mikor a m�sodik vil�gh�bor� v�gs� szakasz�ban, 1944 �sz�n, a rom�n �t�ll�st k�vet�en az els� szovjet katona d�lkeleti ir�nyb�l Magyarorsz�g f�ldj�re l�pett, �s megkezd�d�tt az �let-hal�l harc a megsz�ll� V�r�s Hadsereg egys�geivel, a front els� vonala m�g�tt tev�kenyked� szovjet politikai �s katonai elh�r�t�s szerve, a h�rhedt SZMERS megkezdte a magyar katonai �s polg�ri szem�lyek, n�k �s f�rfiak �sszefogdos�s�t, letart�ztat�s�t. K�l�nb�z� hamis v�dak, rosszindulat� feljelent�sek, megalapozatlan gyan� �s felt�telez�s alapj�n, vagy egyszer�en a lakoss�g megf�leml�t�se c�lj�b�l, a hadsereg hadit�rv�nysz�kei sorra el�t�lt�k �ldozataikat hossz� k�nyszermunk�ra, sok esetben goly� �ltali hal�lra.

A letart�ztatott szem�lyeket k�mked�ssel, terrorcselekm�nyek v�grehajt�s�val, diverz�ns k�rt�tellel, szovjetellenes l�z�t�ssal, szervezked�ssel v�dolt�k a szovjet katonai b�r�s�g vizsg�lati szervei. Az �rtatlanul megv�dolt emberek, a rosszindulat� tolm�csok gyatra nyelvtud�s� k�zrem�k�d�se miatt szinte semmit sem �rtettek a terh�kre felr�tt v�dakb�l.
Ez azonban nem v�ltoztatott sorsukon. A gy�trelmes vizsg�lati fogs�g ut�n k�vetkezett a tragikus b�r�s�gi sz�nj�t�k: az �t�lkez�s csak percekig tartott, az el�re elk�sz�tett d�nt�s alapj�n. Sorra el�t�lt�k a v�dlottakat 10-t�l 25 �vig terjed�, k�nyszermunkat�borban let�ltend� szabads�gveszt�sre �s �r�k�s sz�m�zet�sre. Akiket a b�r�s�gi forgat�k�nyv szerint,
elrettent�s c�lj�b�l goly� �ltali hal�lra �t�ltek, azokat irgalmatlanul kiv�gezt�k, vagy az �t�letet k�vet�en, vagy pedig valamely szovjet b�rt�n pinc�j�ben. 
Az ily m�don �letre vagy hal�lra �t�lt magyar �llampolg�rok sz�ma 1944 �s 1953 k�z�tt el�rte a sz�zezret. Z�mmel 1945-1946-ban hurcolt�k ki a rabokat a Szovjetuni�ba, de m�g a k�s�bbi �vekben is - cs�kken� m�rt�kben - folyamatosan �ll�tott�k b�r�s�g el�, akkor m�r a magyar �llamv�delmi szervek �ltal kez�kre adott �ldozataikat.

A szovjet k�nyszermunkat�borokban a magyarok beleker�ltek a belhonos rabok t�bb milli�s t�meg�be, �s megkezd�d�tt a v�get nem �r� szenved�seik l�ncolata. Szib�ria nev�nek eml�t�se is elegend�, hogy elk�pzelj�k, mit jelentett a napi l2 �r�s, er�n fel�li fizikai munka, hidegben - fagyban, gy�r ruh�zatban, sil�ny �lelmez�s mellett, b�ny�kban, vas�t�p�t�sn�l, erd� irt� l�gerekben, �p�tkez�seken. A siv�r �s koszos lak�barakkok deszkapriccsei sem adtak igazi pihen�st az �sszezs�folt, nyomor�s�gt�l elvadult rabok k�z�tt. 

A munkat�borokban nagy volt a haland�s�g. A kiszolg�ltatott, nyelvet, szok�sokat nem ismer�, az �ghajlathoz hozz� nem edz�d�tt magyarok k�z�tt is b�ven aratott a hal�l. Mivel el�ad�som t�m�ja f�k�nt a hazat�r�s�nk ut�ni esztend�kr�l sz�l, �gy a d�bbenetes v�geredm�nyt eml�tem ~ az el�t�lt magyaroknak alig n�gy sz�zal�ka �rhette meg a szabadul�s napj�t. A K�rp�tl�si Hivatal adatai szerint 1953 �s 1965 k�z�tt �sszesen 3893 szem�ly l�thatta viszont a sz�p Magyarorsz�got. 

Mint eml�tettem, a politikai paragrafussal t�rt�nt el�t�l�s maga ut�n vonta, hogy a s�lyos
esztend�k let�lt�se ut�n sem volt rem�ny a hazat�r�sre, mert k�vetkezett volna az �r�k�s sz�m�zet�s Szib�ria elhagyott vid�kein. Azonban a csek�ly �letben maradottakhoz kegyes volt a Gondvisel�s: 1953 m�rcius 5-�n meghalt Szt�lin, �s ut�dai m�g abban az �vben kegyelmet gyakoroltak az idegen �llampolg�rok egy r�sz�vel szemben, majd ut�na 1955-ben
ugyancsak lehet�v� v�lt egy nagyobb csoportnak a hazat�r�se az orosz birodalomb�l. Azt�n a k�vetkez� �vekben siker�lt sz�rv�nyosan hazajutni egyes honfit�rsainknak, Szib�ria t�voli t�jair�l. �gy jutottunk haza megk�zel�t�leg n�gyezren a t�l�l�k k�z�l.

Amikor kider�lt, s�t bizonyoss� v�lt, hogy  1953 nyar�n �sszeszedett, Lembergben �sszegy�jt�tt k�r�lbel�l ezer�tsz�z magyar, n�k �s f�rfiak, hazaj�hetnek, - az els� sz�vf�jdalmunk az volt, vajon mire j�v�nk haza? Ugyanis mint k�lf�ldi �llampolg�rok, nem levelezhett�nk hozz�tartoz�inkkal, nem tarthattuk a kapcsolatot szeretteinkkel. Mi t�rt�nt vel�k az elm�lt 8-10 �vben? Hogyan �rt v�get a h�bor� a mi vid�k�nk�n? Ki �s hogyan �lte t�l a front �s megsz�ll�s borzalmait? Ki fogad benn�nket, �s lesz-e, aki hazafogad minket? A Lembergben v�rakoz�s h�napjaiban mindenkit hivattak a parancsnoks�gra. Meg kellett nevezn�nk, hogy hov� �s kihez akarunk hazamenni? Jaj volt annak, akit m�sodszor is hivattak �s k�z�lt�k vele: az �ltala megadott c�m nem j�, nem megfelel�, nevezzen meg m�sikat! Vagy akinek v�g�l azt mondt�k: majd kijel�lt lakhelyre megy haza. Ideg�rl� h�napok voltak, amit v�rakoz�ssal t�lt�tt�nk a gy�jt�t�borban. N�h�nyan megzavarodtak k�z�tt�nk, f�k�nt csal�dos emberek, akik m�g a doni katasztr�f�ban estek fogs�gba, majd hamis v�dak alapj�n el�t�lve k�nyszermunkat�borba ker�ltek A l�gerparancsnok k�z�lte vel�nk, hogy teljes jog� magyar �llampolg�rokk�nt t�r�nk haza, mivel h�bor�s t�ved�s, t�lkap�s volt, hogy minket �rtatlanul el�t�ltek. Szovjetuni� rehabilit�lta mindegyik�nket, nem tekintve ki h�ny �vre lett �t�lve. Ha a kint t�lt�tt id� miatt b�rkit Magyarorsz�gon valami s�relem, h�tr�ny �rne, a szovjet nagyk�vets�g k�r�s�nkre k�zbel�p. Odahaza nem is kell mondani, hogy mi el�t�ltek voltunk. Azt�n telt-m�lt az id�, okt�berben azt mondta a l�gerparancsnok: nem biztos, hogy haza tudunk adni benneteket. R�kosi elvt�rs nem akar benneteket befogadni. Azt mondta, ha ilyen fasiszt�kat hazak�ld�nk, nem garant�lja a szocializmus fel�p�t�s�t... Azonban november m�sodik fel�ben m�gis elkezd�d�tt az el�k�sz�let a hazat�r�sre. Gondolhatni, milyen lelki�llapotban v�rtuk a napot, k�ts�g �s rem�ny k�z�tt. K�t csoportban ind�tott�k �tnak a hazat�r�sre v�r�, volt magyar rabokat. A-t�l P-ig, majd R-t�l Ja-ig, az orosz ABC sorrendje szerint. A m�sodik csoportba ker�ltem, mely az els� csoportot egy h�t m�lt�n k�vette, 1953 november 24-25-�n. A szovjet k�s�r�k nem z�rt�k be a vagonok ajtaj�t, nem f�ltek sz�k�st�l. Enged�lyezt�k, hogy a magunk varrta nemzetisz�n z�szl�kkal feld�sz�ts�k mind a mozdonyt, mind pedig a vagonokat. November 25-�n d�lel�tt t�rt�nt az �tad�s-�tv�tel m�g a szovjet oldalon, Csap �llom�son. Minden huzavona n�lk�l �tolvastak minket n�v szerint a vagonokb�l a magyar, keskeny nyomt�v� s�neken v�rakoz� szem�lykocsikba. D�lben indult el a szerelv�ny, a fegyvertelen k�s�r� orosz katon�k leugr�ltak, �s sapk�jukkal integettek, szerencs�s utat k�v�nva. A Tisza akkor m�g ideiglenes h�dj�n �vatosan g�rd�lt �t a vonatszerelv�ny. Meghat� percek k�vetkeztek. A Himnuszt �nekelt�k, �s elhat�roztuk, hogy ha b�rhol lesz�ll�sra sz�l�tanak fel minket, megcs�koljuk a dr�ga magyar f�ldet. �t�rt�nk a magyar oldalra, �s a vonat lassan g�rd�lt tova, majd hirtelen lef�kezett. A t�lt�st szeg�lyez� f�zbokrok fedez�k�b�l orosz egyenruh�s katon�k rohant�k meg a szerelv�nyt, de magyarul rivalltak r�nk : - Felh�zni az ablakokat, az el�t�rb�l bemenni, �s le�lni a kup�ban! �s l�ttuk, ahogy az �llig fegyverzett marcona katon�k l�v�sre k�szen tartott g�ppisztollyal �csorognak a vas�ti kocsik l�pcs�in. �tsuhant rajtunk a balj�s sejtelem: ezek a katon�k b�rt�nbe visznek minket, igazuk lesz a bor�l�t�knak! Szinte megk�v�lten, n�m�n �lt�nk a hely�nk�n, a vonat pedig robogni kezdett, most m�r a magyar r�n�n �t, ragyog� naps�t�sben, de ez nem vid�tott fel benn�nket.
...Meg�rkezt�nk valahov�. A ny�lt p�ly�n le�llt a vonat, �s nyers parancsszavak hangzottak el, a lesz�ll�st s�rgetve, sorba�ll�st k�vetelve. Senkinek nem volt lelkiereje k�z�l�nk, hogy leboruljon a f�ldre. Egyr�szt ki tudja, a k�r�nk v�szj�sl� kordont vont katon�k nem l�nek-e a rendbont�ra, m�sr�szt - mintha nem is haza �rkezt�nk volna... 

Ny�regyh�za melletti S�st�f�rd� egyik �d�l�j�be k�s�rt�k lehorgasztott fej� csapatunkat. .Ott a bel�gyi korm�nybiztos kem�ny besz�det tartott: mire j�tt�nk haza, �s mihez tartsuk magunkat. Azt�n helyreverg�dt�nk a kijel�lt, b�tor n�lk�li szob�kban. �r�k �llt�k k�r�l az �p�letet, szoros csat�rl�ncban. Kibiztos�tott g�ppisztollyal ellens�ges vagy tal�n riadt tekintettel lesve mozdulatainkat. �t napig voltunk ott. Eg�szs�g�gyi vizsg�lat, hossz� �n�letrajz, sok �rtelmetlen k�rd�ssel, majd november 30-�n elkezd�d�tt a szabadon bocs�t�s. Eml�t�sre m�lt� az az Igazol�s, amivel �tnak eresztettek minket. Azt �rt�k bele mindenkinek, hogy mint "volt hadifoglyok" t�r�nk haza. Az igazol�s z�rad�k�ban felh�vj�k a hat�s�gok figyelm�t, hogy legyenek seg�ts�g�nkre az itthoni beilleszked�sben. Azt�n a kez�nkbe nyomtak egy napi hideg �lelmet, �s 30 Forintot. Azt hitt�k, Isten tudja milyen komoly �sszeg, de hamar r�j�tt�nk, hogy ebb�l �j �letet kezdeni nem lehet. 

A csal�dhoz val� hazat�r�s vagy a kijel�lt lak�helyre t�rt�nt meg�rkez�s ut�n ki-ki igyekezett val�ban �j �letet kezdeni. Ahol volt csal�di h�tt�r, �sszefogott a rokons�g, ez k�nnyebben t�rt�nt, kevesebb lelki s�relemmel j�rt az �j k�r�lm�nyeket elfogadni. A hat�s�gokt�l term�szetesen nem kaptunk semmif�le seg�ts�get, kezdett�l fogva gyanakodva m�regettek benn�nket ak�rhov� fordultunk. A munk�ban val� elhelyezked�s is csak nehezen siker�lt. Azonban a szib�riai l�gerek ut�n, amikor m�r az�rt m�gsem tartottak l�v�sre k�szen g�ppisztolyt a h�tunk m�g�tt, siker�lt valahogy felsz�v�dni a t�rsadalomban.

Az �llamv�delmi szervek nem hittek �rtatlans�gunkban, nem �rtett�k, hogy a szovjet elvt�rsak hogyan engedtek minket csak �gy, minden tov�bbi n�lk�l szabadon. Figyelt�k mozg�sunkat, �rdekl�dtek ut�nunk a munkahely�nk�n, alattomban akad�lyt g�rd�tettek a tov�bbtanul�sban, a jobb �ll�sban val� elhelyezked�sben. Ny�lt provok�ci�ra, kifejezett �ld�ztet�sre sor nem ker�lt. Azt tal�n val�ban a szovjet nagyk�vets�g hozta a magyar elvt�rsak tudom�s�ra, hogy a k�telez� �bers�gen k�v�l ne buzg�lkodjanak. 

Ez az �llapot, amikor �rezt�k, hogy sok jogunk nincs, de az�rt m�sodrend� �llampolg�rokk�nt megt�rnek benn�nket, eg�szen 1958 nyar�ig tartott. Akkor egy csap�sra megv�ltozott a helyzet. Nem tudtuk mire v�lni a dolgot, amikor be-becit�ltak minket a politikai rend�rs�gre. Faggat�ztak: hogy is volt 1944-ben? 1945-ben? Kelletlen�l v�laszoltunk, hiszen hivatalosan hadifogolyk�nt j�tt�nk haza. M�g nagyobb riadalmat okozott az a t�ny, hogy aki ezut�n k�rt erk�lcsi bizony�tv�nyt, azt a szovjet el�t�l�s bejegyz�s�vel kapta meg, �s b�ntetett el��let�nek bizonyult. Egyre �rkeztek a h�rek a munkahelyr�l elt�vol�tott, vagy beoszt�s�ban lefokozott volt szovjet rabokr�l.

Csak sok �vvel k�s�bb tudtuk meg az igazs�got : 1958 j�lius�ban a szovjet �s magyar igazs�g�gyi miniszt�rium k�z�tt jogseg�ly-egyezm�ny j�tt l�tre, melynek keret�ben - a nek�nk tett lembergi �g�ret ellen�re - a szovjet KGB �tadta a perirataink m�solat�t a magyar �VH-nak, ami ut�n a bel�gyminiszt�rium halad�ktalanul  mindannyiunkat   b�ntetett el��let�nek min�s�tett, minden �rtes�t�s, vagy a t�nyek nyilv�noss�gra hoz�sa n�lk�l. Mivel nek�nk minderr�l halv�ny sejtelm�nk sem volt, f�h�z-f�hoz kapkodtunk, de persze m�g ebben a k�ts�gbeejt� helyzetben sem ment�nk el a szovjet nagyk�vets�gre panaszra. Valahogy nem tudtuk elk�pzelni : valamikori rabtart�ink mened�k�t k�rni a saj�t hat�s�gainkkal szemben 

Kil�t�stalan helyzet�nkben, jogv�gzett t�rsaink tan�cs�ra - k�rv�nyt �rtunk Moszkv�ba, a Szovjetuni� Legfels�bb B�r�s�g�hoz, hogy k�z�lje vel�nk �r�sban a kor�bbi, sz�ban k�z�lt rehabilit�ci� t�ny�t, hogy a magyar igazs�g�gyi szervekn�l mentes�lj�nk a b�ntetett el��lethez f�z�d� h�tr�nyos k�vetkezm�nyekt�l. Nem kaphattunk �tlevelet, iparenged�lyt, g�pj�rm�vezet�i jogos�tv�nyt, erk�lcsi bizony�tv�nyhoz k�t�tt beoszt�st a munkahely�nk�n. Az �tvenes �vek v�g�n, a hatvanas �vek elej�n Moszkva visszautas�totta az ilyen k�relmek teljes�t�s�t. Velem is k�z�lt�k 1960~ban, hogy t�ved�sben �lek, nem vagyok rehabilit�lva, csak id� el�tt szabadl�bra helyezve a b�ntet�s v�grehajt�s hely�r�l. 

1961 �sz�n zajlott le Moszkv�ban a XXII. p�rtkongresszus, �s ezzel bek�sz�nt�tt a hruscsovi enyh�l�s id�szaka. Mivel nem volt m�s v�laszt�sunk, ism�t ostromolni kezdt�k a Kreml kapuit a rehabilit�ci�nk �rdek�ben. V�gre megt�rt a j�g, �s a Szovjetuni� Legfels�bb B�r�s�g�nak Katonai Koll�giuma fel�lvizsg�lta a k�relmez�k �gyeit, �s egyre - m�sra �rkeztek a rehabilit�ci�s igazol�sok, miszerint v�diratainkat fel�lvizsg�lt�k, az �t�letet h�ncselekm�ny hi�ny�ban visszavont�k, �gy�nket megsz�ntett�k �s az adott �gyben rehabilit�lva lett�nk 

Mindent�l f�ggetlen�l k�l�n�s jelens�g : a f�ggetlen magyar �llam, a Magyar N�pk�zt�rsas�g polg�rai eset�ben Budapesten csak abban az esetben t�r�lt�k a priuszunkat, ha megj�tt , .a szovjet igazol�s �llampolg�ri jogaink helyre�ll�t�s�r�l. ( Nem csoda., ha m�g a hatvanas �vekben is volt olyan szovjet �llampolg�r, aki azt hitte, hogy Magyarorsz�g �ppen olyan t�rsk�zt�rsas�g mint a balti �llamok, mert hiszen oda is csak megb�zhat� elvt�rsak kaphattak bels� �tlevelet. )Azonban nehogy valaki azt gondolja, hogy a szovjet rehabilit�ci� minden ajt�t megnyitott el�tt�nk, volt szovjet rabok el�tt. A magyar hat�s�gok eg�szen 1989-ig rajtunk tartott�k a szem�ket, �s a titkos megfigyel�s sem sz�netelt a hatvanas �vek ut�n. Hadd �lljon itt egy kis besz�lget�s annak illusztr�l�s�ra, hogy a magyar elvt�rsak szem�ben mennyit �rt a mi moszkvai rehabilit�l�sunk :

- Valamit az�rt csin�lt maga 1944-ben, k�l�nben nem �t�lt�k volna el a szovjet elvt�rsak! 
- De h�t itt az igazol�s, hogy b�ncselekm�ny hi�ny�ban rehabilit�ltak!
- Na ja, ennyi �v ut�n m�r futni hagyt�k. A szovjet elvt�rsak nagyvonal�ak, nem bonyol�tj�k a dolgokat, ink�bb futni hagyt�k, megkegyelmeztek...
(Azt hiszem felesleges lett volna magyar�zkodnom, hogy a megkegyelmez�sre vonatkozik az amnesztia fogalma, a rehabilit�ci� m�s jogi �rtelmez�st takar. )

Akkor �lljon itt egy val�ban elhangzott besz�lget�s, hogy maguk a szovjet emberek hogyan �rt�kelt�k a szovjet igazs�gszolg�ltat�s l�nyeg�t :
A posztol� �r unalm�ban megsz�l�tja a k�zel�ben dolgoz� rabot:
- B�tyuska, mag�t h�ny �vre �t�lt�k el?
- Huszon�t �vre...
- Mit k�vetett el?
- H�t, semmit...
- Hazudik! Semmi�rt csak t�z �vet adnak!
...Eml�t�sre m�lt� jelens�g a moszkvai b�r�i �s �gy�szi szervek r�sz�r�l k�vetett �ll�sfoglal�s a rehabilit�ci�s k�relmek elb�r�l�s�t illet�en : 
Ak�rmilyen s�lyos volt is az �rtatlan magyarokkal szemben a h�bor� ut�n hozott �t�let (m�g a kiv�gzettek eset�ben is!) , az annakidej�n a hamis v�diratban felsorakoztatott hajmereszt� b�n�k list�ja, az esetek kilencvenkilenc sz�zal�k�ban az ut�lagos szovjet fel�lvizsg�lat eredm�nyek�ppen rehabilit�lt�k a volt el�t�ltet, �lt�ben vagy holt�ban. Ezzel elismert�k a koholt v�dak tarthatatlans�g�t. Azonban ha valakit vagy valakiket az�rt �t�ltek el azokban a sz�rny� id�szakokban, mert a kegyetlen szovjet megsz�ll�s sor�n az �ld�kl�, n�ket megbecstelen�t�, mindent esztelen�l elpuszt�t�, r�szeg szovjet katon�kat a v�dekez� f�rfiak megsebes�tett�k vagy meg�lt�k, - erre mind a mai napig nincs b�nbocs�nat. Ez a m�ig hat� �ll�sfoglal�s azt az �n�rzetes meggy�z�d�st sugallja: a szovjet hadsereg egyenruh�j�t visel� katona ilyen becstelens�get nem k�vetett el. A szovjet hadsereg becs�let�n esett s�relem azt felt�telezni, hogy a lakoss�g val�ban jogos �nv�delemb�l, a csal�dja v�delm�ben szeg�lt volna szembe a gar�zd�lkod�, er�szakoskod� megsz�ll�kkal. Az ilyen volt el�t�lteket, - m�g ha 1955 ut�n a t�l�l�ket haza is engedt�k, - ma sem hajland�k az Oroszorsz�gi F�der�ci� b�r�i, �gy�szei jogilag felmenteni, �rtatlans�gukat elismerni. 

Mint az el�ad�som elej�n eml�tettem, el�t�l�s�nk sor�n m�g nem tudtunk oroszul, �s tolm�csaink sem voltak a helyzet magaslat�n. A lengyel vagy ruszin tolm�csok j�szerivel sem oroszul, sem magyarul nem �rtettek igaz�n. �gy azt�n az a k�l�n�s helyzet �ll fenn, hogy mind a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy mi volt abban a vizsg�lati jegyz�k�nyvben, amit al��rattak vel�nk, mi volt a v�d, �s hogy sz�lt az �t�let, amivel a s�lyos �veket r�nk kir�tt�k. 

Lehet�s�g ny�lt, hogy a T�rt�neti Hivatalon kereszt�l k�rj�nk betekint�st a vel�nk kapcsolatban keletkezett iratokba. �s mivel 1958-ban �tadt�k a l�nyegesebb irataink m�solat�t a moszkvai elvt�rsak a magyar elvt�rsaiknak, logikus lenne, hogy most akkor - m�r orosz tud�ssal felv�rtezve - az orosz nyelv� iratainkba betekintve megtudjuk, a v�dirat szerint mit k�vett�nk el - vagy val�j�ban mit nem k�vett�nk el ifj� korunkban a nagy Szovjetuni�val szemben? 

Az �ll�t�lagos rendszerv�lt�s ut�n k�zel egy �vtizeddel, m�g e hajlott korban sem siker�l kiel�g�teni k�v�ncsis�gomat. K�z�lt�k hivatalosan, hogy ilyen irat nincsen. Pedig igenis van, valahol Magyarorsz�gon, m�g mindig h�t pecs�t alatt. Hisz mindent tudtak r�lunk a bel�gyminiszt�riumban az illet�kesek. 

Megn�zhettem, s�t m�solatot is kaphattam arr�l az �n�letrajzr�l, amit 1953 november v�g�n S�st�f�rd�n �rtam, a feltett 35 k�rd�sre. Azt�n megkaptam egy t�rzslapot, amin az �t�let t�ny�t felvezett�k, �s sok-sok d�tumb�lyegz� r��t�se jelzi, hogy mikor ellen�rizt�k magaviseletemet. Hogy kik, �s milyen jelent�st �rtak, vagy kik voltak a munkahelyi inform�torok, ilyesmir�l sz� sincs. H�t ez nem is �rdekel, de hi�ba is �rdekelne, azokat a z�zda �s a gyehenna t�ze bizony�ra az elm�lt �vekben megem�sztette. 

Rendk�v�l jellemz� a volt magyar Gulag rabokkal kapcsolatos p�rtos �ll�sfoglal�s. Ugye, akik 1956-ban parancsot adtak sort�zre a v�dtelen t�ntet�kre, b�n�s�k voltak, de egyes alkotm�nyjog�szok szerint el�v�lt ez a b�ncselekm�ny, �s jogilag m�g megrov�sban sem r�szes�thet�k. Mi - volt Gulag rabok, - megkaptuk a hivatalos rehabilit�ci�t, orsz�g-vil�g tudhatja, hogy I6-18 �vesen, mint egyszer� levent�k - t�nyleg a h�bor� v�tlen �ldozatai voltunk, de az�rt sokan a szem�nkbe mondj�k, hogy fasiszt�k voltunk. Nekem is t�bben c�lz�st tettek erre. Az�rt, mert �gy �rzem, - mint t�l�l�nek k�teless�gem azok nev�ben sz�lni, akik m�r nem sz�lhatnak, k�teless�gem nemzed�kem igaz�t sz�ban �s �r�sban megvallani, - az�rt �n fasiszta vagyok? Sokat szenvedett nemzed�kemet nem illeti meg az �rtatlans�g v�lelme, m�g a hivatalos rehabilit�ci� �s a t�rt�nelmi t�nyek ismeret�ben sem? 

Nagyon k�l�n�s �szj�r�s azok r�sz�r�l, akik a prolet�rdiktat�ra nev�ben annyi t�rv�nytelens�get elk�vettek �s semmi megb�n�st nem tan�s�tanak, sem bocs�natot nem k�rnek. Fennen hirdett�k: munk�s�k�l vas�k�l, oda �t, ahov� k�ll ! H�t oda�t�ttek, ahov� nem kellett volna, �s ezt m�g ma sem sz�gyellik, hanem az �sszn�pi feled�kenys�gre �p�tve letagadj�k a m�ltat, de visszas�rj�k a R�kosi - K�d�r korszakot, - a b�rt�n�k rendj�t, a temet�k csendj�t! �s m�g mindig vannak, akik a parlamenti v�laszt�sok alkalm�val az urn�khoz j�rulva eme rendp�rtiakra adj�k le szavazatukat!...
Nagykanizsa, 1999 december 3-�n.