A h�romnapos k�zmunk�r�l kiagyalt mese m�r akkor csapd�v� v�lt, amikor 1944. november 18-�n Beregsz�szr�l elind�tott�k Szolyva ir�ny�ba az els� menetoszlopokat. Mindenki sz�m�ra vil�goss� v�lt, hogy az elhurcolt f�rfiak egyhamar nem ker�lnek vissza csal�djaikhoz. Hozz�vet�leges becsl�sek szerint mintegy 40 ezer magyart �s n�metet k�nyszer�tettek a szolyvai gy�jt�t�bor sz�gesdr�t ker�t�sei m�g�, de a menetoszlopokba sok ruszint, szlov�kot, rom�nt is ber�ngattak. Az �h- �s fagyhal�lnak kitett emberek t�megesen pusztultak, t�fusz- �s v�rhasj�rv�nyok tizedelt�k a t�bor lak�it.

Az otthon maradt feles�gek, gyermekek, ap�k, id�sebb testv�rek nem nyugodhattak ebbe bele. Eg�szs�g�ket, s�t �let�ket kock�ztatva szekereken, alkalmi sz�ll�t�eszk�z�k�n sokan indultak el Szolyv�ra, hogy tal�lkozhassanak szeretteikkel, �lelmiszercsomagot adjanak �t nekik. Az esetek t�bbs�g�ben azonban csak messzir�l l�thatt�k hozz�tartoz�ikat, szerencs�s esetben legfeljebb n�h�ny sz�t v�lthattak vel�k. A leveleket kivett�k a csomagokb�l �s megsemmis�tett�k, az �lelmiszereket alaposan megd�zsm�lt�k.

Az elhurcoltak hozz�tartoz�i megpr�b�lt�k k�rv�nyezni csal�dtagjaik hazaenged�s�t a k�zs�gi n�pbizotts�gokn�l, a j�r�si, ter�leti szervekn�l, de az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben eredm�nytelen�l.

Nagyberegen p�ld�ul n�vsort �ll�tottak �ssze a Szolyv�n �s Szamborban l�v� f�rfiak hazat�r�se �rdek�ben. A k�rv�nyhez egy hat pontb�l �ll� beadv�nyt mell�keltek, amelyben megpr�b�lt�k jobb bel�t�sra b�rni az illet�kes hat�s�gokat. Arra hivatkoztak, hogy nemcsak a falu lakosainak, de a katonai alakulatoknak is sz�ks�g�k van emberekre a k�zelben l�v� hidak �jj�p�t�s�hez, a lerombolt �p�letek helyre�ll�t�s�hoz, a fa kitermel�s�hez a k�zeli erd�kb�l. K�z�lt�k, hogy nem tudj�k ell�tni a falura kir�tt hadi k�telezetts�geket, mert nincs, aki alkatr�szeket gy�rtson a szekerekhez. Le�llt az �t falut ell�t� nagyberegi malom, mert a moln�rokat elvitt�k. Nincs aki megm�velje a falu hat�r�t, ami nagy k�rt okoz nemcsak a lakoss�gnak, de az �llamnak is.

A lev�l �r�i meg�g�rt�k, ha hazaengedik az elhurcolt f�rfiakat, marad�ktalanul eleget tesznek k�telezetts�geiknek.

Nagyberegen, k�l�n�sen a csehszlov�k uralom idej�n, er�s kommunista p�rtszervezet m�k�d�tt. A beadv�ny szerz�i megeml�tik, hogy tagjai a fasiszta rendszer idej�n is becs�letes, lelkiismeretes polg�rai voltak a falunak, nem t�mogatt�k az ellens�get, �gy, mint �rt�k, csak v�letlen�l ker�lhettek �k is valamennyi falubelij�kkel egy�tt a szolyvai t�borba.

Val�ban, 1944 november�ben nem csak az egyszer� munk�sokat, f�ldm�veseket vitt�k el, hanem v�logat�s n�lk�l mindenkit, �gy a kommunist�kat is. Nem igaz teh�t az, amit azt�n k�s�bb n�h�ny elfogult t�rt�n�sz bizony�tgatni igyekezett, hogy 1944 november�ben csak a n�p ellens�geit, a fasiszt�kat intern�lt�k K�rp�talj�n.

Meggy�z� bizony�t�ka ennek az a lev�l, melyet Mez�v�rib�l B�r� Bertalan p�rttitk�r, az oroszorsz�gi polg�rh�bor� r�sztvev�je �s Mester Andr�s, a falusi n�pbizotts�g eln�ke int�zett Turjanica Iv�nhoz, a K�rp�t Ukrajnai N�ptan�cs eln�k�hez. Level�kben azt k�rt�k, hogy a mell�kelt n�vsor alapj�n engedj�k haza a Novi Szambori t�borb�l azokat, akik a kommunista p�rt tagjai voltak vagy azzal szimpatiz�ltak.

Csoportos �s egy�ni k�relmek �rkeztek m�s falvakb�l is. Az esetek t�bbs�g�ben azonban a k�rv�nyez�k legfeljebb kit�r� v�laszt kaptak.

A k�ts�gbeesett hozz�tartoz�k, �desany�k, feles�gek, gyermekek, rokonok azonban nem adt�k fel a rem�nyt, szem�lyesen vagy �r�sban sz�mtalan esetben fordultak a hat�s�gokhoz, k�zd�ttek szeretteik hazat�r�se �rdek�ben. �rdekes dokumentuma ennek az a beadv�ny, melyet a b�ty�i n�pbizotts�g titk�ra k�ld�tt Beregsz�szba. T�bbek k�z�tt a k�vetkez�ket jelentette:

“Kijelentem, hogy a b�ty�i j�r�shoz tartoz� lakoss�g folytonosan zaklat azzal, hogy �rjak k�rv�nyeket azok�rt az emberek�rt, akiket 1944 november�ben munkat�borba vittek. �n �rdekl�dtem a v�ros parancsnok�n�l, aki �ket beh�vta. Az mondt�k, hogy semmif�le k�rv�nyt �rni nem szabad, mert azokat az embereket csak a h�bor� v�g�n engedik haza.Tekintettel erre, nem mertem �rni semmilyen k�rv�nyt a munkat�borok parancsnokainak.

Szomor� t�ny, hogy a n�pbizotts�gban tart�zkod� n�kkel nem lehet besz�lni. �k azt mondj�k, hogy a j�r�s �sszes jegyz�je m�r �rt az �v�khez hasonl� k�rv�nyt, s ennek eredm�nyek�nt t�bb embert hazaengedtek. Engem v�dolnak, hogy �n nem sajn�lom az embereket �s nem akarom, hogy visszaj�jjenek, �s hogy hazaj�vetel�k csak t�lem f�gg...

A j�r�si bizotts�g minden nap a v�rakoz� n�k sz�zaival van tele. Ezek az elhurcoltak hozz�tartoz�i, akik l�tv�n azt, hogy �s nem akarok k�rv�nyt �rni, kiab�lnak �s s�rnak. K�rem ezt az �gyet mihamarabb tiszt�zni �s err�l engem t�j�koztatni. �lland� jelenl�t�k miatt nem tudok nyugodtan dolgozni, mert m�g el sem akarj�k hagyni a hivatalt, hi�ba magyar�zom, hogy nem tehetek eleget k�r�s�knek.”

A b�ty�i jegyz�i hivatalhoz 1944. december 26-�n beadv�nnyal fordult a villamosm�vek beregsz�szi fel�gyel�s�ge Petr�czy S�ndor villanyszerel� szabadon bocs�t�sa �rdek�ben, mivel n�lk�le nem tudt�k biztos�tani a ker�let villany�rammal val� ell�t�s�t. Arra k�rt�k a jegyz�t, �ll�tson ki egy igazol�st arr�l, hogy az illet� n�lk�l�zhetetlen nemcsak a mag�nfogyaszt�k, de a katonas�g szempontj�b�l is. Az igazol�st a szolyvai t�bor katonai parancsnok�nak k�rt�k c�mezni. Erre a beadv�nyra sem �rkezett v�lasz.

A megyei �llami lev�lt�rban sz�zn�l t�bb olyan beadv�ny tal�lhat�, amely n�v szerint sorolja fel azokat az elhurcoltakat, akiket a helyi hat�s�gok seg�ts�g�vel hozz�tartoz�ik megpr�b�ltak kimenteni, gyakran azok kommunista m�ltj�ra hivatkozva. Egyetlen esetr�l tudunk, amikor ezek a pr�b�lkoz�sok k�zvetve ugyan, de m�gis n�mi eredm�nyhez vezettek. A t�meges beadv�nyok �s a t�borokb�l �rkez�, a foglyok t�meges pusztul�s�r�l sz�l� jelent�sek alapj�n Mehlisz vez�rezredes, a 4. Ukr�n front haditan�cs�nak tagja �rdekl�dni kezdett az ut�n, milyen okb�l halnak meg olyan sokan a szolyvai t�borban, vizsg�latot rendelt el ebben az �gyben, majd al��rt egy hat�rozatot, amely lehet�v� tette a betegek hazat�r�s�t. 1945. janu�r 20-30-�n val�ban t�bbsz�z foglyot engedtek haza, de csak azokat, akik m�r teljesen le voltak gyeng�lve �s semmilyen munk�ra nem voltak alkalmasak. Sajnos ezeknek az embereknek a t�bbs�ge nem sokkal �lte t�l szabadul�s�t.

A szolyvai gy�jt�t�bor hat m�s hasonl� l�gerrel egy�tt a Sztarij Szamborhoz tartoz� l�gerrendszernek csak egy kis r�sze volt. Hivatalosan 2. sz�m� hadifogoly gy�jt�helynek nevezt�k. Els� parancsnoka �ll�t�lag egy Jermilov nev� sz�zados volt, akir�l sajnos semmit sem tudunk. A t�bor barakkjaiban egyidej�leg 12 ezer foglyot lehetett elhelyezni, de a val�s�gban enn�l sokkal t�bbet gy�jt�ttek itt �ssze 1944 november�nek v�g�n. Ez�rt k�nytelenek voltak nagyobb csoportokban m�shov�, a Szovjetuni� m�s GULAG-szigeteire ind�tani a m�g t�bb�-kev�sb� mozg�sk�pes embereket. �tk�zben sokan pusztultak el.

A legt�bben m�gis a szolyvai l�gerben haltak meg. M�r 1944 december�nek k�zep�n a hi�nyos tiszt�lkod�si k�r�lm�nyek, rossz min�s�g� iv�v�z k�vetkezt�ben ki�t�ses t�fuszj�rv�ny �t�tt ki a t�borban, amely naponta sz�z�val szedte �ldozatait. Elhal�loz�sukat meggyors�totta az, hogy a barakkok t�lv�z idej�n f�tetlenek voltak, az embereknek nem volt meleg ruh�juk �s cip�j�k, az �tkez�s pedig nagyon gyenge �s sil�ny min�s�g� volt.

Az NKVD �s a mellette tev�kenyked� SZMERS k�melh�r�t� �s megtorl� alakulatok Munk�cson, Ungv�ron, Perecsenyben �s m�s telep�l�seken k�l�nleges ellen�rz�-sz�r� gy�jt�helyeket hoztak l�tre, melyeknek az volt a feladata, hogy kisz�rj�k a Szolyv�ra deport�lt emberek k�z�l a magyar k�zhivatalnokokat, polg�ri �s katonai tisztvisel�ket, a k�l�nb�z� p�rtok, t�rsadalmi szervezetek tagjait �s “k�l�nleges b�n�sm�dban” r�szes�ts�k azokat. Elhurcolt�k, b�rt�nbe vetett�k �ket, nagy r�sz�ket kiv�gezt�k. K�z�tt�k volt D�nes J�nos is, akit 1944-ben a csehszlov�k hat�s�gok Beregsz�sz polg�rmesteri teend�inek ell�t�s�val akartak megb�zni. Ez�rt t�z �vre �t�lt�k el, elhurcolt�k, tov�bbi sorsa sajnos ismeretlen. Hasonl� volt a sorsa a tisza�jhelyi Boldog J�nosnak, akit az�rt tart�ztattak le, mert leventeoktat� volt. Egy horlovkai sz�nb�ny�ban halt meg. Kulcs�r Istv�nt a SZMERS nyomoz�i az�rt hurcolt�k el, mert 1940-ben P�rizsb�l j�tt haza. Krajny�k Gy�rgy ungv�ri tan�t� “b�ne” az volt, hogy tartal�kos hadnagyk�nt beh�vt�k a magyar hadseregbe. T�z �vre �t�lt�k el ez�rt, valahol Karagand�ban halt meg.

Nem csak a magyarok �s a n�metek szenvedtek azokban az �vekben a szt�lini �nk�nyt�l.A mai napig sem tudjuk pontosan azoknak a k�rp�taljai ukr�noknak (ruszinoknak) a sz�m�t, akik a II. vil�gh�bor� folyam�n l�pt�k �t illeg�lisan a szovjet hat�rt �s ez�rt b�rt�n�kbe, munkat�borokba ker�ltek. Hozz�vet�legesen 3000-3500 emberr�l van sz�. A szovjet “jogv�d�”szervek ezekkel szemben a hat�rs�rt�kre vonatkoz� t�rv�nyt alkalmazt�k, b�ntet�s�k nem lehetett kevesebb h�rom �vn�l. A magyarokkal, n�metekkel egy�tt �k is megj�rt�k a GUL�G-t�borok pokl�t.

Beregsz�szi Gy�rgy