Gulag-napl�k k�lv�ri�ja 1944. december 22-�n mint frontszolg�latra mozg�s�tott levente a marcali fronton estem szovjet hadifogs�gba. A szovjet katonai elh�r�t�s leventet�rsaimmal egy�tt letart�ztatott, majd hosszas �s gy�trelmes, megal�z� vizsg�lati fogs�g ut�n a 3. Ukr�n Front katonai t�rv�nysz�ke a Kisk�r�s melletti P�hi k�zs�gben 10 �vi, jav�t� munkat�borban let�ltend� szabads�gveszt�sre �t�lt. Az el�t�l�s k�r�lm�nyei, majd a vagonutaz�s Ogyessz�ba, a k�zt�rv�nyes b�n�z�k k�z�tti h�nyattat�s a t�lzs�folt b�rt�ncell�kban �s a nyikolajevi k�nyszermunkat�bor nyomor�s�gos viszonyai m�lyen megd�bbentettek �s iszonyatot keltettek. Mivel orosz rabt�rsaink azzal biztattak minket, hogy a h�bor� ut�n minden bizonnyal elengedik a k�lf�ldi �llampolg�rokat, - azt gondoltam, ha e l�z�lomszer� id�szak ut�n hazaker�l�k, felt�tlen meg�rom a fogs�gban t�lt�tt n�h�ny h�nap t�rt�net�t, mert d�bbenetes �lm�nyeket, tapasztalatokat szereztem abban a f�ldi pokolban. V�get �rt a h�bor�, de a politikai el�t�ltek szabadon bocs�t�sa sz�ba sem ker�lt. A l�gerb�l csoportosan szabadultak a k�zt�rv�nyesek, a tolvajok �s bandit�k, de mir�nk semmi kedvezm�ny nem vonatkozott. Egy ukr�n fiatalasszony megmondta nekem: - J�nos, ne rem�nykedj kegyelemben! Szt�lin �let�ben a szovjetrendszer v�lt vagy val�s ellens�gei nem szabadulhatnak ki a sz�gesdr�tker�t�s m�g�l. Ez volt a rideg val�s�g. N�h�ny jav�thatatlan optimista m�g j�zan d�nt�sben rem�nykedett, hiszen szabad embert�l jobb �s becs�letesebb munk�t v�rhat az �llam. Akkor m�g nem tudtuk, nem l�ttuk �t a rendszer l�nyeg�t: a bolsevista hatalom a Szovjetuni� n�pgazdas�g�t a k�nyszermunk�ra �t�lt milli�k robotj�ra alapozta. �gy maradtunk rabok �s h�ny�dtunk l�gerr�l l�gerre a birodalom k�l�nb�z� t�jain. A k�nyszermunka �s a sz�rny� �letk�r�lm�nyek k�zepette szinte abban sem voltam biztos, hogy meg�rem a m�snapot, �gy m�r nem gondoltam a h�napok, �vek sor�n egyre halmoz�d� tapasztalataim meg�r�k�t�s�re. M�gis t�l�ltem a n�lk�l�z�seket, a s�lyos betegs�geket �s meg�rtem az �tvenes �veket, amikor a t�z �ves rabs�gom lassan, de biztosan a v�g�hez k�zeledett. Az akkor �rv�nyben l�v� szt�lini rendelkez�sek �rtelm�ben a politikai el�t�ltek b�ntet�s�k let�lt�se ut�n nem ker�lhettek Oroszorsz�g eur�pai ter�leteire. Az �r�k�s sz�m�zet�st T�vol-Keleten jel�lt�k ki, rend�ri fel�gyelet mellett. Ez v�rt r�m is. Tudtam, hogy Magyarorsz�gra nem t�rhetek vissza, de szabadul�som el�tt �jra fel�bredt bennem az a sz�nd�k, hogy a l�gerekben t�lt�tt �vek esem�nyeit meg�rjam, term�szetesen oroszul, hiszen a t�voli Szib�ri�ban nem �rten�k anyanyelvemet. Sorsunkba kezdtem belet�r�dni, de megt�rt�nt a csoda: 1953. m�rcius 5-�n meghalt a dikt�tor, �s ez sok milli� ember sz�m�ra szerte a hatalmas szovjet birodalomban lass�, de kedvez� v�ltoz�sok nyit�nya volt. Amikor a temet�s napj�n, m�rcius 9-�n, helyi id� szerint 15 �rakor a t�voli Kazahszt�n Ekibasztuz nev� sivatagi v�ros�ban felh�rd�ltek a gy�ri szir�n�k, valami sejtelmes borzong�s futott �t rajtam. �reztem, hogy alig pisl�kol� rem�nys�g izzik fel bennem. - H�tha? Azt�n 1953. j�nius 17-�n este a l�ger politikai tisztje egyenkint hivatta a k�lf�ldi �llampolg�rokat: magyarokat, n�meteket, k�naiakat, jap�nokat, koreaiakat. K�z�lte, hogy hamarosan m�shov� sz�ll�tanak mindannyiunkat. �s val�ban: megkezd�d�tt az utaz�s. Nem mondt�k, hogy szabadulunk vagy visszat�rhet�nk haz�nkba, de sejtett�k, rem�lt�k... Hossz� v�rakoz�sok, �s bonyodalmak ut�n v�gre 1953. december elsej�n este Nagykanizs�n �tl�phettem a csal�di h�z k�sz�b�t. Sz�leimet, testv�reimet szerencs�sen viszontl�thattam. Hajnalig besz�lgett�nk, hiszen k�zel egy �vtizeden �t semmit se tudtunk egym�sr�l, mint idegen orsz�gnak kiszolg�ltatott rab soha nem levelezhettem az otthoniakkal. M�snap bevonultam hajdani leg�nyszob�mba, �s az �desap�m r�gi irk�ib�l kit�pett �res lapokon elkezdtem ceruz�val �rni l�geri �lm�nyeim v�zlat�t. 1954. �prilis v�g�re k�sz�ltem el kilenc �v heveny�szett feljegyz�seivel, a d�tumok, nevek �s f�bb esem�nyek r�gz�t�s�vel. K�zben munk�ba �lltam, de est�nk�nt szorgalmasan r�ttam a sorokat. 1954. m�jus 9-�n egy, �res lapokb�l bek�t�tt vastag k�nyvben kezdtem kidolgozni fogs�gom napl�j�t, melynek Decembert�l decemberig c�met adtam, utalva az 1944 �s 1953 k�z�tt eltelt kereken kilenc esztend�re. Azt�n egy �res p�nzt�rnapl� lapjain folytattam, s 1955. november 13-�n v�geztem. Megsz�moltam: �sszesen 167 magyar �s 444 m�s nemzetis�g� rabt�rsamat eml�tettem meg n�v szerint, kisebb-nagyobb �lm�nyekkel. M�sokr�l is �rtam, akiknek a neve nem maradt meg az eml�kezetemben, de sorsuk nyomott hagyott bennem. Minden d�tum, f�ldrajzi hely, a szerepl� szem�lyek nevei val�s�gh�ek, az esem�nyek "reg�nyes�t�se" n�lk�l. Err�l a nagy munk�r�l nem tudott m�s, csak a sz�leim, majd a feles�gem, akik a napl�t �r�s k�zben folyamatosan olvast�k. Nagy veszedelem lett volna, ha az �llambiztons�gi szervek megneszelik. �gy gondoltam, hogy ha m�r nagyon �reg leszek �s kr�nik�m senkinek sem �rthat, akkor beadom az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�rba: �rizz�k meg a j�v� nemzed�kek sz�m�ra. Tal�n egyszer majd felkelti a t�rt�n�szek �rdekl�d�s�t �s forr�sk�nt felhaszn�lj�k kutat�saikhoz. �m 1962 december�ben olvastam a moszkvai Ogonyok k�pes hetilapban, hogy a Novij Mir c�m� foly�irat novemberi sz�m�ban ismeretlen orosz szerz�t�l megjelent egy kisreg�ny, l�ger-�lm�nyekr�l. C�me: Ivan Gyenyiszovics egy napja, �r�ja Alekszander Szolzsenyicin. Meglep�dtem: hiszen � az a bar�tom, akivel egy�tt voltunk az ekibasztuzi t�borban! Hamarosan levelezni kezdt�nk �s olvashattam a kisreg�nyt, amelynek esem�nyei abban a l�gerben j�tsz�dnak, ahonnan � 1953 febru�rj�ban szabadult �n pedig j�niusban. Ez a hruscsovi enyh�l�s korszak�ban arra b�tor�tott, hogy rejtegetett napl�mb�l irodalmi ig�nnyel, legal�bbis olvasm�nyos form�ban feldolgozzam f�l esztend�t, m�gpedig rabs�gom legsz�rny�bb korszak�t. 1946/1947 fordul�j�n az �szak-urali Dolgaja erd��rt� l�gerben majdnem elpusztultam. Az �letemet egy Duszja nev� k�rh�zi n�v�r mentette meg, aki �desany�mmal egyid�s lehetett, anyak�nt t�r�d�tt velem. Hogy h�l�b�l meg�r�k�tsem a nev�t, elk�pzel�semmel Szolzsenyicin is egyet�rtett �s b�ztatott a visszaeml�kez�s meg�r�s�ra. Amire azonban elk�sz�ltem, Brezsnyev f�titk�r idej�ben �jra szt�lini szelek f�jtak a Moszkva fennhat�s�ga alatt �ll� orsz�gokban, a kiad�k visszautas�tott�k k�ziratomat, az napl�m mell� �jra rejtekhelyre ker�lt. M�ltak az �vek �s Szolzsenyicin �ld�z�tt lett a saj�t haz�j�ban. 1969-ben kiz�rt�k a Szovjet �r�sz�vets�gb�l, majd 1970-ben nem vehette �t a Nobel-d�jat. A szovjet sajt� t�mad�st z�d�tott a bels� ellenz�kre, k�zt�k a k�zben vil�gh�r�v� v�lt �r�ra. Azt�n amikor 1973-ban napvil�gra ker�lt Szolzsenyicin hatalmas t�rt�nelmi munk�ja, a Gulag szigetcsoport, kiutas�tott�k �t a Szovjetuni�b�l. Ekkor k�l�n�s fordulat �llt be az �n �letemben is. 1974 m�jus�ban enged�lyt adtak Szolzsenyicin els� feles�g�nek, Natalija Resetovszkaj�nak, hogy egy h�napot vend�gs�gben t�lts�n Nagykanizs�n, csal�dunkn�l. � volt f�rje �letrajz�n dolgozott, �s t�j�koztat�st v�rt t�lem l�geri h�tk�znapjainkr�l. Resetovszkaj�val egy id�ben �rkezett Budapestre a moszkvai APN K�nyvkiad� k�t szerkeszt�je. Tal�lkoz�ra h�vtak �s bar�ti besz�lget�s k�zben f�laj�nlott�k: sz�vesen megjelentetik eml�kirataimat, �rjam meg oroszul, j�l megtanultam a nyelvet. L�geri �lm�nyeimb�l szeretn�nek v�laszt kapni arra a jelens�gre, hogyan jutottam el addig, s mint volt ellens�g a fronton, majd el�t�lt rab, a gy�trelmes �letk�r�lm�nyek ellen�re megszerettem az orosz irodalmat, kult�r�t, embereket. Azzal kecsegtettek, hogy Moszkv�ban, az Alkot�k H�z�ban dolgozhatok, t�bbf�le pihen�si, kultur�l�d�si, kapcsolatteremt�si lehet�s�ggel. S�rgett�k is az �r�st, mondv�n: az APN Kiad� k�nyvemre m�r szerz�d�st k�t�tt az olasz Rina Sita Kiad�val, ami anyagilag k�l�n�sen el�ny�snek t�nt. M�gsem akartam k�t�lnek �llni. Felvetettem, hogy t�lem nem v�rhatnak valami der�s le�r�sokat, mert soha sem volt j� dolgom a munkat�borokban. Az, hogy nem a z�lds�grakt�r �s a konyha k�r�l settenkedtem, hanem a k�nyvt�rszob�ban igyekeztem olvasnival�hoz jutni - m�r amelyik l�gerben erre lehet�s�g volt -, az azt jelenti, hogy �n egy k�l�nc ember voltam. M�g a l�gerben is meg�riztem vonzalmamat a bet� ir�nt. Hiszen Szolzsenyicin �s bar�ti k�re is emiatt figyelt fel r�m �s vett be t�rsas�g�ba, seg�tett n�v�s olvasm�nyokhoz jutni, irodalmi ismereteimet b�v�teni. Ugyanakkor �n azokat az orosz embereket szerettem meg, akikkel egy�tt gy�tr�dtem a sz�gesdr�tker�t�s m�g�tt, s �k esetenk�nt j� sz�vvel seg�tettek �ns�gemen, eln�zt�k gyatra eredm�nyeimet a munkanorma teljes�t�s�ben. K�z�ltem az APN Kiad� munkat�rsaival: ha meg�rom is az eml�kirataimat, arra csak magyarul vagyok hajland�. Azt k�rt�k, hogy am�g Resetovszkaja n�lunk vend�geskedik, mondjam oroszul magn�szalagra kilenc �vem t�rt�net�nek v�zlat�t, hogy l�ss�k, mire sz�m�thatnak. Fogs�gom els� �t esztendej�nek t�rt�net�t r�szletekben el is mondtam, erre futotta az asszony kanizsai idej�b�l. A v�zlatnak k�z�sen a Gorkaja molodoszty vagyis a Keser� ifj�s�g c�met adtuk. Az orosz nyelvben a "keser�" sz�nak �rnyaltabb a jelent�se, nem csup�n �z megjel�l�s�re szolg�l, hanem a balsors jelz�je is. A szerkeszt�k visszautaztak Moszkv�ba, Resetovszkaja mag�val vitte a magn�szalagokat, valamint a Duszja n�v�r magyar nyelv� k�sz k�zirat�t. Nem siettem eml�kirataim irodalmi feldolgoz�s�val, noha titokban ott volt 1953 �s 1955 k�z�tt pap�rra vetett napl�m, ami megk�nny�tette �lm�nyeim feleleven�t�s�t, a sz�vegszerkeszt�st, mondanival�m csiszol�s�t. Pedig magyar r�szr�l is szorgalmazt�k elk�sz�t�s�t, �s nyersen tudom�somra hozt�k: az �n k�nyvemmel �hajtj�k megc�folni mindazt a sz�rny�s�get, amit Szolzsenyicin a Gulag szigetcsoport c�m� - lev�lt�rakban b�v�rkod� t�rt�n�szek titkos seg�ts�g�vel �ssze�ll�tott - tanulm�ny�ban �rt. Azt szerett�k volna "k�nnyed hangv�tel�" eml�kiratommal bizony�tani, hogy nem lehettek olyan sz�rny�ek a k�r�lm�nyek a szovjet k�nyszermunkat�borokban, ha egy magyar ott �tlagon fel�li ismeretekre tehetett szert, megszerette az orosz irodalom kiv�l� alkot�sait �s �ltaluk az orosz n�p lelkivil�g�t, emberi �rt�keit. Sehogy sem �rtett�k �rveimet, minden�ron valami kedvez� k�pet akartak velem hiteles�ttetni. Elk�sz�lt a k�zel 1000 oldalas k�zirat, �s a buzg� magyar k�zvet�t�k Moszkv�ba tov�bb�tott�k. Azt�n 1977 elej�n egyszer csak meg�rkezett a "lektori" v�lem�ny: - "Deh�t ez m�g borzaszt�bb, mint amit Szolzsenyicin �rt!" * Nem �rtettem az �sszehasonl�t�st a vil�gh�r� Nobel-d�jas �r� �s k�z�ttem. Szolzsenyicin a Gulag szigetcsoport c�m�, hatalmas munk�j�val - amelynek t�nyanyaga lev�lt�ri kigy�jt�s�ben, mint eml�tettem, t�rt�n�szek csoportja dolgozott a keze al� - rendk�v�l komoly �s leleplez� kritik�t �rt a szovjet birodalomr�l, �s nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy a Nyugatnak v�gre kiny�lt a szeme a szovjet val�s�gra. Hogyan lehet az �n egyszem�lyes visszaeml�kez�semet bar�tom vil�grasz�l� m�v�hez m�rni? A v�laszt az orosz f�v�rosban kaptam meg. A magyar M�vel�d�s�gyi Miniszt�rium j�volt�b�l �s a Moszkvai Magyar Kultur�lis K�zpont p�rtfog�s�val 1993-ban Moszkv�ban j�rtam. Sajt�konferenci�t szerveztek a sz�momra, irodalmi esten olvastak fel munk�imb�l, s�t a Vozvrascsenyije Szervezet rabkongresszus�n az egyik el�ad� voltam. Az eml�kirataimat mind a magyarul tud�, mind az orosz ford�t�s sz�veg�t elolvas� moszkvai irodalm�rok, szerkeszt�k nagyon kedvez�en fogadt�k �s orosz nyelv� megjelentet�s�t tervezt�k. Sajnos nem ker�lt r� sor, mert �ppen azon a ny�ron szenvedte el a rubel a legnagyobb �rt�kveszt�s�t, no meg pap�rkiutal�st sem kapott a megjelentet�sre v�llalkoz� k�nyvkiad�. A moszkvai tal�lkoz�k sor�n magyar�zt�k meg orosz irodalm�r bar�taim a fentebb id�zett kijelent�s �rtelm�t: ez m�g borzaszt�bb, mint amit Szolzsenyicin �rt! Szolzsenyicin hatalmas m�ve �tfogja 1918 �s 1956 k�z�tti szt�lini tisztogat�s hull�mait: sok ezernyi kiv�gzettr�l, milli�nyi letart�ztatottr�l tud�s�t. Borzaszt� t�nyekre der�l f�ny, iszony� sz�mokkal. Az �n le�r�som azonban emberk�zelibb: egy kis n�vtelen emberke h�nyattat�sait jelen�ti meg. Egy id�ben sok milli�nyi hasonl� gy�tr�dik a birodalom sz�mtalan l�ger�ben. Ha a l�geri h�tk�znapok meg-meg�jul� szenved�seiben elvesztem volna, m�g a szomsz�dom sem veszi �szre pusztul�somat. Tal�n meglep�, �m az olvas�hoz �rzelmileg k�zelebb �ll a n�vtelen, de a h�tk�znapok meg-meg�jul� gy�trelmeiben verg�d� rab kiszolg�ltatott, esend� sorsa, mint az ijeszt�en nagy, szinte felfoghatatlan sz�mokban kifejezett bolsevista terror tobz�d�sa. Mi�rt �ppen az olasz kommunista kiad�, a Rina Sita adta volna ki az eml�kirataimat, ha Moszkva k�v�ns�g�nak megfelel�en meg�rom? Az�rt, hogy a nyugati olvas� el�tt "Szolzsenyicin bar�tja" bebizony�tsa: nem volt �m olyan rossz a szovjet munkat�borokban. S ha t�nyleg meg�rom a r�zsasz�n� hazugs�got, az a szovjet olvas�k, a szt�lini �nk�ny megszenved�i el�tt teljesen hiteltelen lett volna, megvet�s�k t�rgya - a szerz�j�vel egy�tt! - magyar�zt�k orosz irodalm�r bar�taim. * Mivel munk�m sehogy sem felelt meg a vele szemben t�masztott "elv�r�soknak", a kezdeti nekibuzdul�st Moszkv�ban bizonytalan m�ly csend k�vette. K�zben ismer�seimnek, bar�taimnak odaadtam elolvasni a most m�r hivatalos k�ziratot, �s mint ilyenkor lenni szokott, a m� megkezdte t�lem f�ggetlen sors�t. 1983 febru�rj�ban a Szabad Eur�pa R�di� ad�s�b�l �rtes�ltem, hogy k�ziratom nyugaton bukkant fel. �szinte f�lelem fogott el, de az esem�nyeket m�r nem befoly�solhattam. Magyar emigr�ns k�r�kben kedvez�en fogadt�k. Borb�ndi Gyula, az �j L�t�hat�r f�szerkeszt�je terjedelmes �s elismer� recenzi�t k�z�lt foly�irat�nak 1982/3-4. sz�m�ban. Majd eml�kirataim k�nyv alakban val� kiad�s�t is v�llalta. M�nchenben magyar nyelven 1986-ban jelent meg az els� k�tet Keser� ifj�s�g c�mmel. Ezen szerettek volna v�ltoztatni, de �n ragaszkodtam hozz�: �gy ker�lt Moszkv�ba, �s ha a megszerkesztett v�ltozat m�s c�met kap, esetleg azt mondhatj�k, hogy ez egy illeg�lis, szovjetellenes szamizdat! A m�sodik k�tet, a folytat�s 1987-ben azonban m�gis �ltet� rem�nys�g c�men ker�lt ki a m�ncheni nyomd�b�l. Idehaza az "illet�kes elvt�rsakt�l" nem kaptam dics�retet a nyugati kiad�s miatt, de m�r a gorbacsovi enyh�l�s id�szak�ban n�mi szemreh�ny�ssal meg�sztam a dolgot. A nyolcvanas �vek v�g�n gyorsan v�ltoztak a k�r�lm�nyek, a honi t�jakon is m�s szelek kezdtek f�jdog�lni. Megt�rt�nt az, amiben kor�bban nem rem�nykedhettem volna: 1989-ben Budapesten a Szabad T�r Kiad� igazgat�ja, Koltay G�bor elhat�rozta, hogy �j szerkeszt�sben kiadja eml�kirataimat. Mivel M�nchenben anyagi okokb�l n�mik�ppen megr�vid�tve jelent meg, k�rtem: idehaza a teljes sz�vege jusson el az olvas�khoz, term�szetesen az indokolt, szerkeszt�i m�dos�t�sokkal. Nem eg�szen �gy t�rt�nt. N�mely r�szek az eredeti k�ziratb�l ugyan beker�ltek az �jabb v�ltozatba, de sok �rt�kes epiz�d, r�szlet, sajnos, itt is kimaradt. T�bi�s �ron �js�g�r�-szerkeszt� gondozta a sz�veget, �s k�v�ns�gomra a k�t k�tet egys�gesen Keser� ifj�s�g c�m alatt l�tott napvil�got 1989. december elsej�n. Az akkori k�r�lm�nyek k�z�tt m�g lehets�ges volt a 40.000 ezres p�ld�nysz�m, �s alig f�l �v alatt mind elfogyott a k�nyvesboltok polcair�l. * Amikor 1993-ban - mik�nt m�r eml�tettem - majdnem megjelent a Duszja n�v�r c�m� k�nyvem el�bb oroszul, mint magyarul. De hogy m�gsem, a nagykanizsai lok�lpatri�t�k �sszefogtak a miel�bbi magyar kiad�s �rdek�ben. K�l�n�sen Czupi Gyula, a v�rosi k�nyvt�r munkat�rsa f�radoz�s�nak eredm�nyek�ppen szer�ny 1500 p�ld�nyban l�tott napvil�got a Kanizsai Nyomda Kft kivitelez�s�ben �s m�lt�nyos �r�n 1995 okt�ber�ben, helyi v�llalatok, v�llalkoz�k anyagi t�mogat�s�val. Ez a k�tet is h�napok alatt olvas�kra tal�lt. A Duszja n�v�r �jrakiad�s�nak terve fel-felmer�l, de, sajnos, eleddig z�tonyra futott. Tal�n 2001 kar�csony�ra, bajt�rsi rajzokkal illusztr�lva, ism�t az olvas�k kez�be ker�lhet a nagykanizsai Canissa Kiad� gondoz�s�ban. * Id�k�zben mind t�bb olvas� kezdte keresni a Keser� ifj�s�got maga �s gyermekei sz�m�ra. P�ski S�ndor, aki m�g annak idej�n a M�nchenben megjelent k�teteim lelkes terjeszt�je volt az Egyes�lt �llamokban, l�tva a nagy �rdekl�d�st, fontolgatta a k�nyv harmadik kiad�s�t. Ezt el�seg�tette, hogy a kanadai Calgaryban tev�kenyked� Magyar Harcosok Bajt�rsi Sz�vets�ge - Magas Istv�n eln�k p�rtfog�s�val - nagyobb �sszeggel j�rult hozz� a megjelentet�shez. �gy siker�lt 1999 m�rcius�ban igaz�n eleg�ns k�ls�vel, eg�sz v�szon k�t�sben, l�geri t�m�j� rajzaimmal egy�tt k�zreadni, 3000 p�ld�nyban. �m ebbe se ker�lt bele minden le�rt �lm�nyem... * Az 1960-as �vek elej�t�l kezdve volt magyar rabt�rsaimmal egy�tt Moszkv�ba �rott folyamodv�nyunkkal k�rv�nyezhett�k a rehabilit�ci�s elj�r�st. A megk�ld�tt igazol�sok szerint a h�bor�s id�kben vel�nk szemben megfogalmazott v�diratot �s �t�letet - az �jb�li fel�lvizsg�lat ut�n - a Szovjetuni� Legfels�bb B�r�s�g�nak Katonai Koll�giuma visszavonta, �gy�nket b�ncselekm�ny hi�ny�ban megsz�ntette. Ezen igazol�sok sz�vegez�s�b�l d�bbenetes �sszef�gg�sekre der�lt f�ny a szovjet b�r�s�gok t�rv�nykez�si m�dszereivel kapcsolatban. Amit mi volt rabok m�r el�t�l�s�nk sor�n tudtunk: hivatalosan is elismert�k, hogy a szovjet katonai b�r�s�gok h�bor� alatt �s �vekkel ut�na - szovjetellenes b�ncselekm�nyek�rt, "fasiszta h�bor�s b�n�kkel" v�dolva - fut�szalagon �t�ltek el �rtatlan magyar �llampolg�rokat. A saj�t eml�kirataimban meg�r�k�tett sorsok, valamint a Moszkv�b�l folyamatosan �rkez�, hozz�m ker�lt dokumentumok ismeret�ben felmer�lt bennem, min�l t�bb magyar �llampolg�r (magyar, sv�b, cig�ny, zsid�, szlov�k, stb.) sors�t is indokolt lenne az ut�kor sz�m�ra �sszegy�jteni. Az egyes emberi trag�di�k �sszefoglal�j�t adni r�viden, lexikonszer�en ABC sorrendbe szedve a neveket. Azt�n az egyes �gyekben hozz�f�rhet� dokumentumok m�solataival hiteles�tve �ssze�ll�tani - a magyar Gulag lexikont! Az elhat�roz�st tett k�vette. A kutat�munka rengeteg levelez�ssel, t�bb mint t�z �ven �t tart� apr�l�kos munk�val j�rt. A bajt�rsak, valamint a kiv�gzett vagy meghalt sorst�rsak csal�dtagjai meg�rtett�k t�rekv�sem c�lj�t. K�szs�gesen nyilatkoztak, s�t seg�tettek �jabb szem�lyek, sorsok felkutat�s�ban. E n�lk�l nem tudtam volna - f�leg a lev�lt�ri kutat�s lehet�s�gb�l kiz�rva - k�r�lbel�l 3950 szem�lyr�l t�bb-kevesebb inform�ci�t, adatot gy�jteni, �s t�bb mint k�tezer dokumentumot mell�kelni a k�zirathoz. Ezt a hatalmas anyagot - az akkori k�sz�lts�gi fokon - el�sz�r 1994 j�nius�ban adtam be az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r k�ziratt�r�ba, biztons�gos meg�rz�sre a k�s�bbi korok t�rt�n�szei sz�m�ra. 1998-ban �jabb adatokkal b�v�tettem a nevem alatt megnyitott fond anyag�t. 1999-ben is a P�ski Kiad� v�llalta a lexikonn� szerkesztett anyag kiad�s�t k�nyvben. Mivel a k�ziratr�l, a lexikon l�tez�s�r�l mind az �rdekeltek, mind az �rdekl�d�k tudom�st szereztek, sokan v�rt�k annak megjelen�s�t. M�r 1999 okt�ber�ben napvil�got kellett volna l�tnia, de ellenz�i a h�tt�rb�l fenyeget�ztek Azt�n m�gis csak elh�rult az akad�ly, �s 2000 m�rcius�nak els� napjaiban v�gre a k�nyvesboltba ker�lt a Gulag lexikon 2000 p�ld�nya. �nnep�lyes bemutat�s�t Budapesten a Magyarok H�z�ban K�v�r L�szl� miniszter v�llalta. Els� kiad�sa alig k�t h�t alatt elfogyott, hamarosan k�vette a m�sodik. Az�ta is nagyon sok olvas�i levelet kapok. �jabb sorsok bukkantak fel, illetve az eddig ismertetett szem�lyekr�l lappang� adatok ker�ltek napvil�gra, t�bb esetben a t�ves vagy h�zagos inform�ci�kb�l sz�rmaz� megsz�vegez�st helyesb�thettem. A Gulag lexikon rem�lhet� �jabb kiad�s�ban m�g b�vebb ismeret ker�l az �rdekl�d�kh�z, �s tov�bbi szem�lyek sors�t siker�l meg�r�k�teni ebben a form�ban is. Kor�ntsem csak a lev�lt�rak m�ly�n lapul� hivatalos iratok �rzik a t�rt�nelem - tal�n nem is mindig val�s�gnak megfelel�en dokument�lt - titkait... Eml�kirataim �s kutat�munk�m r�v�n meglehet�sen ismertt� v�lt nevem az �rdekl�d� olvas�k�z�ns�g �s a kort megszenvedett emberek, csal�djaik k�r�ben. S orsz�gszerte h�vnak el�ad�sokra. K�l�n�sen �r�l�k a di�kok �rdekl�d�s�nek... Sajnos, a k�ldet�studatb�l v�gzett, t�bb �vtizedes kitart� tev�kenys�gem kiv�ltotta bizonyos k�r�k �s szem�lyek nemtetsz�s�t, irigys�g�t �s f�lt�kenys�g�t. Mindez engesztelhetetlen gy�l�letet lobbantott fel velem szemben. Az �r�sban �s sz�ban, nyilv�nosan elhangzott r�galmakra soha nem v�laszoltam. �gy �reztem: aki kil�p a maga igaz�val, meggy�z�d�s�vel a nyilv�noss�g el�, annak sz�molni kell azzal, hogy nem mindenki �rt vele egyet, s�t egyesekben ellenszenvet v�lt ki. De egy fejlem�ny m�r t�ll�pett minden hat�rt, ez�rt eml�tem meg nevek �s k�zelebbi azonos�t� adatok n�lk�l. Egy gy�l�lett�l elvakult szem�ly 2000 augusztus�ban csal�rd m�don, hazug �rvekkel megk�rny�kezett tizennyolc volt gul�gos sorst�rsat, azt �ll�tva, hogy a lexikon �ssze�ll�t�s�val "megs�rtettem a szem�lyis�gi jogaikat". Al��r�suk megszerz�s�vel (a h�tt�rben megh�z�dva) pert ind�tott a P�ski Kiad� �s szem�lyem ellen. Nev�kben azt kezdem�nyezte, hogy tilts�k be a Gulag lexikon terjeszt�s�t, fejenk�nt fizess�nk sz�zezer forint nem vagyoni k�rt�r�t�st. M�g az els� b�r�s�gi t�rgyal�s el�tt �t sorst�rs visszal�pett a keresett�l, felismerv�n, hogy r�szedt�k �ket. Sajnos a tov�bbi tizenh�rom "felperes" t�j�kozatlans�gb�l vagy t�ves meggy�z�d�sb�l fenntartotta peres ig�ny�t. A Gulag k�nyszermunkat�borait megj�rt sorst�rsak z�me - miut�n megtudta e gyal�zatos per r�szleteit �s hogy milyen er�k h�z�dnak meg a h�tt�rben -, hat�rozottan k�vetelte a "felperesek" visszal�p�s�t, a felbujt� int�zked�s�vel. Ez 2001 j�nius�ban v�gre megt�rt�nt. A b�r�s�g a felperesek kereset�nek hivatalos visszavon�sa ut�n az oktalanul, jogtalanul megv�doltakkal szemben megsz�ntette az elj�r�st. M�gis szomor�an kell meg�llap�tani, hogy a t�rt�nelmi igazs�g felt�r�sa bizonyos k�r�k sz�m�ra ma, a rendszerv�ltoz�st k�vet� tizenegyedik �vben sem k�v�natos tev�kenys�g. Sajnos a t�l�l�k, a hiteles tan�k napjai gyorsan fogyatkoznak. Ez�rt is b�n�s t�rekv�s, hogy az ellen�rdekeltek a t�rv�nyess�g v�delm�t sz�nlelve pr�b�lj�k k�sleltetni a felt�r�- �s kutat�munk�t. A h�tt�rben megh�z�d�k g�tl�, negat�v t�rekv�sek is azt bizony�tj�k, hogy mindaz val�s �s igaz, ami a szovjet bolsevizmusr�l a kor tan�inak vallom�s�b�l felt�rul. * Term�szetesen folytatom, mert ezt a munk�t csak abbahagyni lehetne, de befejezni soha. S ha er�m, eg�szs�gem engedi, szeretn�m meg�rni Leventesors c�mmel az int�zm�ny t�rt�net�t is, 1921-t�l eg�szen az 1944-1945-�s trag�di�ig. Mert vil�goss� kell tenni, hogy a trianoni b�kedikt�tum az 1920-as �vek elej�n az akkori magyar korm�nyt mik�ppen k�nyszer�tette minim�lis �nv�delemre az ifj�s�g katonai el�k�pz�s�vel is. Hogyan t�rt�nt az, hogy 1944 �sz�n, a Sz�lasi-f�le hatalom�tv�tel ut�n a fiatalkor� levent�ket kalandor m�don s katonai szolg�latra mozg�s�tott�k, a h�bor� pokl�ba tasz�tott�k, teljesen �rtelmetlen�l pr�d�nak dobva oda �ket? S a m�sodik vil�gh�bor� v�g�n a szovjet b�r�s�gi szervek �gy �t�lkeztek az �rtatlan fi�k sokas�ga felett, mintha fasiszta ideol�gi�n nevelkedett, szovjetellenes partiz�nnak kik�pzett cs�csel�k lett volna. Amit bajt�rsaimmal �t�ltem �s igen kevesen �lt�nk t�l, kort�rsainknak �s unok�inknak legal�bb tanuls�gul szolg�ljon... R�zs�s J�nos