Patay P�l Fogs�gban „Igy�tye na Veres J�nos!” 1945. febru�r nyolcadik�n reggel f�l nyolckor n�ztem utolj�ra az �r�mra. Hirtelen k�t g�ppisztolyos, pufajk�s szovjet katona v�g�dott be az ajt�n. Mi, automatikusan, valamennyien magasba emelt�k a kez�nket. Az oroszok l�tt�k, hogy nincs ellen�ll�s - k�zben m�sok is bej�ttek -, �sszeszedt�k a fegyvereinket. �n is lecsatoltam a mord�lynak beill� pisztolyomat, majd a kar�r�mat is, minthogy most m�r az kezdte az oroszokat �rdekelni. Amikor ez is megt�rt�nt, az els�nek berontott k�t orosz egyike lefek�dt; a t�mad�s sor�n l�v�s �rte a l�b�t. Meg�rtett�k, hogy �pol�sra szorul. el�ker�lt egy, az �p�letben tart�zkod� n�, tal�n egy f�iskolai hallgat�n�, valamilyen szl�v nyelven besz�lt is egy keveset, �gy sz�t �rtett vele �s be is k�t�zte a seb�t, amely nem volt s�lyos. Egy�bk�nt az �p�letben tart�zkod� n�h�ny f�iskol�s - vag�ny leg�nyek voltak - megsz�ktetett �s b�jtatott egy-k�t kor�bban fogs�gba esett oroszt. Ezek az �p�letbe hatol�knak m�r el�re - saj�t nyelv�k�n - odaki�ltottak, hogy ne l�jenek, nincs ellen�ll�s. �gy az �p�let elfoglal�sa sim�n is zajlott le. Volt n�gy n�met is odabent, akik szint�n megadt�k magukat. �ket azonban az oroszok egyb�l agyonl�tt�k. (�n nem l�ttam, de aki elmes�lte, nekem �gy mondta, hogy � jelen volt.) Egy id� m�lva az oroszok jelezt�k, hogy elvisznek minket. A f��p�letb�l az Alkot�s utca fel� indultunk. M�g a kertben voltunk, amikor a Sportk�rh�z fel�l t�zet kaptunk. Ott m�g a n�metek voltak bent, �k t�zeltek r�nk. A f�ldre v�g�dtunk - az oroszok is. Szerencs�re az �t kiss� m�lyebb volt a k�rnyez� terepn�l, �gy fedezve voltunk. �n egy t�cs�ba v�g�dtam, jav�ban olvadt m�r, lassan a hasamon �t�zott a ruh�m. Ennek ellen�re v�ltozatlanul lapultam a f�ldre. Nem �gy, mint mellettem egy rendfokozat n�lk�li vonatkatona, aki megunhatta ezt, mert felt�rdelt k�r�ln�zni. Egy pillanat m�lva visszarogyott; az �lla alatt a tork�t goly� �rte, �gy l�ttam, meghalt. Hossz� percek eltelt�vel az oroszok intettek, vissza az �p�letbe, fut�s! Vagy egy �r�t v�rtunk odabent, majd �jra elind�tottak benn�nket. Most m�r k�l�n�sebb baj n�lk�l kijutottunk az Alkot�s utc�ra, onnan fel az Istenhegyi �tra, majd le valahova a Zugligeti �t t�j�k�ra, �s �sszezs�foltak minket egy vill�ba. Itt t�lt�tt�k az �jszak�t. Sokat nem aludtunk, mert �lland�an be-bej�ttek az oroszok �s kutatt�k, mit lehetne t�l�nk szerezni. K�l�n�sen a f�nyes kem�nysz�r� angol csizm�k �rdekelt�k �ket. Az �n extra csizm�m puhasz�r� volt, ez�rt engem b�k�n hagytak. M�snap reggel Magash�zy bajt�rsam tiszti leg�ny�nek siker�lt valamilyen konzervet (tal�n paradicsomlevest) megmeleg�teni a villa konyh�j�ban, amib�l megreggelizt�nk. Sorakoztattak. Felsz�l�tottak: ki jelentkezik �nk�nt vel�k harcolni Buda ostrom�ban. Magash�zyval ezt nem v�llaltuk. H�tha �ppen a mieink ellen vetnek be benn�nket? J�, mondt�k az oroszok, akkor megy�nk fogs�gba. Egy �j magyar honv�ds�gbe sz�vesen be�lltunk volna, de itt azonnal visszafordulni �s bevetni magunkat az els� vonalba, ehhez nem volt kedv�nk. T�bben jelentkeztek, �gy Magash�zy tiszti leg�nye is. Elb�cs�zott t�l�nk, benn�nket meg �tnak ind�tottak. Sz�p lass� menetben Budakeszin �s T�r�kb�linton �t S�sk�tra ir�ny�tottak. Sz�pen olvadt. A h�l�ben a csizm�m �t�zott (�t�s�vel menve nem lehetett a pocsoly�kat kiker�lni). A heteken �t szinte �lland�an s�t�t pinc�hez szokott szemeim el�tt a feh�r h� hat�s�ra fekete karik�k kezdtek r�pk�dni. S�sk�ton egy magt�rba tereltek. Az egyik sarokban nagy garmada sz�jabab volt. Erre telepedt�nk. A l�bamat t�rdig bedugtam a garmad�ba; reggelre a magvak magukba sz�vt�k a csizm�mb�l a nedvess�get. Volt m�g egy doboz konzervem, m�ghozz� sp�rga. Magash�zyval megosztva megvacsor�ztunk bel�le. Tizedik�n reggel �tvittek az iskol�ba, amely hadifogolygy�jt�-t�bornak volt berendezve. Itt m�r rendszeresen kaptunk kosztot. A tiszteket ugyan k�l�nv�lasztott�k a leg�nys�gt�l, m�s termekbe voltunk elhelyezve, de az�rt nem k�l�n�tettek el teljesen. �ssze is tal�lkoztunk t�bb, el�tt�nk fogs�gba esett lovast�z�rrel, �gy G�tz Ervin �s B�sz�rm�nyi S�ndor hadapr�ddal. L�ttam, hogy m�s a b�n�sm�d a tisztekkel, mint a leg�nys�ggel, benyom�som szerint jobb. Mondtam nekik, varrj�k �t a gall�rjuk parolij�n a f�gg�leges s�vot v�zszintesre, azaz �nhatalm�lag el�l�ptettem �ket �rmesterb�l z�szl�ss� (az �rmesternek sz�gben megt�rt f�gg�leges ez�st s�v el�tt ez�st csillag, a z�szl�snak v�zszintes arany s�v el�tt ez�st csillag volt a rendfokozati jelz�se - ez�st vagy arany, kopottan nem igen k�l�nb�z�tt egym�st�l). Lelkiismeretfurdal�s n�lk�l tettem ezt, tudtam, hogy "a magyar kir�lyi" honv�ds�gnek m�r �gyis v�ge, �s ha hazaj�v�nk, ki a fene fog azzal t�r�dni, milyen rendfokozatot viselt a hadifogolyt�borban. Meg is fogadt�k mindketten, s�t Kiss L�szl� karpaszom�nyos szakaszvezet� is k�vette �ket, �s mindh�rman csatlakoztak hozz�nk, tisztekhez. Biztos vagyok benne, egyik�k sem b�nta meg. A martonv�s�ri v�laszt�i ker�letnek, amelybe S�sk�t is tartozott, Magash�zy D�nes apja, Magash�zy L�szl� volt az orsz�ggy�l�si k�pvisel�je. D�nes ismerte a s�sk�ti f�kortes�t. Siker�lt ki�zenni neki, mire � megkereste az orosz t�borparancsnokot, engedje ki D�nest hozz� n�h�ny �r�ra. �s D�nes egy j��z�en elfogyasztott eb�d ut�n visszat�rt a t�borba. S�sk�tr�l tizenharmadik�n reggel gyalogmenetben �tnak ind�tottak benn�nket. Voltunk vagy ezren. Egy orvos feles�ge is volt k�z�tt�nk, aki nem akarta a f�rj�t elhagyni. N�gy napi menettel �rt�nk Dunatet�tlenre. A Dun�n Budafok �s Csepel k�z�tt szovjet �rnasz�d vontatta pontonon kelt�nk �t. Az els� �jjelt Csepelen, egy lyukas fedel� rakt�rban, a m�sodikat az �porka melletti Pusztaszentkir�lyon, egy ist�ll�ban, a harmadikat a dunavecsei iskol�ban t�lt�tt�k. �tk�zben m�r Nagyt�t�ny meg Budafok t�j�n �rtes�lt�nk arr�l, hogy Buda elesett. "Caput Buda" - mondogatt�k az �t ment�n �csorg� oroszok, meg "caput vojna", azaz, hogy sz�munkra a h�bor�nak v�ge. Meg azt is, hogy "Igy�tye na Veres J�nos" (vagyis, hogy Debrecenbe megy�nk, az �j magyar hadseregbe). Kiskunlach�z�n �tmenve a k�zs�gbeliek, a reform�tus lelk�sz vezet�s�vel az �t mellett v�rtak, �s az orosz parancsnok enged�ly�vel �lelmet �s vizet adtak nek�nk. (A n�gynapos �tra, ha j�l eml�kszem, h�rman egy nagy kenyeret kaptunk �lelm�l.) Az �reink egy�bk�nt rendesek voltak. A menet, legal�bbis sz�momra, nem volt meger�ltet�. Egy�bk�nt sajn�ltam is �ket. Am�g mi a ki�p�tett kocsi�ton haladtunk, �k k�toldalt h�sz-harminc m�terre a s�ros f�ldeket dagasztott�k. Am�g mi �jjel aludtunk, �k �rs�get �lltak. Volt eset, hogy az �ton szembej�v� �s benn�nket zabr�lni, vagy b�ntalmazni akar� oroszokt�l meg is v�dtek, egyszer m�g fegyvert is szegeztek r�juk. Dunatet�tlenben - akkor az m�g csak egy nagy major volt, nem k�zs�g - egy ist�ll� padl�s�n kaptam helyet. Innen k�t nap m�lva, febru�r tizennyolcadik�n ment�nk tov�bb. Els� nap, ahogy Akaszt� k�zs�gen haladtunk kereszt�l, m�r messzir�l l�ttam, hogy az �ton egy �kr�sszek�rsor �ll. Az oroszoknak sz�ll�tottak valamilyen term�nyt. M�sk�l�nben mindenkit letereltek az �tr�l, ha szembej�ttek vel�nk, de itt a szekerek mellett otthagyt�k az �kr�ket hajt� gazd�kat. Ceruza, pap�r m�g volt n�lam. Gyorsan egy kis c�dul�ra fel�rtam a feles�gem nev�t �s acsai c�m�t, kisodr�dtam az �t�s sor jobb sz�l�re �s az egyik gazda kez�be nyomtam azt. Vigy�zni kellett, mert ha ilyet az �r�k megl�ttak, azonnal elvett�k a pap�rt, s�t volt eset, hogy a magyart m�g meg is �t�tt�k. Erre a c�mre �rjanak - mondtam halkan. Megtett�k, �rtak. �gy szerzett tudom�st a csal�dom, hogy �lek, de fogs�gba visznek. Ha m�r itt tartok, nem hallgathatom el, hogy e tekintetben milyen �sszetart�s volt az emberekben. Amikor Kiskunf�legyh�z�n m�rcius huszon�t�dik�n bevagonoztak benn�nket, a m�r lelakatolt marhavagon ablak�n �t besz�lni tudtunk egy Szegedr�l Budapestre men� vonat utasaival. Ezeknek a Teleki P�l utcai h�zunk c�m�t mondtam meg azzal, hogy a h�zfel�gyel�t �rtes�ts�k. Ez az �zenet is c�lhoz jutott. Igaz, annyiban elferd�tve, hogy �n s�rva k�rtem volna �ket. Mi�rt is s�rtam volna, hiszen annyit emlegett�k az oroszok el�tt�nk, hogy "Igy�tye na Veres J�nos!" Rem�nykedt�nk is abban, hogy Debrecen visznek benn�nket - b�r a jelek �ltal�ban ennek ellent mondani l�tszottak. V�g�l m�g �prilisban Focs�nib�l is adtam h�rt magamr�l. Megtudtuk, hogy a leg�nys�gi �llom�ny�ak k�z�l egy betegsz�ll�tm�nyt hazaind�tanak. Tal�ltam ezek k�z�tt egy aba�ji embert; ha j�l eml�kszem Garadn�n, vagy Novajidr�nyban lak� parasztember volt. J�zsi b�ty�m meg a Hern�d t�ls� oldal�n fekv� Vilm�nyban lakott. K�rtem, t�j�koztassa �t, hogy tal�lkozott velem. � maga ugyan - beteg l�v�n - nem tudta a b�ty�mat felkeresni, de a fi�t �tk�ldte hozz�. �jjel P�hin, a k�vetkez�n meg Orgov�ny mellett egy tany�n �lltunk meg. �gy �rkezt�nk huszadik�n, egy sz�p naps�t�ses d�lut�n, amikor m�r vetettek a f�ldeken, Kiskunf�legyh�z�ra. Egy�bk�nt az �t sor�n tapasztalni lehetett, hogy az emberek m�g a saj�t �rdek�kben sem fegyelmezik magukat. L�ttam p�ld�ul, hogy egyesek az �t ker�kv�g�saiban �sszegy�lt olvadt h�levet itt�k. Pedig nem volt h�s�g. Nyugodtan ki lehetett b�rni v�z n�lk�l is reggelt�l estig. F�legyh�z�n a tan�t�k�pz�t alak�tott�k �t fogolyt�borr�. Egy-egy tanteremben voltunk vagy hatvanan is. Ha sz�k�sen is, de lehetett fekve aludni. A napok egyhang�an teltek; h�reket nem hallottunk, eml�t�sre m�lt� nem t�rt�nt itt. Egy epiz�dot azonban m�gis elmondok. B�r az nem szalont�ma, de jellemz� volt a t�bori viszonyokra. Tal�n ezern�l is t�bben l�v�n itt, latrin�r�l is kellett gondoskodni. �stak az udvaron egy m�ly �s sz�les �rkot. Pall�kat fektettek rajta kereszt�l, kett�-kett� k�z�tt h�zagot hagyva. Egyik l�bbal az egyik, m�sikkal a m�sik pall�ra l�pve, a h�zag f�l� kellett elhelyezkedni. A forgalom meglehet�sen nagy volt, mert bizony sokakn�l hasmen�s is fell�pett. �gy �res hely nem mindig akadt. Egy alkalommal, amikor magam is ott voltam, a szomsz�d h�zag f�l�tt a legnagyobb lelki nyugalommal guggolt valaki. El�tte t�rt�netesen �res hely volt. Egyszer csak az �p�letb�l l�lekszakadva rohant ki egy ember, szinte porzott a f�ld m�g�tte, mint egy Walt Disney rajzfilmben a megiramod� �llatok l�b�t�l. M�r fut�s k�zben igaz�totta a nadr�gj�t, odaugrott az �res helyre, de ahogy elhelyezkedni akart, m�r k�s� volt; egy pillanat alatt telital�lattal minden benne volt a m�g�tte nyugodtan guggol�, de most m�r elk�pedt fogolyt�rsnak a t�rd�re tolt nadr�gj�ban. Egy h�napig voltunk a tan�t�k�pz�ben, majd �tvittek az ap�c�k iskol�j�ba. Itt egy csom� lovast�z�r tiszttel tal�lkoztunk �ssze, azokkal akik Buda elest�vel ker�ltek fogs�gba. �ket vonaton sz�ll�tott�k ide, Szabadk�n �s Szegeden �t. (Szabadk�n az �llom�s neve m�r szerb�l Suboticanak volt ki�rva.) Elmes�lt�k, hogy febru�r tizenkettedik�n Ostrharits-Horv�th �rnagy, az 1. oszt�ly parancsnoka �sszeh�vta az oszt�lynak m�g megl�v� tisztjeit. A 3. �teg ekkorra m�r fogs�gba esett, a 2. �teg �t�llt (�s mi a parancsnok�t, Zajtai f�hadnagyot nyilasszimpatiz�nsnak n�zt�k! Vagy a val�s�gban az is volt?). Felsz�l�totta �ket, hogy �jjel a n�metekkel t�rjenek ki. Az 1. �teg parancsnoka Bisztray-Balku Tam�s tartal�kos f�hadnagy, �gyszint�n az oszt�lyt�rzs tisztjei - Mecsekfalvy Jen� gazd�szati sz�zadossal az �l�k�n - megtagadt�k a parancsot, ink�bb v�lasztott�k a fogs�gba es�st. Egyes-egyed�l a seg�dtisztje, Szirmay Tam�s f�hadnagy k�vette �t. Ut�lag megtudtuk, hogy a kit�r�si k�s�rlet sor�n Szirmay megsebes�lt, Baj�ra ker�lt k�rh�zba, ahol meg is halt. Mi hazaker�lt�nk. A husz�r�tegekb�l �s a Schweickhardt-f�le �tegb�l �ssze�ll�tott 2. oszt�lynak is sok tisztj�t itt tal�ltuk, �gyhogy h�szn�l is t�bben voltunk. Elhat�roztuk, hogy igyeksz�nk egy�tt maradni. A z�rda iskol�j�ban csak n�h�ny napig voltunk. M�rcius huszon�t�dike vas�rnap, �ppen vir�gvas�rnap volt, �s a kertben egy vir�gz� gy�m�lcsfa alatt n�h�nyan reform�tus istentiszteletre gy�lt�nk �ssze (t�bori lelk�szek is voltak k�zt�nk). Egyszerre csak riad�ztattak, minden m�g meglev� holminkkal egy�tt sorakoztattak (a t�li holmikat, mint p�ld�ul bundamell�ny, m�r elvett�k t�l�nk), majd ki az �llom�sra, ahol be is vagonoztunk m�g aznap est�re. Merre fognak vinni? Szeged fel� indult el a vonat. H�t, gondoltuk, �ppens�ggel errefel� is lehet Debrecenbe jutni. De reggelre Mokrinban (jugoszl�v B�n�t) �bredt�nk, majd d�lre Zsomboly�n (rom�n B�n�t), amib�l szomor�an l�ttuk, hogy ebb�l nem lesz "V�r�s J�nos". Focsani H�t bizony nem Debrecenbe ment�nk! Temesv�ron, Piskin, Segesv�ron, Brass�n �s Ploestin kereszt�l �t napos utaz�ssal Focsaniban k�t�tt�nk ki. �ri�si t�bor volt a focsani. Volt ott vagy h�szezer fogoly is; n�met, magyar. Ott m�r mi, tisztek sz�gesdr�ttal is el voltunk v�lasztva a leg�nys�gt�l. A barakkok �tsz�z f�sek voltak, benn�k a priccsek h�romszintesek. Tark�i nyugalmazott t�bornok viszont a barakkunk v�g�ben, egy kis szob�ban egyed�l volt elsz�ll�solva. �t k�l�nben nem marhavagonban hozt�k ide, hanem egy els�oszt�ly� szem�lykocsiban. Mi, lovast�z�rek egy csoportban akartunk a barakkban elhelyezkedni. Ez csak �gy siker�lt, hogy egym�s f�l�tt mindh�rom szintre jutott bel�l�nk. A barakk fala viszont alul lyukas volt, amin a h�s �prilisi leveg� v�gan be�ramlott. Az als� priccs teh�t hideg volt, k�penyben lehetett csak aludni, a f�ls�n viszont - az �tsz�z ember �nf�t�se folyt�n - zubbony n�lk�l, csup�n ingben. Kisorsoltuk teh�t ki hova ker�l, azzal, hogy egy id� (egy h�t?) m�lva cser�l�nk; aki legfel�l volt, az j�n legalulra. Pechemre alulra ker�ltem. Ele�d Tiham�r tartal�kos hadnaggyal egy�tt. Az id�nk lej�rt�val Schweickhardt B�la �s R�czey Istv�n (egykori karpaszom�nyos iskolai parancsnokom, a fronton pedig ezredparancsnokunk fia volt) kerekperec kijelentett�k, hogy nem hajland�k a j� meleg legfels� priccsr�l al�sz�llni. Birokra nem ment�nk vel�k, maradtunk a hidegben. Csak magunkban meg�llap�thattuk, hogy hi�ba volt valaki a Ludovik�n rangels�, mint R�czey, a megv�ltozott k�r�lm�nyek k�z�tt ennyit �r a "tiszti becs�let". A tiszti t�bor bels� parancsnoka egy valamilyen tiszthelyettesi rendfokozatot visel� n�met fogoly volt. T�mzsi, alacsony, gorilla alak� ember volt, a karj�t �lland�an ide-oda l�b�lta, el is nevezt�k tal�l�an "King Kong"-nak. Ritka durva ember volt, �lland�an ord�tozott, szitkoz�dott, �r�m�t lelte abban, hogy minket zaklasson; �lvezte, hogy most � parancsolhat a tiszteknek. �gy l�tszik, ezzel akart j�fi� lenni az oroszok el�tt, hogy a t�boron bel�li el�ny�s helyzet�t (jobb koszt, k�l�n szob�ban lak�s) megtarthassa. K�zut�latnak �rvendett. K�s�bb olyan h�rt hallottunk, (nem tudom igaz-e?), hogy a Focsanib�l val� t�voz�sunk ut�n egy viharos �jjel a latrin�n kir�ntott�k al�la a pall�t; bele is fulladt volna. Az �lelmez�s igen sov�ny volt. Csak k�tszer (hajnalok hajnal�n �s este) kaptunk kosztot, ami szinte kiv�tel n�lk�l v�zben f�tt, durv�n dar�lt kukorica volt; h�rom-n�gy kolb�szkarika �szott benne. Egyik hajnalban, amint a csajk�mba kiosztott �telt megpillantottam, az �r�mt�l felcsillant a szemem; vagy nyolc-t�z karik�t l�ttam! De amint az els�t a sz�jamba kanalaztam, azonnal lelohadt az �r�m�m, aszalt alma volt! N�ha siker�lt a sov�ny koszt mell� valami p�tl�st is szerezn�nk. Persze ezt csak az tehette meg, akinek p�nze volt. A t�bort kiszolg�l�, de szint�n hadifogoly bennfenteseknek ugyanis m�djuk volt a k�lvil�ggal �rintkezni, �s �lelmet - p�ld�ul halv�t, t�sztaf�l�ket - a t�borba becsemp�szni. Ezt j� p�nzen el is adt�k. De a t�bort �rz� szovjet katon�k is hamarosan r�j�ttek az �zletel�s lehet�s�geire. A p�nzt egy k�darabra k�tve kihaj�tottuk a ker�t�sen kereszt�l, �k meg visszajuttatt�k nek�nk az �lelmet vagy cigarett�t. Magyar peng�vel is lehetett fizetni, s�t Focsaniban ez lett a legkeresettebb valuta. Keresettebb, mint a lei vagy a rubel. Mi sz�vesen fizett�nk nagy �rat ak�rmilyen csek�ly falat�rt is, mert tudtuk, hogy kint a Szovjetuni�ban m�r semmit sem �r a peng�. �gy a fogolysz�ll�tm�nyokat k�s�r� orosz katon�k viszonylag olcs�n jutottak hozz�. Itthon, Magyarorsz�gon viszont az infl�ci� m�g nemigen indult meg; ide visszahozva a p�nzt, sok mindent v�s�roltak �ssze. Azt a legk�zelebbi sz�ll�tm�nnyal Rom�ni�ba v�ve tisztes haszonnal eladt�k, majd �lelmet v�s�rolva kezdt�k a k�rt el�lr�l. L�m a kapitalizmus t�rv�nyszer�s�geinek gyakorlati megval�s�t�s�t ideol�giai szemin�riumok n�lk�l is el tudt�k saj�t�tani azok, akiket �vtizedeken �t szocialista szellemben neveltek. Magamnak Focsaniba �rkez�s�nkkor volt m�g p�r sz�z peng�je. Az utols� sz�zasom�rt (mely a havi felemelt hadnagyi illetm�nyemnek k�r�lbel�l egynegyed r�sze volt) egy k�r�lbel�l m�sf�l liternyi s�r� massz�v� �ssze�llt, v�zben f�tt gr�zt siker�lt vennem, amit h�l�szomsz�dommal, Ele�d Tiham�rral megosztottam (neki m�r nem volt p�nze). A koszttal ellent�tben az eg�szs�g�gyi ell�t�s j� volt. M�g janu�rban v�gan teny�sztek a t�borban a tetvek, �s rajtuk kereszt�l a ki�t�ses t�fusz is. �ll�t�lag naponta h�sz-harminc �ldozata is volt a t�fusznak. Ekkor azonban a t�bor eg�szs�g�gyi ir�ny�t�s�t egy magyar orvosra, Luk�cs Antal tartal�kos f�hadnagyra b�zt�k (ismertem civilb�l, a feles�ge, Derka Clarisse d�jugrat� versenylovasn� volt). Luk�cs T�ni dr�k�i rendszab�lyokat vezetett be. a f�rd� �s fert�tlen�t� �jjel-nappal m�k�d�tt. Az �jonnan �rkezettek csak a f�rd�n kereszt�l j�hettek a t�borba, de a barakkok lak�ira is �t-hat naponk�nt rendszeresen sor ker�lt. Egy-egy barakk n�p�t egyszerre - ak�r az �jszaka k�zep�n is - �tterelt�k a f�rd�be, s az �res barakkokat is fert�tlen�tett�k. Ha csak egyetlen ember is kimaradt valamilyen okb�l kifoly�lag a f�rd�b�l, azonnal �jra lef�rdett�k az eg�sz barakkot. E szigor� rendszab�lyokkal Luk�cs doktor el�rte, hogy �prilis elej�re, mire mi Focsaniba �rt�nk, h�re sem volt sem tet�nek, sem t�fusznak. Sok t�zezer magyar hadifogoly lehet h�l�s neki. A t�borban volt szabadt�ri sz�npad, zenekar is m�k�d�tt, m�sorokat, ideol�giai el�ad�sokat is tartattak, s�t itt m�r �nekelt�k az internacion�l�t is. Naponta �rkeztek �jabb �s �jabb fogolysz�ll�tm�nyok; naponta ind�tottak �tnak fogolysz�ll�tm�nyokat a Szovjetuni� fel�. Ez mindig nagy cerem�ni�val j�rt. A zenekar hangjai mellett d�szl�p�sben vonultak ki a t�borb�l az �trakel�k. Vagy n�gyheti ottl�t ut�n, �prilis v�g�n mir�nk is sor ker�lt. "Igy�tye szkora damoj" Meg kell hagyni, a foglyok sz�ll�t�s�ban az oroszoknak praxisuk van. A benn�nket Focsanib�l tov�bbsz�ll�t� marhavagonokat gondosan berendezt�k. Deszk�b�l WC-cs�sz�t is be�p�tettek, amelynek ny�l�sa kivezetett a vagonb�l. K�toldalt v�llmagass�gban priccset is eszk�b�ltak bel�, �gyhogy alapj�ban v�ve harminc-harminc�ten j�l elf�rt�nk benne. Arr�l m�r nem tehettek, hogy a fav�zas vagonok �csk�k voltak �s menet k�zben a faluk ide-oda imbolygott. Ennek k�vetkezt�ben a mi vagonunkban az egyik priccs r�nk, a padl�n fekv�kre szakadt. Szerencs�re horzsol�son k�v�l s�r�l�s nem t�rt�nt. Erre �vatoss�gb�l a m�sik oldalon l�v�t is gyorsan lebontottuk. Most m�r persze mindannyiunknak a padl�n volt a fekhelye, m�ghozz� j� szorosan. K�v�ncsian v�ruk, merre, hova visznek benn�nket? A vagon teteje lyukas volt, �s a lyukon naps�t�ses id�ben bes�t�tt egy napsug�r. Szerencs�re volt a vagonban, akinek nem emelt�k el az �r�j�t. A bees� sug�r ir�ny�b�l, term�szetesen az �ra �ll�s�nak figyelembev�tel�vel nagyj�b�l meg tudtam �llap�tani, milyen ir�nyban halad a vonat. Ez �ltal�ban kelet volt. �t-hatnapos �t ut�n egy �llom�son kisz�ll�ttattak a vagonokb�l �s megeb�deltettek benn�nket, m�ghozz� asztalokn�l �lve. Az �llom�s Valuiki volt. N�vr�l ismer�s hely; 1944-ben itt volt a 2. magyar hadsereg parancsnoks�ga. Most m�r legal�bb tudtuk, merre j�runk. M�snap Liszkin�l a Donon is �tment�nk. M�jus �t�dik�n azut�n v�gleg meg�llt vel�nk a vonat. Uszm�nyban voltunk. Alig voltunk Uszm�nyban, m�jus tizedik�n reggel mindj�rt �breszt�kor, nagy h�h�val a telept�rre tereltek. Ott �nnep�lyesen kihirdett�k, hogy "caput vojna", azaz v�ge a h�bor�nak. Egyben megvigasztaltak benn�nket, hogy "igy�tye szkora damoj", azaz hamarosan hazamentek. Mi ezt akkor �gy, amennyire el is hitt�k, hiszen v�ge a h�bor�nak, mi�rt is tartan�nak tov�bb kint benn�nket. Csak akkor kezdt�nk k�telkedni az �szintes�g�kben, amikor m�r olyanok is �rkeztek a m�sodik sz�ll�tm�nnyal hozz�nk, akik a h�bor� v�g�t nyugaton �rt�k meg, de onnan hazat�r�ben nem otthon, hanem keleten, k�z�tt�nk k�t�ttek ki. Pedig egyre hajtogatt�k nek�nk a "szkora damoj"-t, mind a t�borparancsnoks�g tisztjei, mind a civilek, ha n�ha vel�k �sszej�tt�nk. Mintha �lvezt�k volna, hogy �ltatnak benn�nket. Vagy tal�n parancsba adt�k nekik, hogy ezt mondj�k nek�nk? Igen jellemz� volt erre, hogy amikor 1946 augusztus�ban Uszm�nyb�l �tsz�ll�tottak benn�nket Borovics�be, �tk�zben a bologojei vas�t�llom�son, ahol az ott tart�zkod�s alatt kisz�llhattunk a vagonokb�l, k�z�nk vegy�lt egy szovjet sz�zados (sem azel�tt, sem azut�n nem l�ttuk �t), �s magyar�zni kezdte, hogy most ugyan m�shov� visznek benn�nket, de hamarosan haza fogunk menni. Mi akkor m�r csak r�h�gni tudtunk ezen, de � tov�bbra is v�ltig hajtogatta, higgy�nk neki, megl�tjuk, � igazat mondott. Persze a vil�gon minden relat�v. �gy a t�r �s id� tekintet�ben a fogalmak eg�szen m�sok a Szovjetuni�ban, mint n�lunk. Lehet, hogy nekik egy vagy ak�r a k�t �s egynegyed �v, amit kint t�lt�ttem, egy szib�riai deport�l�s eset�ben r�vidnek t�nik. De nek�nk nem t�nt annak. Arr�l az�rt meg voltunk gy�z�dve, hogy egyszer haza fogunk menni. Ha teh�t a "szkora damoj"-t emlegett�k nek�nk, mondogattuk is egym�s k�z�tt: - H�t igen! Mi hazamegy�nk, de ti? Ti tov�bbra is itt maradtok! M�gis el�fordult n�ha, hogy egyesekre r�mosolygott a szerencse. Ilyen volt Rajk L�szl� testv�re, akit egyetlen �r k�s�ret�ben m�r els�k�nt, 1945 december�ben �tnak ind�tottak haza. � val�ban hazament, mi azonban maradtunk. A sapk�j�nak b�l�se al� bevarrva hazavitte a t�bor t�lnyom� r�sz�nek n�vsor�t, a legk�zelebbi hozz�tartoz�k c�m�vel, akiket azut�n ennek alapj�n a Magyar Kommunista P�rt hadifogoly irod�ja egy lapon �rtes�tett, hogy "kinyomozta" a holl�t�ket. Uszmany Uszmanyr�l s Pallas lexikonban ez olvashat�: "Az ugyanily nev� j�r�s sz�khelye Tambov orosz korm�nyz�s�gban, az Uszm�ny foly�cska �s a vas�t mellett (1894) 8235 lakossal, gabona �s szarvasmarha keresked�ssel." Mi csendes, ink�bb falusias v�rosk�nak ismert�k meg a Voronyezst�l k�r�lbel�l hatvan kilom�terre �szakkeletre fekv� helys�get. Z�m�ben f�ldszintes �p�letek sorakoztak benne. Egy r�sz�k vakolatlan t�gl�b�l, m�s r�sz�k f�b�l �p�lt. Ut�bbiak k�z�tt volt r�gi (feltehet�leg az els� vil�gh�bor� el�tti) sz�pen faragott ablakkeretekkel. Egy nagyobb, t�bbemeletes h�z is volt a v�ros k�zep�n, jellegtelen, feh�r, kockaszer� �p�let; t�bb ablak�t �veg helyett pap�r fedte. Kereskedelemnek, forgalomnak nyoma sem volt. Egyetlen nagyobb �zem, egy "mahorkagy�r" m�k�d�tt itt. Vas�t mellett fek�dt ugyan a v�ros, de az sem b�rt k�l�n�sebb jelent�s�ggel. 1945-ben naponta mind�ssze egyetlen szem�lyvonatp�r k�zlekedett rajta, Anna �s Voronyezs k�z�tt, meg hetente h�romszor meg�llt ott a Moszkva-Rosztov k�z�tti gyors. B�r Uszmany Voronyezs k�zel�ben fek�dt, a front ide m�r nem �rt el. H�bor�s nyomok itt nem voltak, de f�rfi m�g igen kev�s volt odahaza. A t�bor, amely a v�rost�l mintegy k�t kilom�terre fek�dt, eredetileg ap�cakolostor volt. Nagys�ga alapj�n sz�zn�l is t�bben lakhatt�k, de �gy hallottuk, mind�ssze csak h�rman �lt�k t�l a nagy okt�beri forradalmat. Magas t�glaker�t�s vette k�r�l. K�t bej�rata volt, egy kocsibej�r�, a "M�jus 1." kapu, valamint a v�ros fel� es� oldal�n egy hatalmas torony (egykor harangtorony) alatt a szem�lykapu. Az �p�letek nagyobb r�sze m�g a kolostor idej�b�l maradt vissza. V�lyogb�l k�sz�ltek. Volt egy nagyobb (7. sz. barakk) �s egy kisebb egyemeletes �p�let (ut�bbi a t�bor k�rh�za), a t�bbi f�ldszintes. Az egykori templom t�gl�b�l k�sz�lt, de befejezetlen volt. Ez volt a "m�vel�d�si h�z". �jabb kelet� �p�let volt a p�ks�g, konyha �s �tterem (k�z�s tet� alatt). A k�t h�bor� k�z�tt feltehet�leg valamilyen �zemnek haszn�lhatt�k a hajdani kolostort, mert volt egy m�hely, illetve rakt�rszer� �p�letkomplexum is (12. sz. barakk). Erre vallott az is, hogy az �sz folyam�n ki�stak a f�ld al�l egy, a h�bor� alatt oda elrejtett aggreg�tort, �s azt �zembe is helyzet�k. Ett�l kezdve volt villany�ram, de a barakkokban csak akkor lehetett vil�g�tani, ha a v�rosba munk�ra kivonult valamelyik csoportunk ott vezet�ket �s �g�t lopott (az orosz t�borparancsnoks�g sohasem k�rdezte meg, honnan szerezt�k ezeket). Addig csak r�gt�nz�tt olajm�csesekkel vil�g�tottunk. V�g�l volt m�g egy befejezetlen �p�let is a t�boron bel�l, a "finn barakk", amit az el�tt�nk ott lakott finn hadifoglyok emeltek. Ennek csak a v�lyog falai �lltak. 1946 nyar�n egyetlen �ra alatt bontottuk el. Egy esti n�psz�ml�l�son ugyanis k�rt�k a parancsnoks�got, hadd alak�tsuk ki a telepteret futballp�ly�nak. Ha elbontjuk a finn barakkot - volt a felt�tel. Erre ah�nyan voltunk, n�h�ny cs�k�ny, kapa, de ink�bb a puszta kez�nk �s v�llunk seg�ts�g�vel r�vid id� alatt led�nt�tt�k a falakat; csak a t�rmel�ket kellett elhordani. A finneken k�v�l n�metek is laktak el�tt�nk a t�borban. A tizenkettedik barakk egy helyis�g�nek k�t keskeny fal�t egy-egy m�v�sziesen kiping�lt felirat d�sz�tette. Az egyiken Leh�r Ferenc "A mosoly orsz�ga" c�m� operettj�b�l vett id�zet volt: "Immer nur l�cheln" (mindig csak mosolyogni), a m�sikon: "Nicht ergern, nur wundern" (sohasem bosszankodni, csak csod�lkozni). K�ts�gtelen, ha valaki e k�t mond�st mag��v� tudta volna tenni, �s be is tudta volna tartani, az eg�sz fogs�got k�nnyebben tudta volna �t�lni, �tv�szelni. A t�bor k�r�l t�gas gyepes t�rs�g volt, amelyen hellyel-k�zzel egy-egy �reg t�lgyfa �llta, valamint elsz�rtan, minden k�l�n�sebb rendszer n�lk�l falusias h�zak. Ebben laktak a t�borparancsnoks�g tisztjei, a t�bor�rs�g �s a t�bor polg�ri alkalmazottai, de a t�volabb l�v�kben m�r egyszer�bb parasztok voltak. Kisebb majors�g is volt a t�bor mellett, benne n�h�ny teh�n �s sert�s, ami a t�bor alkalmazottait volt hivatva ell�tni. A mi sz�ll�tm�nyunk ezern�l is t�bb f�b�l �llt. Mindannyian tisztek voltunk (t�nylegesek is, de f�k�nt tartal�kosok). Viszont k�r�lbel�l minden �t�dik k�z�l�nk nem mint katona esett fogs�gba a harc sor�n, hanem civilben az utc�n fogt�k �ssze, ahogy itthon mondt�k "eldavajozt�k" �ket. �gy p�ld�ul B�nyi �rp�d volt gimnazista oszt�lyt�rsamat is, akit - miut�n m�g szeptemberben Marosludasn�l megsebes�lt - leszereltek �s m�r otthon is tart�zkodott. Volt k�z�tt�nk vasutas tiszt, akit - noha huszonn�gy �r�s szolg�lat�t teljes�tette a vas�t�llom�son - egyszer�en bev�gt�k az ott bevagonoz� hadifogoly-sz�ll�tm�nyba. A legfiatalabb k�z�tt�nk egy tizen�t �ves fi� volt, akit tartal�kos tiszt �desapj�val egy�tt ejtettek fogs�gba. A fi�t m�g elengedt�k volna az oroszok, de az apja nem akarta mag�ra hagyva egyed�l a nagyvil�gba engedni. M�g a ny�r folyam�n �jabb sz�ll�tm�ny is �rkezett Uszm�nyba. T�bb sz�z f�; �ket nem Focsanin, hanem M�ramarosszigeten �t hozt�k ki. Volt k�z�tt�k olyan is, aki a h�bor� v�gezt�vel nyugati fogs�gba esett, ahonnan hamarosan hazaindulhatott. Azonban �tl�pve a magyar hat�rt, az oroszok egyb�l ism�t fogs�gba vetett�k, �s hamarosan k�zt�nk tal�lta mag�t. V�g�l 1946 tel�nek v�ge fel� �jabb hatvan-nyolcvan f� �rkezett m�g hozz�nk. �k addig Kurszkban voltak egy t�borban, ahol viszonylag j� elb�n�sban volt r�sz�k. A kurszki t�bor lak�i f�k�nt leg�nys�gi �llom�ny�ak voltak, akik munk�ra j�rtak, de nekik, mint tiszteknek a genfi konvenci� �rtelm�ben nem kellett dolgozni. 1946 tavasz�n volt teh�t a legnagyobb a t�bor l�tsz�ma, k�r�lbel�l k�tezern�gysz�zan voltunk magyarok, de volt itt m�g vagy sz�zh�sz n�met �s egy rom�n sz�zados is. Rajtunk k�v�l voltak a t�borban civilek is. M�gpedig eg�sz csal�dok; f�rfi, n�, id�s, fiatal, kisgyermek. K�t magyar zsid� csal�d is volt k�z�tt�k (hogyan keveredtek oda, fogalmam sincs). Egy kisebb barakkban (5. barakk) k�tszintes priccseken laktak; a csal�dokat egym�st�l csak a kosaraik, l�d�ik v�lasztott�k el, amelyekben a holmijukat tartott�k, de csak a fekv�shez sz�ks�ges hellyel rendelkeztek. Ottl�t�k idej�n m�g a gyermek�t is ott sz�lte megy egy fiatalasszony. Nappal szabadon elhagyhatt�k a t�bort, de �jjelre bent kellett lenni�k. Egyeseknek a t�boron bel�l munk�ja is volt. 1946 nyar�nak elej�n nagy mozg�s t�madt a civilek k�z�tt. Sug�rz� arccal �js�golt�k, mennek haza; hamarosan Budapesten lesz - mondta az egyik zsid�. El is vitt�k �ket. N�h�ny h�t eltelt�vel egy t�rsuk kapott is t�l�k egy lapot - egy m�sik t�borba sz�ll�tott�k �ket, nem haza. Uszm�nyba �rkezve rendfokozat szerint z�szl�aljakba, sz�zadokba lett�nk sz�tosztva. Ezt az oroszok szigor�an betarttatt�k (mire volt j� a fronton ugyanabban az alakulatban egy�tt szolg�lt embereket sz�tv�lasztani, nem tudom). Egyed�l testv�reknek volt szabad k�l�nb�z� rendfokozat ellen�re is egy�tt maradni. Mert h�t ilyen is akadt sz�p sz�mmal a t�borban - legal�bb kilenc testv�rp�rt ismertem. A t�rzstisztek, alezredesek �s �rnagyok egy sz�zadot alkottak (ezredeseket nem hoztak Uszm�nyba). A sz�zadosok egy m�sikat, f�hadnagyok, hadnagyok, z�szl�sok m�r z�szl�aljakat k�peztek. Huszonk�t t�bori lelk�sz - katolikus, reform�tus, evang�likus vegyesen - k�l�nszakaszt alkotott, ahol felekezetre val� tekintet n�lk�l �komenikus, igazi b�kess�gben voltak egy�tt. A n�metek k�l�n sz�zadot alkottak; k�zt�k volt a rom�n sz�zados is, aki egy�bk�nt erd�lyi sz�sz ember volt. Sz�zadparancsnokom Pal�cz sz�zados volt (tartal�kos hadnagy �ccse miatt, aki kiv�l� kardv�v�, volt k�z�tt�nk), szakaszparancsnokom meg Kadlecsik Rudolf tartal�kos hadnagy (hazat�rve K�s�ra v�ltoztatta a nev�t). A szakaszon bel�l, azt �tkeztet�s egyszer�bb lebonyol�t�sa v�gett, t�z f�s rajokra voltunk osztva; egy rajnak ugyanis az �teladagj�t egy�tt adt�k ki egy v�d�rben. A t�bor ir�ny�t�s�t az oroszok a saj�t szempontjukb�l igen �gyesen oldott�k meg. A t�boron bel�l �k legfeljebb csal ellen�riztek. Az �ltaluk kinevezett magyar t�borparancsnok - el�bb Stef�n Val�r alezredes, majd 1946 tavasz�t�l Fogarassy sz�zados - volt hivatott a bels� rendet a tov�bbi alparancsnokokon kereszt�l betartatni. Ez�rt bizonyos kedvezm�nyek, mint t�bblet�lelem, j�rt nekik term�szetesen a t�bbiek rov�s�ra. E kedvezm�nyek birtok�ban igyekeztek is megfelelni az oroszoknak, m�g ha az nem is szolg�lt mindig a mi javunkra. A szlov�kul vagy szerb�l tud� fogolyt�rsaink, akik teh�t valamit az oroszb�l is meg�rtettek, ugyancsak kedvezm�nyben r�szes�ltek: "raszkonvojok" (k�s�retn�lk�liek) lettek. Szabad volt nekik a t�bort elhagyni, a munk�ra kivonul�k mellett pedig tolm�csok, egyben az �r�k kiseg�t�i lettek. Term�szetesen nekik is "dupla" koszt j�rt. Az orosz t�borparancsnoks�got az NKDV tisztjei alkott�k. (Negyven�t �v t�vlat�ban mindegyikre m�r nem eml�kszem). A parancsnokot, Krjukov alezredest ritk�n l�ttuk. Sz�munkra nem volt a legszimpatikusabb. Bar�ts�gosabb volt n�la Antonov sz�zados. sz�vb�l ut�ltuk a politikai tisztet, Gyakov �rnagyot, aki nem egyszer t�rt borsot az orrunk al�. Ann�l bar�ts�gosabb �s rendesebb volt a k�t alhadnagy, akik a napostiszti szolg�latot l�tt�k el. Nem a nev�k�n nevezt�k �ket; az egyiket Goszpogyinnak h�vtuk, ugyanis a n�psz�ml�l�sokon mindig "zdrasztutye goszpodari oficeri" (�dv�zlegyetek tiszt urak) szavakkal k�sz�nt�tt benn�nket, a m�sikat pedig Borb�lynak keresztelt�k, ugyanis a t�ny�rsapk�ja al�l mindig kikandik�lt egy nagy hajtincs. Ut�bbit el�gg� sz�velt�k, ked�lyes "j�pofa" gyerek volt, a v�g�n magyarul is kezdett besz�lni. �breszt� ut�n n�psz�ml�l�ssal kezd�d�tt a nap. A telept�ren sz�zas t�mb�ket alkotva (t�z-t�z sorban t�z-t�z f�) megsz�moltak benn�nket. Ha hi�nyzott a l�tsz�mb�l, �jrakezdt�k a sz�ml�l�st �s ezt addig folytatt�k, am�g nem stimmelt a l�tsz�m. el�fordult, hogy egy teljes �r�t is kint �lltunk. (Id�vel egyre laz�bb lett a "poverka"-nak nevezett sorakoz�, meg sem sz�moltak benn�nket, �gyhogy 1946 nyar�n gyakran el is bliccelt�k). Vacsora ut�n ugyancsak volt sz�ml�l�s, hasonl� a reggelihez. T�len a proverk�t a barakkban tartott�k. �tkez�s h�romszor volt naponta. Reggel leves, d�lben leves �s valamif�le t�m�nyebb �tel ( a min�s�g�t az f�mjelezte, ha bel�sz�rva "meg�llt benne a kan�l"), este leves. Nagy v�ltozatoss�g nem volt, �ltal�ban krumpli, k�lesk�sa, k�poszta, ritk�n bors�, bab. N�ha el�fordult, hogy egy h�napon kereszt�l reggel, d�lben, este ugyanazt kaptuk. D�lben a leves is, a f�zel�k is ugyanabb�l k�sz�lt, csak a s�r�s�ge volt m�s. Az �lelmet ugyanis havonta vonaton hozt�k Voronyezsb�l, m�gpedig azt, ami �ppen rakt�ron volt. J�rt naponta h�romszor h�sz-h�sz dekagramm keny�r is (a t�borban k�sz�lt, igen vizes volt �s gyakran pelyva meg szalmadarabok voltak benne). A tiszti fejadaghoz tartozott m�g napi n�gy deka cukor (n�ha melaszt kaptunk), meg n�gy deka zsirad�k (j� ideig amerikai konzervvaj). Ut�bbiakb�l a leg�nys�gnek kevesebb j�rt (cukorb�l p�ld�ul csak 2,4 dkg). K�rd�s�nkre, hogy mi�rt van �ppen az emberek k�z�tti egyenl�s�get hirdet� Szovjetuni�ban k�l�nbs�g a tiszti �s leg�nys�gi ell�tm�ny k�z�tt - holott p�ld�ul az oszt�lyt�rsadalmon fel�p�lt m. kir. Honv�ds�gn�l hadi�llapotban a tiszt is a leg�nys�gi konyh�r�l �tkezett -, azt felet�k, hogy a tiszt m�s kosztot ig�nyel, mert az nem fizikai hanem szellemi tev�kenys�get fejt ki. �r�sban is kiadt�k, hogy milyen fejadag j�r nek�nk.Azaz j�rna. Legt�bbsz�r ugyanis nem rendelkeztek minden el��rt �lelemf�les�ggel. Hal is j�r volna. Volt is id�, amikor kaptunk naponta egy maroknyi sz�r�st�l-b�r�st�l, azaz fej�vel egy�tt hord�ba pr�selt �t-hat centim�ter nagys�g� halacsk�t. Ha val�ban megkaptuk volna mindazt ami pap�ron j�rt, elegend� is lett volna az. Csakh�t nem kaptuk meg. Lehet, hogy m�r Voronyezsben sem adt�k ki a teljes havi ell�tm�nyt. Ez Uszm�nyban a t�boron k�v�l l�v� rakt�rba ker�lt. Onnan a napi adag egy t�z "pleni", azaz fogoly tolta szek�ren jutott be a t�borba. De h�t orosz GH f�n�k, orosz rakt�ros, magyar felv�telez�k... Ezek sz�m�ra m�g a t�boron k�v�l b� lehet�s�g ny�lott, hogy illet�ktelen helyre is juttassanak a nek�nk j�r� �lelemb�l. Volt p�ld�ul, hogy Antonov sz�zados a megrakott szek�rr�l ledobatott egy zs�kot, amikor azzal a h�za mellett haladtak el. De a t�boron bel�l is a f�szak�csoknak, p�keknek mind volt ismer�s�k, j�bar�tjuk, akiknek sz�vesen kedveztek. V�g�l ott voltak mindazok, akik valamilyen okn�l fogva plusz-�lelmet kaptak. Ilyenek voltak p�ld�ul a magasabb beoszt�s�ak (a "raszkonvojok"), a k�l�nb�z� m�helyekben dolgoz�k, mint a kov�csok, asztalosok, szab�k, cip�szek, faszegk�sz�t�k (hogy legyen a cip�sznek mivel talpat foltozni) �s �gy tov�bb. A t�bor fenntart�s�hoz sz�ks�ges munk�kat ugyanis magunknak kellett megszervezni �s elv�gezni. Term�szetesen az ilyen mell�kcsatorn�kon elfoly� �lelmet csakis v�zzel lehetett p�tolni. Hiszen a pluszt �lvez�k sz�m�ra nem adtak plusz nyersanyagot. Hogy teh�t a k�z�ns�ges "pleni" is megkapja a maga nyolc-nyolc deciliter leves�t �s n�gy deciliter f�zel�k�t, tov�bbi v�zzel kellett a f�ztet hig�tani. Olyannyira, hogy a v�g�n azok, akiknek dupla adag j�r, alapj�ban v�ve k�tszer annyi v�zben, de ugyanazt kapt�k meg, mint ami norm�lisan az adagjuk lett volna. A k�z�ns�ges "pleni" pedig csak annak a fel�t. Az �lelemoszt�s, k�l�n�sen a keny�roszt�l, igen nagy cerem�ni�val j�rt. A legjobb akarattal sem lehetett hajsz�lpontosan azonos nagys�g� szeleteket v�gni. A szeletek sz�toszt�s�n�l �ltal�ban k�t sziszt�m�t k�vettek. Az egyikn�l kirakt�k a t�z szeletet,�s a raj tagjai �b�c�-rendben v�laszthattak k�z�l�k. Term�szetesen mindenki a legnagyobbat v�lasztotta. A sorban utols�nak pedig a legkisebb maradt. A k�vetkez� oszt�sn�l a sorrendben mindenki ugrott egyet el�re (aki els� volt, most utols� lett). �gy mindenki minden tizedik alkalommal els�nek v�laszthatott. A m�sik m�dszer szerint kirakt�k a t�z kenyeret. R�sz�ltak egy nem a rajba tartoz� "pleni"-re: - Mondj egy sz�mot t�zig! Jobbr�l vagy balr�l. - H�t, jobbr�l! Ez azt jelentette, hogy a raj hetedik sz�m� tagj�� a jobb sz�ls� szelet, a nyolcadik� a mellette lev� �s �gy tov�bb. Az �lelemkioszt�s sok rajban ugyancsak k�r�lm�nyesen folyt. A sz�k�s k�r�lm�nyek k�z�tt az emberek pattan�sig felfokozott f�lt�kenys�ggel �s gyanakv�ssal figyelt�k az �teloszt�k tev�kenys�g�t, �s a legkisebb k�l�nbs�gben tudatos r�szrehajl�st v�ltek felfedezni. El�fordult, hogy egy diplom�s t�rsam s�rva fakadt az�rt, mert az � leves�be csak tizenh�rom szem bors� jutott, m�g egy m�sik�ba tizennyolc ( a sz�mok�rt m�r nem v�llalok felel�ss�get, de az ar�ny�rt igen). �gy azt�n az �lelemoszt�i tiszts�g val�di "bizalmi" poszt lett, de az is el�fordult, hogy a t�z f�s raj egyetlen tagj�ban sem b�zott meg �s mindig k�v�l�ll�val v�geztett�k az oszt�st. Id�nk�nt feket�n is jutottunk �lelemhez. Akik kij�rtak a t�borb�l valamilyen munk�ra, azoknak gyakran siker�lt szerezni, igaz illeg�lisan. Vagyis lopni. P�ld�ul volt, hogy a v�rosban l�v� �lelmiszerrakt�rba j�rtak a pinc�be krumplit �tv�logatni. Az �gy szerzett,�s a t�borba becsemp�szett �ru�l azut�n a saj�t sz�ks�gleten �s a vele �rdekk�z�ss�gben lev� bar�t�n k�v�l sokszor m�g elad�sra is jutott. Est�nk�nt teh�t a barakk nagy k�lyh�iban k�s� �jszak�ba ny�l�an folyt a f�z�s. Persze ehhez f�r�l is kinek-kinek kellett gondoskodnia, azaz lopnia. Ami f�t ugyanis hivatalosan kaptunk a barakk r�sz�re, azon vajmi kevesen tudt�k volna megf�zni a maguk plusz �tel�t. De h�t a t�borban az volt az erk�lcsi norma, hogy "oroszt�l lopni nem b�n, hanem k�teless�g". Szereztek �k annyit Magyarorsz�gt�l, hogy annak ezredr�sz�t sem tudtuk volna visszaszerezni. Vetett�nk olyan babot 1945 nyar�n, amit Mez�ber�nyben zs�koltak. 1946 nyar�n �rkezett egy hossz� szerelv�ny Magyarorsz�gr�l a legk�l�nf�l�bb �rukkal. Egy r�sz�t a v�ros, m�sik r�sz�t a t�bor kapta, fogolyt�rsaim rakodt�k ki a vagonokb�l. Volt abban l�, szarvasmarha (egy sz�rke magyar bika �s egy teh�n, amiknek Moln�r S�ndor tartal�kos hadnagy, b�k�si "kul�k" lett a gondoz�juk, �s h�zt�k a lajtot, amivel a latrina tartalm�t sz�ll�tott�k el), volt abban �breszt��ra, pap�r�ru (Sz�n�ssy B�la pap�r�ruh�z�b�l), B�sendorfer zongora, n�ifodr�sz-�zletb�l hajsz�r�t� (a tolm�csot f�lre�rtve s�t�g�pnek v�lt�k, �s a p�ks�gbe sz�ll�ttatt�k) �s volt abban jancsiszeg, kombin�lt fog� �s a j� �g tudja m�g mi minden. Az 1945-46-os t�l el�g kem�ny volt. Az �lelmez�s ter�n is neh�z id�k j�rtak. A nagy h� miatt a sz�ll�t�s akadozott �s a t�bornak tartal�ka nem volt. M�g t�zel�je sem. El�fordult, hogy reggel kik�ldtek vagy n�gysz�zunkat az erd�re. Ott nekil�ttunk f�kat kiv�gni, has�bokra f�r�szelni. Ki-ki egy-egy has�bot a v�ll�ra v�ve, j� d�lut�n �rkezt�nk vissza a t�borba. Ekkor kezdett hozz� a konyha az eb�d f�z�s�hez. Elk�pzelhet�, hogyan �gett az a fa, amin m�g reggel a varjak k�rogtak. �r�kig tartott, mire a kond�rokban forrni kezdett a v�z. Volt eset, hogy �jjel f�l tizenegy lett, mire megkaptuk az eb�d�nket; h�rom-n�gy v�zben f�tt k�posztalevelet. Egy ideig se p�nzt, se doh�nyt nem kaptunk. A doh�nyosok ezt az id�szakot nagyon keservesen v�szelt�k �t. Sz�vtak mindenf�le sz�raz levelet, amihez csak hozz�jutottak. K�s�bb kaptunk cigarett�t. Mivel magam nem cigarett�ztam, eladtam. Term�szetesen �lelem�rt. P�nz h�j�n a keny�r lett a valuta. Az egys�g egy szelet ("n�v�rt�ke" 20 dkg) volt. A doh�nyt is "keny�rben" sz�moltuk el, m�g ha azon m�st is vett�nk. Vettem egyszer a kov�csokt�l - a legels� motoz�s sor�n elvett bicsk�m helyett - egy ki�lezett vasdarabot (ezt a tov�bbi motoz�sokn�l a csizm�m sz�r�ban el tudtam rejteni) h�rom keny�r�rt. De csajk�t is kellett vennem. A h�bor� v�g�nek meg�nnepl�s�re ugyanis az orosz tisztikar d�szeb�dre k�sz�lt a kult�rteremben. Ehhez azonban nem volt el�g ed�ny�k. Elrendelt�k, hogy minden sz�zadb�l a k�t legjobb �llapotban l�v� magyar csajk�t "k�lcs�n" kell adni. Pechemre az eny�m szinte vadonat�j volt. Mondanom sem kell, sohasem kaptam vissza. Vehettem - nem tudom m�r h�ny keny�ren - egy �cska, orosz csajk�t. Egy id� m�lva havonta kaptunk h�t rubelt is. Egy toj�s �ra ekkor h�rom rubel volt. Az eg�szs�g�gyi szolg�lat meg volt szervezve a t�borban - elvben. Volt ambulancia �s volt k�l�n k�rh�z is. Csak az orvosok hi�nyoztak. A v�rosb�l j�rt ki egy hetven�ves orvos. �ll�t�lag a sz�zadfordul� t�j�n P�rizsban tanult. Most azonban m�r �reg volt. Azt mondt�k, hogy akit megkopogtatott, az �gy �rezte, mintha kalap�ccsal �t�tt�k volna, a bord�i majdnem beleroppantak. Rajta k�v�l a foglyok k�z�l is ketten mint orvosok m�k�dtek. Dr. Roham J�nos, akinek ugyan volt diplom�ja, de m�r �vtizedek �ta nem praktiz�lt �s �v�ry, aki vagy h�sz �vvel azel�tt lehallgatott az egyetemen vagy nyolc f�l�vet, de diplom�t nem szerzett, viszont a Richter Gedeon gy�gyszergy�rban dolgozott. A kurszikiakkal azonban a t�l v�g�n hat val�di orvos-hadifogoly is j�tt hozz�nk, ami igen nagy m�rt�kben jav�tott a helyzeten. Ett�l kezdve fog�szati rendel�s is volt. Egy f�j�s fogamt�l itt szabad�tottak meg. Az ambulanci�n t�bb orosz "szjesztra" is seg�dkezett, t�bbek k�z�tt a "Goszpogyin" alhadnagy feles�ge. Fogolyt�rsaink is l�ttak el �pol�i �s m�s egy�b munk�t (mind az ambulanci�n, mind a k�rh�zban), term�szetesen "dupla koszt�rt". Magam novemberben k�t h�tre k�rh�zba ker�ltem. A nyakamon gennyes daganatok t�madtak, l�zam azonban nem volt. Egy darabig sem Roham doktor, sem �v�ry nem tudta, mit�v� legyen velem., v�g�l azonban valamilyen fert�tlen�t�szerrel csak elmulasztott�k a daganatokat. Szinte rosszabb volt a k�rh�zban lenni, mint a barakkban, hi�ba fek�dt�nk itt �gyban �s nem priccsen. Odakint m�r komolyan fagyott, f�t�s viszont csak mutat�ban volt. Am�g a zs�folt barakkokban a test�nk meleg�t�l "�nf�t�s" l�tezett, addig itt viszonylag t�gasan, de csak t�zen voltunk a szob�ban. Amellett az ablak is szimpla volt, az egyik nap az ablakp�rk�nyra tett t�r�lk�z�m (amit tulajdonk�ppen kapc�nak osztottak ki) odafagyott az �veghez. Am�g a barakkban fel�lt�zk�dve aludhattunk, s�t a k�peny�nket is magunkra ter�thett�k, addig itt �jjel-nappal ingre-gaty�ra vetk�zve, egy sz�l pokr�c alatt vacogtunk. Isten csod�ja, hogy nem lett nagyobb bajom. Egyed�l a koszt volt kiel�g�t�bb. A k�rh�z sz�m�ra ugyanis k�l�n f�ztek, t�m�nyebbek is voltak az adagok. "Gundel" koszt volt az, m�ghozz� val�di, minthogy a k�rh�z f�szak�csa Gundel Ferenc tartal�kos z�szl�s volt - akivel 1944 nyar�n Hajm�sk�ren voltam egy�tt -, a k�zismert Gundel K�roly budapesti vend�gl�s fia. Id�nk�nt konc�ci�vizsg�n est�nk kereszt�l, ami annyit jelentett, hogy az illet�kes orosz eg�szs�g�gyi szem�ly el�tt meztelen�l vonultunk fel, aki azt�n oszt�lyozta az er�nl�t�nket. �t oszt�ly l�tezett (1-es, 2-es, 3-as, OK �s disztr�fia ). Az oszt�lyoz�s egyik krit�riuma az volt, hogy mennyire volt rugalmas vagy rugalmatlan az ember sonk�ja, ha azt k�zzel megl�ty�gtett�k. A teljesen petyh�dt �llapot (a disztr�fia) m�r k�ros jelens�g volt. Munkat�borokban az "OK" �s a "disztr�fi�s" oszt�lyoz�s�aknak m�r nem kellett dolgozni. Nem kell azonban azt gondolni, hogy az oszt�lyz�s ter�n j�sz�v�ek lettek volna. �gy p�ld�ul engem, a s�rvem ellen�re, egy eset kiv�tel�vel mindig 1-esnek nyilv�n�tottak. A gyakran sov�ny koszt ellen�re is az eg�szs�g�gyi viszonyok j�k voltak a t�borban. �tnegyed �ves uszmanyi l�t�nk alatt mind�ssze huszonn�gyen halltak meg, ami a t�bor l�tsz�m�nak egy sz�zal�k�t jelentette. Volt k�z�tt�k, aki agyv�rz�sben hunyt el. Meg kell m�g eml�keznem az �llatk�inkr�l, azaz a tetvekr�l �s polosk�kr�l is. Focsanib�l tet�mentesen �rkezt�nk Uszmanyba. A ny�ron itt sem tal�lkoztunk vel�k. Elterjed�s�knek g�tat vetett az, hogy id�nk�nt - egy vagy k�thetenk�nt - fert�tlen�t�ssel egybek�t�tt f�rd�shez jutottunk. �sz fel� azonban fennakad�sok voltak e t�ren, mire is a tetvek r�gt�n megjelentek. A t�l bek�sz�nt�re m�r j�l el is szaporodtak. Volt legal�bb minden napra sz�rakoz�sunk. Ing�nket, gaty�nkat v�gigvizsg�ltuk �s harminc-negyvenre r�g� eredm�nnyel z�rtuk a napi vad�szatot. Fel is csengett a kult�rcsapatunk "uszm�nyi b�mb�lde" nev� egy�ttes�nek m�sor�n az ismert otthoni sl�ger dallam�ra �rt al�bbi �nek: "Fekete ingen fekete folt, Kimosva tal�n m�g sohasem volt. Ing alatt a gatya csupa lyuk m�r, Igen sok benne a tet� bog�r. Eg�sz este cs�p a beste, Hogy feldagad t�le a pleni teste..." Az, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem l�pett fel semmilyen rag�ly a t�borban, annak volt k�sz�nhet�, hogy rendszeresen kaptunk v�d�olt�sokat. Szerencs�re tavasszal a f�rdet�sek �jra megindult, ami azt�n v�get vetett a tetvek gar�zd�lkod�s�nak. De ekkor meg megjelentek a polosk�k. K�l�n�sen a hetes barakkban tobz�dtak, amelyben mi, a "munk�sz�szl�alj" voltunk elhelyezve. M�g j�, hogy igen sz�raz volt a ny�r, alig esett az es�, s�t, el�g melegek voltak az �jszak�k is. �gy este �sszeszedt�k a moty�nkat �s levonoltunk az udvarra. Mindenkinek meg volt a szabad �g alatt a fekhelye, �n "a nagy f�t�l jobbra a harmadik" voltam. Reggel a "proverka" el�tt visszak�lt�zt�nk a holminkkal. Hamarosan azonban a tet� n�lk�li, �gynevezett finn barakkban �t�tt�k fel a tany�nkat. A telept�rr�l ugyanis ide nem lehetett bel�tni, teh�t itt megh�zva magunkat elbliccelhett�k az ekkorra m�r csak k�pletes "poverk�t". Vagyis nyugodtan alhattunk addig, am�g a napostiszt �dv�zlet�re a "zdrasztutye" v�laszt el nem harsogt�k a poverk�n r�sztvev�k, ut�na meg mehett�nk reggelizni. Hogy a priccseken gubbasztva, k�l�n�sen a hossz� t�li est�ken, ne tespedj�nk el lelkileg is teljesen, kult�rcsoport is m�k�d�tt a t�borban. Magam is tev�kenyen r�szt vettem benne. Mivel a legk�l�nf�l�bb szakm�j� �s k�pzetts�g� ember gy�lt itt �ssze (csillag�sz, mez�gazd�sz, �gyv�d, gy�gyszer�sz, b�r�, tan�t�), a legk�l�nf�l�bb ismeretterjeszt� el�ad�sokkal j�rtunk barakkr�l barakkra; tartottam p�ld�ul el�ad�st a r�mai limesr�l, a korszer� tehen�szetr�l �s �gy tov�bb. Komoly szakmai vitaestet is rendezt�nk, p�ld�ul az oktat�si rendszerr�l. Volt t�bb j�hang� t�rsunk is (mint p�ld�ul Solt P�l vez�rkari sz�zados, akit idehaza k�s�bb koncepci�s perbe fogtak �s kiv�geztek) akik opera�ri�kkal, operettdalokkal, sanszonokkal �s kupl�kkal sz�rakoztattak benn�nket. K�l�n�sen nagy sikere volt az el�bb m�r eml�tett "uszm�nyi b�mb�lde" elnevez�s� egy�ttesnek. Egyik m�sorukat - st�lszer�en - Huszka Jen� "G�l Baba" c�m� operettj�nek ismert dal�val kezdt�k meg: "Ott t�l a r�cson egy m�s vil�g van!" Sokat nevett�nk Szentgy�rgyi L�r�nt tartal�kos hadb�r� f�hadnagy par�di�in, egy k�pzelt hadifogoly �s feles�ge levelez�s�n, amelyekben a t�bori �letet figur�zta ki. Ebben szerepeltette a "R�HAHAHOSZ"-t, a R�videsen Hazat�r� Hadifoglyok Hozz�tartoz�inak Sz�vets�g�t is, ami �nmag�ban is jelezte, mennyire komolytalannak tekintett�k az oroszok "igy�tye szkora damoj" hiteget�seit. M�g egy, a t�bor �let�ben visszat�r�, jelent�s esem�nyr�l kell besz�molni, a zabr�r�l. Ezt minden szovjet s�roros �nnep, azaz �j�v vagy "M�jus 1." �s "November 7." el�tt tartott�k, ak�rcsak mint minden bevagonoz�s el�tt �s ut�n. Ilyenkor a t�bor�rs�g katon�i v�gigmotoztak minket �s mindent szigor�an elvettek t�l�nk, amit a szubjekt�v meg�t�l�s�k szerint nem tarhatott mag�n�l a hadifogoly, vagy aminek szerint�k nem vehette haszn�t. Ilyen volt p�ld�ul minden v�g�szersz�m, m�sodik rend feh�rnem�, de az olyan aranyt�rgyak, mint p�ld�ul a gy�r�k is vesz�lyben voltak (biztos vagyok benne, hogy nem a Szovjet Nemzeti Bank aranyk�szlet�t gyarap�tott�k vel�k). Ilyenkor a legcsalafint�bb m�don igyekezt�nk a zabr�l�k esz�n t�lj�rni. A jegygy�r�met p�ld�ul a sz�mba vettem �s a "pofazacsk�mba" rejtettem. Egyszer az udvaron lezajlott motoz�s sor�n a "k�semet" hegy�vel lefel� betapostam a homokba, majd a v�sz elm�lt�val el�kapartam. H�t �gy �lt�nk mi Uszmanyban �s v�rva v�rtuk, gyakran m�r nem is azt, hogy mikor mehet�nk haza, hanem, hogy mikor kapunk v�gre m�r valamilyen h�rt hazulr�l, a csal�dunkt�l. Munka a t�borban Uszm�nyba �rkezve k�z�lt�k vel�nk, hogy tiszti hadifogolyt�borban vagyunk, leg�nys�gi �llom�ny�ak nem tart�zkodnak ott, teh�t a t�bor bels� ell�t�sa a mi feladatunk. Sz�ks�g van a konyh�n szak�csra, krumplih�moz�ra, kellett ember a p�ks�gbe, a cip�sz- �s szab�m�helybe (a szakadt ruh�ink �s csizm�ink, bakancsaink megfoltoz�s�ra), �pol�k az ambulanci�ra �s a t�bori k�rh�zba, fav�g�k, f�rd�- �s fert�tlen�t�kezel�k, hogy csak a legfontosabbakat eml�tsem. Id�vel m�g sokf�le m�s foglalkoz�s is kialakult a t�borban. Voltak kov�csok, faszegfarag�k a cip�szm�hely sz�m�ra, k�lyh�sok, borb�lyok �s �gy tov�bb. E mesters�gekhez ugyan alig egy-k�t ember �rtett k�z�l�nk, hiszen mindannyian szellemi foglalkoz�st �z�k voltunk. Ez azonban nem g�tolta sokunkat, hogy ne v�llaljunk ilyen vagy olyan feladatot, hiszen feltehet� volt, hogy elfoglalts�g mellett hamarabb telnek a napok, hetek, h�napok a zs�folt barakkok priccsein. �gy p�ld�ul Pej�csevics J�nos gr�f (ugyancsak lovast�z�r), tartal�kos z�szl�s, civilben l�verseny-tr�ner, p�knek ment; Havasi (a keresztnev�t m�r elfelejtettem), felvid�ki evang�likus lelk�sz szak�csnak; F�l�p Gy�rgy miniszt�riumi tisztvisel� f�rd�s-borb�lynak. Ol�h Dezs� �s Ele�d Tiham�r lovast�z�r hadnagyt�rsaimmal h�rman mi is elhat�roztuk, hogy valamit nek�nk is kell csin�lnunk. H�r�t vett�k, hogy az oroszok t�bori t�zolt�s�g fel�ll�t�s�t rendelt�k el (a fa�p�letek haz�j�ban igen respekt�lt�k a t�zet). Egy F�nagy nev�, viszonylag id�sebb tartal�kos hadnagyt�rsunk szervezte, aki odahaza �veken �t t�zolt�tiszt volt. Mi is be�lltunk t�zolt�nak, de nem maradtunk k�z�tt�k sok�, ugyanis a k�nnyebb riaszt�s lehet�s�ge v�gett a t�zolt�knak �ssze kellett volna k�lt�zk�dni, mi azonban nem akartunk elv�lni a t�bbi lovast�z�r t�rsunkt�l (id�vel k�l�nb�z� okokb�l kifoly�lag m�giscsak sz�tsz�r�dtunk). N�h�ny h�tig vesztegz�r alatt voltunk. A t�bort senki sem hagyhatta el. Ennek letelt�vel a parancsnoks�g munk�t k�v�nt meg t�l�nk. Az ell�t�sunk biztos�t�sa v�gett - legal�bbis ezt mondt�k - egy k�zeli kolhozt�l f�ldet b�reltek, amit mivel�nk �hajtottak megm�veltetni. T�bb sz�zunkat hajtottak ki babot vetni, krumplit kap�lni. Csin�ltunk, de nem t�l nagy lelkesed�ssel. Az orosz tisztek is folyton belesz�ltak a munk�nkban, mintha �k jobban �rtettek volna hozz�, mint mi, akik k�z�tt sz�mos falun �l� vagy falun nevelkedett ember volt, nem is besz�lve j� n�h�ny szakk�pzett mez�gazd�r�l. Szigor�an megk�v�nt�k, hogy az egyes munk�scsapatok (itt hallottam el�sz�r a "brig�d" fogalmat) katon�s, zsin�regyenes vonalban kap�ljanak. Ha valaki kiss� lemaradt vagy ak�r gyorsabban haladt, m�ris r�ripakodtak. Egy napon szinte az eg�sz t�bort mozg�s�tott�k. Fogyt�n volt a t�zel�. Korai reggeli ut�n indultunk. V�gel�thatatlan menetoszlopban �r�k hosszat gyalogoltunk. Becsl�s�nk szerint vagy tizenk�t-tizen�t kilom�tert is megtehett�nk, mire egy erd�be �rt�nk, ahol has�bfarak�sok sorakoztak. Itt hosszabb pihen� ut�n, amikor is a kenyeremet �s cukoradagomat is elfogyasztottam, kettes�vel egy-egy k�tm�teres fahas�bot a v�llunkra kapva megindultunk visszafel�. Mozg�st�l elszokottan, egyre t�bben kezdtek kif�radni, egyre t�bben kezdtek lemaradozni. A menetoszlop mind jobban elny�lt. A benn�nket k�s�r� �r�k egy ideig megpr�b�lt�k m�g a rendet fenntartani, de eredm�nytelen�l, az teljesen felbomlott. T�bben el is dobt�k terh�ket. M�sok, mint p�ld�ul T�rley z�szl�s (a pezsg�gy�ros csal�d sarja), kimer�lts�g�kben, az oroszok enged�lye n�lk�l, led�ltek pihenni. V�g�l �reg este lett, mire becammogtunk a t�borba. Ezt ugyan nem ism�teltett�k meg vel�nk, de egyre t�bbet k�ldtek k�l�nf�le munk�kra, olyanokra is, amelyeknek semmi k�z�k sem volt a t�bor ell�t�s�hoz. Hamarosan h�re j�rt, hogy ki fognak helyezni munkacsapatokat, melyeket �nk�ntes jelentkez�kb�l �ll�tanak �ssze. M�g j� n�h�ny munkcsapat hagyta el 1945 nyar�n a t�bort. Meg is �rte mindannyiunknak, hogy munk�t v�llaltunk, b�r annak ellen�ben mi munkab�rt nem kaptunk. Viszont a munk�ltat�ink fizettek �rt�nk. Hogy ez az �sszeg a t�bor GH-j�ba vagy az NKDV kincst�r�ba folyt-e be, vagy esetleg a t�borparancsnoks�g illet�kes tisztjeit gazdag�totta, nem tudom. Amikor okt�berben v�gleg visszak�lt�ztem a t�borba, a foglyoknak munk�ra val� kirendel�se m�r eg�szen rendszeress� v�lt. Olyannyira, hgy a t�borparancsnoks�g az 1-es �s 2-es kond�ci�j�akat k�l�n munk�sz�szl�aljba vonta �ssze (egy sz�zadosi szakaszb�l, egy f�hadnagyi, egy kb. sz�zh�sz f�s hadnagyi �s k�t z�szl�si sz�zadb�l �llt), amit a hetes barakkban helyezett el. Magam is, mint k�vetkezetesen 1-es oszt�lyzat�, ide ker�ltem. Minthogy a t�bor t�bbs�ge a gyenge koszt k�vetkezt�ben ekkor m�r 3-as, s�t OK-s lett benn�nket hajtottak a k�ls� munk�kra. Nemegyszer igen mostoha k�r�lm�nyek k�z�tt. J�rtam p�ld�ul huszon�t-harminc fokos hidegben az uszmanyi �llom�sra, egy olajvezet�k �rk�t �sni. Mire cs�k�nnyal �s fesz�t�vassal a fagyott r�teget �tt�rt�k, �s a le nem fagyott f�ldben dolgozhattunk volna, este lett, �s a munk�t abba kellett hagyni. �jjel azut�n negyven-�tven centim�ter m�lyen �jra �tfagyott a f�ld, �s m�snap ism�t cs�k�nnyal �s fesz�t�vassal kellett dolgoznunk. Szerencs�re a nagy hideg ellen pufajk�val �s halinacsizm�val ell�ttak. �gy is a munk�ban s�r�n v�ltottuk egym�st, �s a csapat fele mindig egy b�d�ban igyekezett melegedni. A t�l v�g�n a Kurszkb�l hozz�nk �thelyezett t�rsaink igen elcsod�lkoztak azon, hogy benn�nket a legk�l�nf�l�bb munk�kra hajtanak ki. A t�bor ell�t�s�val kapcsolatban nem volt �szrev�tel�k. Azonban m�sfajta munk�ra hadifogoly tiszt a genfi konvenci�k �rtelm�ben nem k�telezhet� - mondt�k. A t�boron k�v�li munk�ra csak az vihet�, aki arra �nk�nt jelentkezik. Kurszkban ezt k�vetkezetesen be is tartott�k. Fordultak is panaszukkal a t�borparancsnoks�ghoz, de Krjukov alezredes�k ez el�l szigor�an elz�rk�ztak. Minden ment, mint kor�bban. Kolhozban Hadifogs�gom alatt n�gy alkalommal, �sszesen pontosan sz�z napot t�lt�ttem t�boron k�v�l; mez�gazdas�gi munk�n kolhozban, illetve szovhozban. Nem sokkal a vesztegz�r felold�sa ut�n �nk�ntes jelentkez�ket kezdtek toborozni k�z�tt�nk, egy kihelyezend� munkacsapat sz�m�ra. Nem volt vit�s el�ttem, hogy a t�boron k�v�l mindenk�ppen jobb sorsa lesz az embernek, �gy feltett sz�nd�kom volt egy ilyen csoporttal a t�bort elhagyni. Az els� csoportr�l, amely Pal�cz sz�zados vezet�s�vel a Don ment�n fekv� Pavlovszk nev� v�rosk�ba ment, lemaradtam. A m�sodik csoportba azonban, amelyet Schweickhardt B�la hadnagy (mag�t f�hadnaggy� el�l�ptetett) lovast�z�r bajt�rsam szervezett, a szem�lyes ismerets�g alapj�n bejutottam. Ez a csoport �gy j�nius els� fel�ben, a "Komitern" nev� kolhozba indult, mely a t�bort�l t�bb �r�nyi j�r�sra fekv� Zavalszkoje faluban sz�kelt. Huszon�ten voltunk a csoportban, t�bbek k�z�tt Ele�d Tiham�r lovast�z�r t�rsam, akivel addigra szoros bar�ts�ga, v�d- �s dacsz�vets�gbe ker�ltem. A munk�t �gy l�tszik, a kolhoz vezet�inek tetsz�s�re l�ttuk el, ugyanis n�h�ny h�t ut�n �jabb huszon�t f�vel eg�sz�tett�k ki a l�tsz�munkat. A t�borparancsnoks�g �s a kolhoz k�z�tt azonban anyagi probl�m�k mer�ltek fel (ut�nunk ugyanis a kolhoz fizetni tartozott a t�bornak) �s egy id� m�lva mindannyiunkat berendeltek a t�borba. A probl�m�k azonban hamarosan elint�z�dhettek, ugyanis �jb�l ki lehetett menni Zavalszkoje-ba, de most m�r csak harmincan voltunk. Augusztus v�g�re j�rt az id�, amikor a fogam megf�jdult. emiatt be kellett mennem a t�borba. A kezel�st egy h�t m�lva meg kellett ism�telnem. A kolhozbelieknek �gy l�tszik nem tetszett, hogy hetenk�nt egy napot ell�gok a munk�b�l, ez�rt v�gleg visszak�ldtek a t�borba. Nagyon sok�ig nem kellett bent vesztegelnem, mert szeptember v�g�n er�s�t�st k�ldtek ki (vagy h�sz f�t) a Soldos B�la tartal�kos f�hadnagy vezet�s�vel m�k�d� csoporthoz, Fjedorovka faluba. E csoport l�tsz�ma �gy hatvan f�re emelkedett. Itt k�r�lbel�l h�rom h�tig voltam, majd a munka megsz�nt�vel mindannyian visszat�rt�nk. Utolj�ra 1946. m�jus k�zep�n egy �tven f�s csoporttal hagytam el n�h�ny napra t�bort (a parancsnokra m�r nem eml�kszem, tal�n egy T�r�k nev� �rnagy volt). Ism�t Zavalszkoje-ba ment�nk, de most az ottani "Szovhoz Komun�r"-ba, azaz egy �llami gazdas�gba. A kihelyezett csoportok az �lelemell�t�sukat a t�bort�l kapt�k, amit hetente v�teleztek ott fel. Minthogy ezt fejadag alapj�n adt�k ki, nem volt felv�telez�, szak�cs, aki elvehetett volna bel�le. �gy m�r eleve t�bb jutott nek�nk, �s a "duplaadagosok" miatt sem kellett a f�zetet v�zzel felh�g�tani. Vagyis ennek alapj�n is jobban �lt�nk kint, mint a t�borban. De n�ha az oroszokt�l is kaptunk p�tl�st, meg h�t lop�sra is ny�lt alkalmunk, k�l�n�sen amikor m�r volt krumpli. Minden ilyen munkacsoportban volt egy tolm�cc-t�rsunk, aki szlov�kul vagy szerb�l besz�lt �s �gy az oroszt �gy-amennyire meg�rtette. Neki nem kellett dolgoznia. A Schweickhardt-f�le csoportban egy zentai fi�, S�regi J�zsef z�szl�s volt az. Sajnos �gy �rezt�k, hogy ha az oroszokkal probl�m�ink voltak, nem k�pviseli el�tt�k el�g hat�rozotts�ggal az �rdekeinket. Arra viszont �gyelt, nehogy a munkamentess�gi job�n csorba ess�k, vagyis, hogy h�be-h�ba be�lljon k�z�nk is dolgozni. A csoport nagys�g�t�l f�gg�en egy-k�t szak�cs l�tta el a f�z�st. Zavalszkoj�n a szak�cs B�n J�zsef gy�gyszer�sz, tartal�kos hadnagy volt. Napi v�lt�ssal k�t-k�t "konyhamalac" seg�tett neki (f�t v�gni, kond�rt tiszt�tani). Fizets�gk�nt elfogyaszthatt�k a kond�r oldal�hoz �s alj�hoz odatapadt �telt. Csak egy kond�r �llt azonban rendelkez�s�nkre, ez�rt abban mindent ami a t�borbeli ell�tm�nyunk volt, egy�tt kellett megf�zni; bab, k�sa, sz�razt�szta f�le, meg amit m�g hozz� kaptunk az oroszokt�l, vagy szerezt�nk (krumplit, gomb�t, stb.). Ennek ellen�re j� �tv�ggyal fogyasztottuk el. 1945-46-ban mind a szovhoz, mind a kolhozok siralmas �llapotban voltak. F�rfi alig volt a faluban. Val�ban, az oroszok mind elvitt�k a leg�nyek elej�t a frontra. N�h�ny �reg l�zengett ott, meg egy-k�t katonai szolg�latra alkalmatlan ember, esetleg hadirokkant, valamint kolhozeln�k, p�rttitk�r. Munk�t j�form�n csak asszonyok v�geztek. Az asszonyok v�gtelen�l rendesek voltak vel�nk. Csak j�t mondhatok r�luk. Alig volt ennival�juk, abb�l is gyakran adtak nek�nk. Egy-egy falat kenyeret, egy-egy ubork�t, n�h�ny korty tejet. Volt, aki s�rva fakadt, mert az � fia is katona volt, elesett, �r� gondolva osztotta meg a falatj�t vel�nk. Amikor Fjedorovk�n a cs�rben, ahol el voltunk sz�ll�solva, �jjel a csajk�nkban l�v� v�zen m�r j�gh�rtya k�pz�d�tt, h�zakhoz sz�ll�soltak el benn�nket. H�rman egy olyan h�zba ker�lt�nk, ahol f�rfi nem volt. Egy �reg mamka, k�t l�nya, valamint k�t l�nyunok�ja (az id�sebbik l�ny gyermekei) laktak abban. �k is sz�v�lyesen fogadtak, meg�rtett�k, hogy nek�nk is kell valahol rendes fed�l alatt lenn�nk. A leszerelt, rokkant katon�k sem l�ttak m�r benn�nk ellens�get. Volt, aki azt mondta nek�nk: - Ja b�l szoldat, t� t�zse szoldat, m� kamerad. (�n katona voltam, te is katona vagy, mi bajt�rsak vagyunk.) Bajunk csak a suhancokkal, n�ha a nyomor�kokkal �s a Kolhoz Kominternben a p�rttitk�rra, Pavellel volt. �k meg akart�k mutatni, hogy �k a gy�ztesek, mi pedig a legy�z�tt rabok vagyunk. Kiv�telt k�pezett viszont a s�nta Mis brig�dvezet�, akir�l szint�n nem mondhatok rosszat. Ha m�r itt tartok, meg kell eml�tenem az eset�nket Stefan Gyerezsennel. Fjedorovk�n munka ut�n a majorb�l ki-kil�pt�nk a faluba. Ezt nem lett volna szabad megtenn�nk, de az �r�nk is ezt csin�lta, �gy szabadon, nyugodtan megengedhett�k magunknak. �sz l�v�n az asszonyok a h�zt�ji kertj�kben a krumplit �st�k. J�l j�tt ehhez nekik a seg�ts�g, no meg a zs�kok becipel�s�hez. Term�szetesen megfizettek nek�nk �rte; valami �telt, bors-levest, krumplit vagy tejet mindig adtak munka ut�n. Egy este Virter P�l hadnagyt�rsammal hi�ba �ll�tottunk be sorra a h�zakba "nada rab�tity?" (kell dolgozni?) k�rd�ssel, csak nem tal�ltunk munk�t. M�r vissza akartunk fordulni, amikor egy asszony ut�nunk szaladt �s beh�vott egy h�zba. Az ajt�ban egy sz�p sz�l szak�llas, katonaruh�ba �lt�z�tt ember fogadott. "Most lebuktunk"- volt az els� gondolatom. De miel�tt b�rmit is tehett�nk, az illet� "J� est�t k�v�nok!" j�l �rthet� magyar szavakkal k�sz�nt�tt. Azonnal be is h�vott a h�zba �s elmondta, hogy az els� vil�gh�bor�ban is m�r katona volt, hadifogs�gba esett �s h�rom �vig Miskolcon �lt, illetve dolgozott. Ott tanult meg magyarul. Ha nem is besz�lt valami j�l, de meg tudta mag�t �rtetni. Most is j�rt Magyarorsz�gon; n�h�ny napja szerelt�k le. Mivel azonban nincs civil ruh�ja, egyel�re j�rhat mund�rban. Meg is vend�gelt benn�nket, mert - amint mondta - annak idej�n a magyarok j�k voltak hozz�, � is j� akar lenni hozz�nk. S�t, k�t h�ten �t, ameddig nem vittek vissza a t�borba, minden este ott voltunk n�la. Besz�lgett�nk, k�rty�ztunk, �s mindig kaptunk valamit enni is. Csak egyszer k�rt arra, hogy munk�val seg�ts�nk neki. A h�z�nak a b�dogtetej�t, azalatt a n�gy �v alatt am�g � t�vol volt, bizony az id� alaposan kikezdte. A lyukakat akarta a kolhozt�l kapott szalm�val bet�mni, hogy az es� ne essen be a padl�sra. Vas�rnapra h�vott benn�nket, amikor mi a kolhozban nem dolgoztunk. Volt ott m�g egy orosz f�rfi. Mi adogattuk fel a szalm�t, az meg t�mte a lyukakat. Egy�bk�nt hozott haza mag�val Magyarorsz�gr�l egy gramofont k�t lemezzel. Az egyiken egy olasz �nekes opera�ri�kat adott el�, a m�sikon a "Fekete P�ter" operett k�t j�l ismert sl�gere sz�lt: "Fekete P�ter �cs�m, te kis �gyefogyott", meg a "Holdvil�gos �jszak�n mir�l �lmodik a l�ny". Szinte valah�nyszor hozz� ment�nk, mire befordultunk a h�z�ba, m�r sz�lt is az egyik dal. Volt egy tizennyolc �v k�r�li l�nya, aki mihelyst megl�tta, hogy j�v�nk az utc�n, m�ris feltette a lemezt. Volt egy fiatalabb l�nya is, az �lland�an csak a kemence tetej�n fek�dt; �gy t�nt nek�nk, hogy nyomor�k. Ottl�t�nk idej�n szerelt le a katonas�gt�l egy fia is, a jap�n frontr�l j�tt haza. Pista b�csi k�l�nben hajdan, fiatalabb kor�ban jobb napot �lhetett meg. �t tehen�k is volt; most csak egy. - Moln�r vagyok, de nincs kenyeres (azaz kenyerem) - mondta. Egy�bk�nt ny�ltan besz�lt vel�nk az ottani �llapotokr�l, amik�rt egy�ltal�ban nem lelkesedett. Amikor megk�rdezt�k, hogy nem f�l �gy besz�lni, mosolyogva felelte: magyarul m�s nem tud a faluban, oroszul pedig nem mond ilyeneket. K�l�nben a legt�bb orosz is, ha egyed�l volt vel�nk, ny�ltan besz�lt �s panaszkodott. Volt is szeg�nyeknek mit panaszkodni. Szeg�nys�g tekintet�ben a templom eger�vel vetekedtek. A kolhozban egy munkaegys�g ut�n f�l kil� rozsot sz�moltak el nekik. Ez keny�rnek is kev�s volt a sz�mukra. Hogy t�bb legyen bel�le, marhar�palevelet is belekevertek a t�szt�ba. Persze ahol lehetett, loptak. M�g a t�borb�l a sz�munkra felv�telezett �lelmet is megd�zsm�lt�k, m�ghozz� a kolhoz vezet�i. �k felv�telezt�k azt hetente, de azt el�l��nk gondosan elz�rt�k egy rakt�rba, amely ugyanannak a fa�p�letnek a v�g�n volt, mint amelyikben mi is el voltunk sz�ll�solva. Mindig csak a napi adagot adt�k ki a szak�csunknak. Egy h�t v�g�n B�n J�ska �szrevette, hogy a kenyer�nkb�l t�bb hi�nyzik, mint amit � addig �tvett. Hogy a tov�bbi lop�soknak elej�t vegy�k, ketten-h�rman - miut�n az �p�let helyis�gei f�l�tt nem volt f�d�m - �tm�sztak a v�laszfalon, �s a magunk sz�m�ra ugyancsak megtizedelt�k a keny�r�llom�nyt. M�snap meg nagy hangon mi t�madtunk r�juk, hogy a szak�csunk szerint �k lopj�k a kenyeret, hiszen alig van m�r bel�le. Tal�lva �rezhett�k magukat, mert a k�vetkez� napon a saj�tjukb�l k�rp�toltak benn�nket. N�ha az�rt a kolhozeln�k �nsz�nt�b�l is p�tolta az �lelm�nket. Persze igyekezt�nk mi is szerezni magunknak �lelemp�tl�st. zavalszkoj�n is, Fjedorovk�n is a krumplif�ld k�zel volt a majorhoz. Ha bes�t�tedett, ki-kiosontunk oda, egy-k�t t� krumplit kiford�tottunk, a nagyj�t �sszeszedt�k, majd a t�vet az apraj�val gondosan vissza�ltett�k, nehogy �szrevegy�k. Tett�k ezt, hiszen �k is tett�k. Loptak maguk a vezet�k is. A Kolhoz Kominternben egy cs�rben rost�ltuk napokon kereszt�l a b�z�t, amit az arat�g�pt�l szek�ren hoztak be �mlesztve, megm�zs�latlanul. A rosta �ltal megtiszt�tott szemet l�d�ba (olyanf�l�be mint a malteresl�da) szedt�k fel �s od�bb garmad�ba sz�rtuk. Egy s�nta �llami ellen�r �s P�vel, a p�rttitk�r egy�tt sz�molt�k h�ny l�da b�z�t vitt�nk �t, �gy vett�k sz�mba mennyi volt a term�s (m�rleg nem �llt rendelkez�s�re, de tudva, hogy h�ny kil� f�r a l�d�ba, sz�molt�k ki s�lyra a mennyis�get). Amikor az ellen�rnek f�lre-dolg�ra el kellett mennie, meghagyta nekem (a fogolynak), gondosan sz�moljam h�ny l�d�t vitt�nk �t a t�voll�te alatt (P�velben nem b�zott meg). Alighogy elt�nt, P�vel r�nksz�lt, ne l�d�val vigy�k a szemet, hanem lap�toljunk gyorsan �t, amennyit csak lehet. Mire persze az ellen�r visszaj�tt, m�r megint l�d�ztunk �s �n a hasamra �tve bemondtam egy sz�mot, hogy mennyit vitt�nk �t (a val�s�gban tal�n a dupl�j�t is �tlap�toltuk). Az ellen�r r�vid gondolkoz�s ut�n elfogadta; P�vel is el�gedett volt. M�snap azt�n �szrevett�k, hogy a cs�r f�ldig�r� zsuptetej�n egy r�s t�madt (nem tudt�k t�k�letesen eligaz�tani). Az �j folyam�n teh�t gyorsan "elcapcarapolt�k" a fenti m�don szerzett t�bbletet. Az ilyenfajta lop�soknak "cap-carap" volt a neve. A zabr�l�s ugyanis a f�lig-meddig jogos eltulajdon�t�st "�sszegy�jt�st" jelentette. Amikor ugyanis motoztak benn�nket, az "zabrali" volt. De p�ld�ul a term�ny beszolg�ltat�s�t is ez jelentette. Ami ellenben csak �gy egyszer�en cser�lt gazd�t, az "cap-carap" volt. Azok a kolhozok, amiket m�domban volt l�tni, bizony igen szeg�nyesek voltak. De Zavalszkoj�n a Szovhoz Komunar sem volt k�l�nb. Bizony�ra k�zrej�tszott ebben a h�bor� is, amelynek n�gy �ve alatt a felszerel�snek