetes v�lasz: "�gy�t fel�lvizsg�ltuk, ... az �n tev�kenys�ge nem r�szes�lt amneszti�ban �s nincs rehabilit�lva, csak id� el�tt szabadl�bra helyezve a b�ntet�s-v�grehajt�s hely�r�l... rehabilit�l�s�ra nem tal�ltunk jogalapot." A munkahelyemen egyre t�relmetlenebb�l s�rgettek, igazoljam b�ntetlen el��letemet, vagy megv�lnak t�lem, mert a rend�rs�g szorgalmazza elbocs�t�somat. Ezt a moszkvai d�nt�st nem mertem megmutatni. - M�g mindig nem j�tt v�lasz Moszkv�b�l! - mormoltam elszorult sz�vvel. Egyre szorult a hurok a nyakamon, �gy 1962-ben �jabb k�relmet k�ldtem Moszkv�ba, az el�z� indokl�saimat megism�telve. V�gre 1963 �prilis elej�n a Magyar Igazs�g�gyi Miniszt�rium Katonai F�oszt�lya megk�ldte a Szovjetuni� Legfels�bb B�r�s�g�nak 1962 november 20-�n kelt d�nt�s�t: "A 3. Ukr�n Front katonai t�rv�nysz�k�nek 1945. febru�r 6.-i �t�let�t a Katonai Koll�gium visszavonta, az �gyet b�ncselekm�ny hi�ny�ban megsz�ntette, az adott �gyben rehabilit�lva van" Amikor a sorsom hajsz�lon f�gg�tt, a magyar igazs�g�gyi szervek mi�rt tartott�k vissza �t h�napra a felment� igazol�st? Ahogy megkaptam a saj�t rehabilit�ci�mat, azonnal sorozatban kezdtem �rni a t�bbi t�rsam nev�ben a k�relmeket Moszkv�ba, rehabilit�l�suk �rdek�ben. A v�lasz, egy-k�t esett�l elt�r�en, kiz�r�lag kedvez� volt. A h�rom-n�gy, legfeljebb hat h�nap m�lva meg�rkezett igazol�sokr�l hiteles ford�t�st k�sz�tettem, �s az �rintettek megmenek�ltek a tov�bbi �ld�ztet�st�l. No nem a titkos rend�rs�gi fel�gyelett�l, mert annak megl�t�t 1989-ig �rezt�k. A munkat�rsak megs�gt�k: megint �rdekl�dtek ut�nad! Term�szetesen nemcsak �n �rtam k�relmeket a sorst�rsaim nev�ben, ugyanezt az utat m�sok is megtal�lt�k. �gy lassacsk�n a legt�bben hozz�jutottak a b�n�t� megk�l�nb�ztet�s al�l mentes�t� szovjet rehabilit�ci�hoz. Az 1963-t�l mind a mai napig Moszkv�ba k�ld�zgetett rehabilit�ci�s k�relmekkel kapcsolatosan �rdekes megfigyel�st tettem. Ak�rmilyen s�lyos volt az �t�let (m�g a kiv�gzettek eset�n is!), �s a szovjet Btk. 58. �. alpontjai alapj�n kik�vetkeztethet� v�dak b�rmilyen hajmereszt�ek, az esetek 99%-�ban a Szovjetuni� Legfels�bb B�r�s�g�nak Katonai Koll�giuma meg�llap�totta a v�d megalapozatlans�g�t, �s b�ncselekm�ny hi�ny�ban rehabilit�lta a volt el�t�lteket, �let�kben vagy holtukban. Azonban, ha valakit az�rt �t�ltek el annakidej�n, mert 1945-1946-ban a szovjet megsz�ll�s sz�rny�s�gei k�zepette kegyetlenked�, n�ket megbecstelen�t� szovjet katon�t �lt meg, az ilyen volt magyar rab sz�m�ra mind a mai napig nincs bocs�nat. Fel�lvizsg�lati k�relm�re a v�lasz: "Az akkori hadit�rv�nysz�ki d�nt�s megalapozott volt, megv�ltoztat�s�ra nincsen jogalap." Ez a mind a mai napig k�vetkezetesen hangoztatott �ll�sfoglal�s azt az �n�rzetes meggy�z�d�st sugallja: szovjet katona ilyen becstelens�get nem k�vet el, a felszabad�t� szovjet hadsereg megr�galmaz�s�t jelenti azt felt�telezni, mintha a magyarok jogos �nv�delemb�l k�vett�k volna el a gyilkoss�got, feles�g�k, n�v�r�k vagy �desanyjuk v�delm�ben. Az eddig le�rtak alapj�n az olvas�ban t�bb k�rd�s is felmer�lhet. Amelyekre �n gondolok, megpr�b�lok itt �s most ugyancsak k�rd�ssel v�laszolni. Nem vagyok jog�sz. Erre a nemzetk�zi jog�szok v�laszoljanak: a gy�ztes, a megsz�ll� jog�n mi�rt �t�lkezhetett m�s orsz�g �llampolg�rai felett a szovjet hadsereg katonai t�rv�nysz�ke, a saj�t B�ntet� t�rv�nyk�nyve alapj�n? Hogyan mell�zhette a t�rv�nykez�si elj�r�s alapvet� szab�lyait: a v�dlottakat megfosztotta alapvet� emberi jogait�l. Mell�zte a bizony�t�si elj�r�st, idegen nyelven, tolm�cs n�lk�l folyt a kihallgat�s, oroszul �rott jegyz�k�nyvet k�nyszer�tettek al��rni. V�d�r�l sz� sem lehetett, de nyelvismeret n�lk�l saj�t v�dekez�sre sem volt m�d az ismeretlen koholt v�dakkal, �t�lettel szemben. Amikor Hruscsov 1956 febru�rj�ban a XX. p�rtkongresszuson tartott titkos besz�d�ben elismerte, hogy Szt�lin uralma a terrorizmusra �p�lt, �rtatlan emberek milli�it �s milli�it v�gezt�k ki, tartott�k embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt k�nyszermunkat�borokban, �s az �ldozatok z�me nem is �lte t�l a 10-15-20-25 �vre sz�l� b�ntet�s�t, - akkor hogyan lehet az, hogy az 1953-ban �s az ut�na k�vetkez� �vekben hazat�rt, nyilv�n �rtatlan �s nem h�bor�s b�n�s magyarok nem min�s�ltek mag�t�l �rtet�d�en rehabilit�ltaknak, ahogyan azt Lembergben meg is �g�rt�k, �s a magyar kommunista rendszer m�g a moszkvai rehabilit�ci� ellen�re is gyan�s elemekk�nt kezelte �ket a K�d�r-korszak v�gezt�ig? Tov�bb�: amikor m�r �ll�t�lag teljes jog� magyar �llampolg�rokk�nt �lt�nk �s dolgoztunk haz�nkban, mi�rt f�gg�tt a Szovjetuni� Legfels�bb B�r�s�g�t�l, annak d�nt�s�t�l, hogy kaphatunk-e hib�tlan erk�lcsi bizony�tv�nyt? Mert ha Moszkva kedvez�en d�nt�tt, akkor a magyar igazs�g�gyi szervek t�r�lt�k a b�ntetett el��letre vonatkoz� z�rad�kot, de ha nem, akkor maradt a priusz a bel�gyminiszt�rium b�n�gyi nyilv�ntart�s�ban. Vajon mi�rt kellett mindenkinek egy�nileg k�mi, k�ny�r�gni a rehabilit�ci��rt? Nem lehetett volna hivatalb�l lez�rni az �gyeket, �s megk�ldeni a kis A5-�s m�ret�, p�r soros igazol�st az �rintetteknek. Ha 1958-ban a KGB lev�lt�r�b�l olyan j�l ki tudt�k vonatolni �gyeinket a jogseg�ly egyezm�ny v�grehajt�s�ra, megtal�ltak volna benn�nket hivatalb�l. Ha m�r az �ber bel�gyi szerveinknek olyan nagy gondja volt r�nk, �s csak a moszkvai pap�rt fogadt�k el, azt is felt�telesen: Van m�g olyan sorst�rs, aki mind a mai napig nincsen rehabilit�lva Moszkva r�sz�r�l. Nem is hajland� k�rni. - Nyolc �vig gy�t�rtek �rtatlanul, �s most m�g �n al�zkodjam meg el�tt�k? H�t, ha azt vessz�k, bizony ebben is van igazs�g. V�g�l egy kis p�rbesz�ddel hadd illusztr�ljam, mennyire hittek az elvt�rsak a moszkvai rehabilit�ci�ban: - Valamit az�rt csin�lt maga 1944-ben, mert akkor nem �t�lt�k volna el a szovjetek! - De h�t itt az igazol�s, hogy b�ncselekm�ny hi�ny�ban rehabilit�ltak! - Na ja, ennyi �v ut�n m�r futni hagyt�k, m�njen az �tj�ra. A szovjet elvt�rsak nagyvonal�ak, nem bonyol�tj�k a dolgokat, ink�bb megbocs�tottak. (H�t, k�zt�nk sz�lva, mindig is ilyenek voltak...) R�zs�s J�nos